Gyermekgyógyászat

A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.

Szamárköhögés tünetei és kezelése

Mi a szamárköhögés?

A szamárköhögés tágabban értelmezve - különböző kórokozók által okozott - tünetegyüttes (szindróma), amelyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemez.

Tünetek

Az életet veszélyeztető szövődményei főként csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő, egyébként a betegség spontán gyógyul.
A járványos formában jelentkező betegséget okozó forma elleni védőoltás Magyarországon is kötelező, ennek eredményeként a szamárköhögés nem tartozik a gyakran észlelhető fertőző betegségek közé.
Jó azonban tudatosítani azt a tényt, hogy a pertussis kórokozójára fogékony (azaz védtelen) emberek - iskoláskorúak és felnőttek egyaránt - élnek közöttünk; ők elkaphatják a betegséget és tovább is adhatják. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. A légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében közöttük fordul elő a legtöbb haláleset.

A szamárköhögés előfordulása, okai

A pertussis létrehozásában a Bordetella nevű baktériumcsoportba tartozó alfajok: a Bordetella pertussis, parapertussis, bronchiseptica és holmesii játszanak szerepet. A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordetella pertussis okozta betegsége.

A szamárköhögés diagnózisa

A tipikus köhögési rohamok esetében az orvosnak nem nehéz megállapítania a szamárköhögést. Az éjszakai, a nyelv kidugásával járó rohamok különösen jellegzetesek. A köhögéseket a nyelv hátsó, gyöki részének vizsgáló spatulával való megnyomásával is könnyen ki lehet váltani, ami betegség esetén a gyanút erősíti.
A kórokozó baktériumot a betegség kezdeti stádiumában a torokból vett kenetből speciális festéssel lehet kimutatni.

A szamárköhögés tünetei, kórlefolyása

A szamárköhögés típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség. Az első szakasz 1-2 hétig tart, légúti hurutos tünetek jellemzik ("hurutos szakasz") főként éjszakai köhögéssel. Ezt követően a tünetek egyre súlyosabbá válásával alakul ki a második szakasz, az ún. "paroxizmális köhögés szakasza". Erre jellemző a 4-6 héten át fennálló, rohamokban jelentkező, kínzó köhögés, a hangos, húzó belégzés ("szamár-ordítás") és a rohamot befejező hányás. Fiatal, oltatlan vagy csak részben immunizált csecsemőkben a köhögési rohamok során légzésszünet (apnoe), ill. légzésleállás is beállhat. A tünetek enyhülésével, majd fokozatos megszűnésével következik a harmadik szakasz, a 2-3 hét alatt lezajló felépülési időszak ("rekonvaleszcens szakasz"). A légúti ingerek vagy izgalom kiváltotta köhögés azonban még hónapokig pertussisra emlékeztető lehet. A szövődmények különösen csecsemő- és fiatal kisdedkorban gyakoriak; a középfülgyulladás (otitis media) és tüdőgyulladás (pneumonia) mellett ritkábban idegrendszeri komplikációk, görcsös állapot (eclampsia) is felléphetnek. Minden nyolcadik fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden huszadiknál agyi károsodás léphet fel. 200 beteg közül egy meghal.
A felnőttkori betegség tüneteit, súlyosságát az aktuális védettség mértéke határozza meg leginkább. Ennek függvényében sokféle lefolyás fordulhat elő. Leggyakoribb tünet az elhúzódó, 2 héten túl fennálló, izgatott köhögés, esetleg befejező hányással. A hangos, húzó belégzés ebben az életkorban ritka. A gyermekkori formára jellemző laboratóriumi jelek a feltűnően alacsony vörösvértest-süllyedés (1-2 mm/ó) mellett a vérképben magas fehérvérsejt-szám limfocita-túlsúllyal. A felnőttek betegségében ezek nem jellemzőek.
Újabb, széleskörű felmérések azt mutatják, hogy az enyhe, ún. atípusos kórformák gyakoribbak, mint azt korábban vélték. Különösen érvényes ez a korábban már oltottak, a serdülők és a fiatal felnőttek vonatkozásában. Utóbbiak fertőzőforrásként szerepelnek, a nem oltott csecsemők és fiatal gyermekek megbetegedései többnyire ezekből a fel nem ismert esetekből származnak.
A Bordetella parapertussis okozta kórfolyamat hasonló, de kevésbé súlyos lefolyású. A kórokozók elkülönítése kizárólag laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges.

A szamárköhögés kezelése

Bár a szamárköhögés kórokozóival szemben hatékony antibiotikumok állnak rendelkezésre, az antimikróbás kezelés csak a betegség terjedésének akadályozásában játszik szerepet, a lefolyást érdemben nem befolyásolja.

A szamárköhögés megelőzése

A szamárköhögés elleni védőoltás hazánkban kötelező.
Jelenleg a csecsemők 3 hónapos koruktól kezdve több alkalommal ismételten kapják az oltást (csecsemőkorban 3, 4 és 5 hónapos korban, majd 3 és 6 éves életkorban). A kötelező, térítésmentes oltást az ún. "teljes sejt" (pertussis whole = Pw) vakcinával végzik, amelyben az immunitást kiváltó komponens az inaktivált állapotú, azaz megbetegíteni nem képes Bordetella pertussis baktérium. Az oltást kombinációban adják be, egyidejűleg kapnak immunizálást a csecsemők és gyermekek a torokgyík (diftéria) és a tetanusz ellen is (DPT-oltás).
Szamárköhögés elleni védőoltás Magyarországon a kötelező oltások közé tartozik.
Szamárköhögés elleni védőoltás Magyarországon a kötelező oltások közé tartozik.

Amint a bevezetőben említettük, a fejlett országokban az évtizedek óta kötelező védőoltás eredményeként a betegség nem fordul elő nagyobb járványok formájában. (Magyarországon 1953 óta kötelező ez a védőoltás, s a pertussis-helyzet kiemelkedően jó.
A csecsemők és gyermekek között a klinikailag szamárköhögésnek tartott megbetegedések száma hosszú ideje évente 100 alatti, ez mindenekelőtt az oltási naptárban előírtak közel 100%-os végrehajtásának köszönhető. Jóllehet a hazai használatban lévő DPT-oltóanyagok Pw antigént (teljes sejt) tartalmaznak, az oltásoknak mellékhatása csak nagyon ritkán fordulnak elő, és az esetek súlyosságukat tekintve is jelentéktelennek mondhatók.
Az igen kedvező járványügyi helyzet pedig a vakcinák hatékonyságát igazolja. Nincs viszont pontos adat arra nézve, hogy az idősebbek, serdülők és felnőttek között milyen gyakorisággal fordulnak elő azok az elhúzódó, súlyos köhögéssel járó kórformák, amelyekben a nyugati országokban a Bordetella-baktériumokat oly jelentős arányban találják kórokozónak.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +24 °C
Minimum: +12 °C

Tovább növekszik a felhőzet, hajnalra a legtöbb helyen már borult égre számíthatunk. Az ország délnyugati felében van esély több helyen csapadékra, arrafelé ismétlődő jelleggel fordulhat elő eső, zápor, zivatar, utóbbi egyre kevésbé lesz jellemző. Lokálisan kiadósabb mennyiség is hullhat. Emellett néhol a keleti országrészben is előfordulhat zápor. A keleties szél helyenként élénk lesz, zivatarok környezetében átmeneti szélerősödés előfordulhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 10 és 16 fok között várható. Az időjárás-változás hátterében egy mediterrán ciklon közeledése áll, ami miatt gyenge kettősfronti hatás érvényesül.