Nőgyógyászat : Endometriózis
A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.
Endometriózis tünetei és kezelése
Mi az endometriózis?
Endometriózis alatt azt értjük, amikor a méh nyálkahártyasejtjei (a méh nyálkahártyáját hívjuk endometriumnak) nem a méhben, hanem valahol máshol, a méh üregén kívül jelennek meg (ez leggyakrabban a petefészket és a kismedencei hashártya különböző részeit jelenti).
Tünetek
A máshol megjelenő méhnyálkahártyasejtek azért jelentenek problémát, mert egyrészt steril gyulladást okoznak maguk körül, másrészt körülöttük összenövések, letapadások alakulnak ki, amelyek krónikus fájdalmat okozhatnak. Ha pedig a petevezeték is érintett, akkor meddőség is kialakulhat. Külön probléma az is, amikor a petefészekben jelennek meg ilyen nyálkahártyasejtek, ebben az esetben ugyanis endometrotikus ciszta, úgynevezett endiometrióma alakulhat ki (a benne lévő csokoládébarna váladék miatt ezt nevezi a köznyelv csokoládécisztának). Ez utóbbival az a gond, hogy ha növekszik, alhasi fájdalmakat, nyomási tüneteket okozhat. Az endometriózis azért is panaszt okoz, mert a méhüregen kívül elhelyezkedő méhnyálkahártyasejtek a méhüregben lévőkhöz hasonlóan minden hónapban leválnak, lévén a hormonok ugyanúgy hatnak rájuk. Ha az endometriózis kiterjedtebb, betörhet a bélfalba és a húgyhólyagba, ami miatt a menstruáció idején a széklet és a vizelet is véres lehet.
Az endometriózis előfordulása
A reproduktív korban lévő nők 5-15 százalékát érinti az endometriózis, de mivel a betegség sokszor nem okoz tünetet, a hölgyek nem feltétlenül tudnak arról, hogy érintettek lennének. Beszédes adat az is, hogy korábban 1 százalék alattira becsülték e kórkép előfordulását.
Annak, hogy az előfordulás mára megnövekedett, egyrészt oka lehet az, hogy fejlődött a diagnosztika, másrészt az is, hogy a nők ma később esnek teherbe. Ez utóbbinak azért lehet jelentősége, mert régebben a nők korábban vállaltak gyereket, a terhesség pedig csökkenti e betegség kockázatát (ennek oka, hogy terhesség alatt nem menstruál a hölgy, így az endometriotikus elváltozások is elsorvadnak). Azzal tehát, hogy a hölgyek már a húszas éveik elején szültek, akár meg is előzhették ezt a betegséget, míg ma a késői szülés éppen hogy növelheti az előfordulást.
Az endometriózis okai
Ugyan a betegség családon belül halmozódhat, az endometriózis kialakulásának pontos oka nem ismert. Több elmélet is létezik, ezek közül az egyik legismertebb immungyengeséget feltételez a háttérben. Ez utóbbi szerint a méhnyálkahártyasejtek amúgy is megjelennének több helyen, ám normál esetben az immunrendszer fel tud lépni ellenük. Viszont ha az immunrendszer nem működik megfelelően, akkor - legalábbis ezen elmélet szerint - ezek a sejtek szabadon terjedhetnek.
Az endometriózis tünetei és diagnózisa
Az endometriózist nőgyógyászati szűrővizsgálaton jó esetben azelőtt észreveszik, hogy az tüneteket okozna (erre többek közt akkor van mód, ha a betegség hüvelyi ultrahangvizsgálattal felfedezhető endometrikus cisztát okoz, az orvos pedig a szűrővizsgálaton ilyen eszközt is használ).
Ha a betegség már tüneteket okoz, akkor a legjellegzetesebb szimptómája a ciklikus fájdalom (ami szinte kizárólag e betegségnél jelentkezik). Ilyenkor a ciklikusságot az okozza, hogy az endometrium sejtek - legyenek azok akárhol - minden hónapban menstruálnak. Emiatt akár a hashártyán, akár a petefészken van ez az elváltozás, az érintett terület minden hónapban, ciklikusan fáj. Ha a bélfal és a húgyhólyag is érintett, akkor tünet lehet az is, hogy a menstruáció idején a széklet és a vizelet is véres.
Ez könnyebbé teheti a diagnózis, lévén az orvosok ilyen jellegű vérzéseknél endoszkópos vizsgálatot is végeznek, azaz megnézik kamerával a húgyhólyagot, béltükrözéssel pedig a vasbelet. Gyakori az is, hogy a diagnózist gyakorlatilag csak műtéttel lehet felállítani. Ez azt van így, mert a jellegzetes tünetek esetenként olyan vizsgálatot is indokolhatnak, amelynél az orvosok laparoszkópiával nézik át a hasüteget, és ennek során fedezik fel az endometrikus elváltozást (ilyen vizsgálattal gombostűfejnyi és féltenyérnyi endometrikum egyaránt felfedezhető). Ebből a műtét során mintát vesznek, majd azt elküldik szövettani vizsgálatra, ami alapján fölállítják a diagnózist. (Az ilyen vizsgálat során látott kép összességében egyébként annyira jellegzetes, hogy az orvosok külön szövettani vizsgálat nélkül is be tudják azonosítani a problémát.)
Az endometriózis kezelése
Megoszlanak az orvosi vélemények a szükséges kezelésről, amelynek módja egyrészt lehet sebészi, másrészt pedig gyógyszeres. A sebészi kezelés mikéntjéről sincs egységes álláspontja az orvosoknak, vannak olyan szakemberek, akik a radikálisabb megoldást tartják jobbnak, emiatt minden egyes endometrikus plakkot teljes egészében kimetszenek. Ilyenkor a műtét kiterjesztettebb, a sebészek akár konkrét béldarabokat is kivághatnak, ami a betegnek komoly terhelést is jelenthet. A másik megközelítés szerint a sebészek csak olyan műtéti beavatkozást végeznek el, ami a beteg számára nem túl megterhelő.
Ennél a megoldásnál a beavatkozást gyógyszeres kezelés (ennek hatóanyaga jellemzően a dienogest) egészíti ki. (Régebben más készítményekkel művi menopauzát idéztek elő az orvosok, méghozzá úgy, hogy a gyógyszerekkel nemcsak a méhen belüli méhnyálkahártyasejteket "kapcsolták ki", hanem a más helyeken lévő ilyen sejteket is. Ezáltal a teljes menstruáció megszűnt, viszont a kezelés a menopauza minden egyéb tünetét is magával vonzotta.)
Az endometriózis gyógyulási esélyei
Az endometriózis esetében teljes gyógyulásról nem nagyon lehet beszélni, lévén a betegség kiváltó oka nem ismert, kezelése pedig csak tüneti. Emiatt a panasz bármikor kialakulhat újra. Persze vannak olyan betegek, aki nagyon jól reagálnak a nem kiterjesztett műtétet követő gyógyszeres kezelésre, nekik e kezelés után jellemzően hormonális fogamzásgátlót kell szedniük ahhoz, hogy panaszaik végleg megszűnjenek.
Megesik, hogy e gyógyszereket az orvosok három hónapig folyamatosan szedetik a beteggel, így az csak háromhavonta menstruál. Ezzel lassítható az endometriózis előrehaladása vagy elfajulása, azaz karban lehet tartani a betegséget, de végleges gyógyulás pusztán gyógyszeres kezeléstől általában nem várható. Sok esetben a műtétet is ismételni kell, ugyanis hiába operálják meg a beteget a lehető legalaposabban, a betegség jellemzően kiújul egy-két éven belül. A teljes gyógyulás esélyét leginkább még ma is az növeli, ha a hölgy teherbe esik. (Ez utóbbit maga az endometriózis persze nehezítheti, főleg ha az petevezeték-elzáródást okozott. Ilyen esetben a meddőségi centrumok lombikbébi programjai segíthetnek.)
Az endometriózis megelőzése
Mivel a kialakulás oka nem ismert, nincs mód a betegség megelőzésére sem. Olyan - mára túlhaladott - elméletek ugyan vannak, hogy az endometriózis retrográd menstruáció kapcsán alakul ki (ez azt jelenti, hogy a méhben lévő méhnyálkahártyasejtek valamilyen oknál fogva a petevezetéken keresztül a hasüregbe jutnak), ezért egyes orvosok egyes beavatkozásokat nem végeznek el menstruációs időszakban. Ilyen lehet például az hiszteroszkópia (méhtükrözés), amelynek során a méhüreget folyadékkal töltik fel (lévén ilyenkor félő, hogy a folyadék milyen irányba ürül).
Emellett az orvosok a klasszikus nőgyógyászati vizsgálatot is kerülik menstruációs időszakban, még akkor is, ha a retrográd menstruáció és az endometriózis kapcsolatáról szóló elméletet ma már a többség idejétmúltnak tartja.
Az endometriózis szövődményei
Az endometriózis a szövethatárokat nem figyelembe véve terjed, ami azt jelenti, hogy ha nem kezelik, akkor az összes környező szervbe betörhet, függetlenül attól, honnan indult. Azaz érinteni fogja a méh mellett a petefészket, a petevezetéket, a húgyhólyagot, a kismedence valamennyi részét. Ez egy idő után nagyon erős, akár elviselhetetlen fájdalmat is okozhat. Komoly szövődménye lehet az endometriózisnak a meddőség is, ami akkor alakulhat ki, amikor a petevezetéket is elérik az endometrikus elváltozások, összenövések. A meddőség konkrét oka ez esetben az, hogy ez utóbbiak elzárhatják és megtörhetik ezt a vezetéket, ami meggátolhatja a teherbeesést.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kelemen Csaba nőgyógyász és endokrinológus szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
