Mi az Ekbom-szindróma?
Az Ekbom-szindróma magyar neve nagyon beszédes: bőrférgesség-téboly. A kifejezés laikusok számára is érthető, hiszen önmagában is utal rá, hogy az érintettek úgy érzik, bogarak vagy férgek mászkálnak a bőrükön, illetve a bőrük alatt.
Tünetek
Az Ekbom-szindróma előfordulása és okai
Az Ekbom-szindróma érintettjeiről szóló adatokat kritikával kell kezelni: a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint főképp 50 évnél idősebb nők azok, akiknél ez a típusú pszichózis a leggyakoribb. Az Ekbom-szindróma viszonylag ritka betegségnek számít, előfordulásáról nem is állnak rendelkezésre megbízható adatok. A betegség eleve lehet elsődleges és másodlagos is.
Elsődleges Ekbom-szindróma esetén a panaszokat teljes egészében téves eszmék és hallucinációk okozzák, az érzékcsalódásoknak nincs objektív testi alapja. Ez esetben úgynevezett monoszimptómás pszichózisról van szó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a téves észlelések, téves eszmék kizárólag a bőrférgesség érzetére korlátozódnak. Tehát nem típusos pszichózisról vagy skizofréniáról van szó, amelyeknél ugyanis általában több területre kiterjednek a hallucinációk és a téves eszmék. Hogy valaki miért pont bőrférgességet, a bőrén vagy alatta mászkáló rovarokat vagy hangyákat érez, nem tudni pontosan. Megfigyelések szerint nem állnak mögötte korábbi kellemetlen élmények, például, hogy valaki gyerekkorában hangyabolyba ült.
A másodlagosan kialakuló Ekbom-szindróma hátterében már meghúzódik valamilyen testi érzékelési zavar. Ez lehet idegbántalom, illetve polineuropátia, amely cukorbetegség vagy alkoholizmus talaján is kialakulhat. Ez esetben akkor beszélünk Ekbom-szindrómáról, ha az érintettek nem hiszik el, hogy panaszukat alapbetegségük okozza, hanem úgy képzelik, hogy bőrférgesség áll a testi tünetek hátterében.
A skizofréniánál és egyéb pszichotikus állapotoknál jelentkező bőrférgesség-érzés akkor nem Ekbom-szindróma, ha csak egy tünet a sok közül. Ilyenkor a panasz csak egyik részjelensége a konkrét mentális betegségeknek.
Az Ekbom-szindróma tünetei
Míg egyszerű pszichózisnál vagy skizofréniánál a hallucinációk és a téves eszmék több területre kiterjednek, addig az Ekbom-szindrómánál a betegek csak azt érzik, hogy rovarok, férgek mászkálnak a bőrükön vagy a bőrük alatt. Az érintettek végtagjai "a bőr alatt motoszkáló rovarok és férgek miatt" zsibbadhatnak is, a betegek főleg erre panaszkodnak. Olyan típusú pszichózisról van szó, amelynél az érintettek mindig létező állatokról beszélnek, nem képzeletbeli rovarokról. Fajspecifikusan persze nem fogalmazzák meg, milyen parazitára gondolnak, de nem irreális dolgok miatt panaszkodnak.
A tünetek elég egyértelműek, főleg, hogy az érintettek megpróbálják megszüntetni a problémát, igyekeznek csökkenteni a képzelt tüneteket: például vakaróznak, dörzsölgetik a bőrüket. A "férgeket", "rovarokat" megpróbálják kiszedni, megfogni. Emiatt előfordulhat önsértés is, például véresre is vakarhatják a bőrüket, de komolyabb bajt azért nem okoznak maguknak. Van példa arra is, hogy amikor az érintettre véletlenül tényleg rászáll egy bogár vagy rovar, akkor elkapja, és beteszi egy gyufásdobozba. Ezt a tünetet gyufásdobozpszichózisnak is nevezik, melynek részeként a beteg a gyufásdobozba gyűjtött rovarokat a bőrférgesség bizonyítékaként elviszi az orvosához.
A panasszal leginkább bőrgyógyászok találkoznak, mert az érintettek a probléma jellege miatt őket keresik föl. A jól felkészült bőrgyógyász ilyenkor kizárja a rühöt, amelynél a bőrben valóban rühatka élősködik, illetve az egyéb lehetséges okokat is: mindent, ami arra utal, hogy a problémát bármilyen féreg vagy rovar okozná. Ha ez megtörtént, felmerül benne az Ekbom-szindróma gyanúja. Idáig eljutni nem mindig egyszerű, az érintetteknek ugyanis semmilyen pszichotikus tünetük nincs azon túl, hogy bőrférgességre panaszkodnak. Emiatt kivizsgálásuk általában elég sok ideig tart, a pszichés probléma gyanúja pedig csak akkor kerül elő, amikor már minden más okot kizártak.
Az Ekbom-szindróma diagnózisa
A diagnózis felállítása két lépésben történik. Először a bőrgyógyász méri föl, hogy lehet-e a panaszok hátterében tényleges probléma, valódi bőrférgesség, élősködő vagy egyéb betegség. Ha nem, akkor pszichiáterhez küldi a betegét: a diagnózist a tünetek alapján ő állíthatja fel.
Az Ekbom-szindróma kezelése, gyógyulási esélyei
Az elsődleges Ekbom-szindrómát alapvetően úgy kezelik, mint a többi pszichózist: egyrészt gyógyszerekre van szükség, másrészt pszichoterápiára. A kezelés nagyon elhúzódó is lehet, hiszen krónikus állapotról van szó, így folyamatos ellátásra van szükség. A gyógyulási esélyek nem ismertek, ahogy nincs megbízható adat arról sem, hogy milyen hosszúságú terápia lehet elegendő.
Ha másodlagos Ekbom-szindrómáról van szó, pszichés zavar pedig egyáltalán nem áll mögötte, akkor az alapbetegség kezelésével - már amennyiben kezelhető - megszűnik ez a probléma is.
Az Ekbom-szindróma szövődményei
Az érintettek véresre is vakarhatják a bőrüket. Komolyabb önsértés általában nem történik.
Hasznos tudnivalók az Ekbom-szindrómáról
Az Ekbom-szindróma Karl Axel Ekbom svéd neurológusról kapta a nevét: a kórképről ő számolt be először 1937-ben és 1938-ban megjelent tanulmányaiban.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek.