Pszichiátriai betegségek : Táplálkozási zavarok
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Táplálkozási zavarok tünetei és kezelése
Mik a táplálkozási zavarok?
A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar. Ugyan rengeteg egyéb formáját is meghatározták már, két fő típusa van: az anorexia és a bulimia . Előbbinél az érintett testképe torzult, indokolatlanul túl kövérnek látja magát, emiatt drasztikus mértékű fogyásra törekszik. A bulimia ismétlődő falásrohamokkal járó betegség, amelynek során az étkezések feletti kontroll veszik el. Az érintett vagy nem tudja abbahagyni az evést, vagy nem tudja kontrollálni, mit és mennyit eszik. A súlygyarapodás megakadályozandó a beteg hánytatja magát, hashajtót vagy vizelethajtót szed, koplal vagy túlzott mértékben végez testmozgást.
Tünetek
Kevésbé ismert táplálkozási zavar a binge eating, ami egyfajta kényszeres evést jelent. Férfiaknál szó lehet inverz anorexiáról, amit izomdiszmorfiának is neveznek, és aminek szintén része az étkezési zavar. A sószegény diéta ugyancsak válhat táplálkozási zavarrá, amennyiben az mániákussá válik. Ugyanilyen az ortorexia, ami az egészséges táplálkozásra való túlzott és kényszeres törekvés.
A táplálkozási zavarok előfordulása
A betegségnek számító táplálkozási zavarok előfordulását 1 százalékosra becsülik. Ezen belül az anorexia gyakorisága 0,5 százalék körüli lehet. Az érintettek közt a lányok túlreprezentáltak, bár egyre gyakrabban érintettek fiúk is. Az ilyen problémák a legtöbbször kamaszkorban jelentkeznek.
Fontos tudni, hogy a táplálkozási zavarok pontos előfordulásáról nem állnak rendelkezésre adatok, lévén ezeket nem is összesítik, másrészt látenciájuk is nagyon magas. Az érintettek sokszor csak akkor kerülnek szakemberhez, amikor állapotuk már nagyon súlyos. Betegségtudat híján maguktól ugyanis nem kérnek segítséget, nem fordulnak orvoshoz, pszichológushoz.
A táplálkozási zavarok okai
Nem lehet pontosan meghatározni, mi okozza a táplálkozási zavarokat, de kialakulásukban pszichés problémák, személyiségbeli zavarok, szociális és biológiai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Azt például tudjuk, hogy az anorexiás nők nagy része olyan családból származik, ahol magasak a velük szemben támasztott elvárások. Esetükben a zavar ebből a nyomásból is eredeztethető, vagy a hozzá társuló teljesítménykényszerre is visszavezethető. A táplálék elutasítása kamaszoknál egyfajta lázadásnak is tekinthető. Nem elhanyagolható a társadalmi nyomás hatása sem, a soványság divattá, követendő példává válása. A kamaszoknál a nemi hormonok hatása, a lelki és testi identitás keresésének nehézsége is közrejátszhat a táplálkozási zavarokat eredményező mentális problémák kialakulásában.
A bulimia hátterében szintén sokféle tényező meghúzódhat: szó lehet személyiségzavarról, gyermekkorban elszenvedett traumáról, szeretet utáni vágyról és önértékelési zavarról. Ezek azonban inkább csak feltételezések, a pontos kiváltó ok ismeretlen.
Az étkezési zavarok hátterében meghúzódhat az is, hogy a gyerek rossz családi mintát követ. Gyakori például, hogy az édesanyja is kényszeresen, betegesen figyel az étkezésre: ilyenkor a gyerekeknek tulajdonképpen szociális tanulással adódik át ez a kedvezőtlen magatartásforma.
Egyes elméletek szerint a táplálkozási zavarok hátterében genetikai adottságok is meghúzódhatnak. Ezt a biológiai marker kutatások alapján gyanítják a témával foglalkozó kutatók.
A táplálkozási zavarok tünetei
A táplálkozási zavarok tünetei mindig attól függnek, hogy annak melyik típusáról van szó. Anorexiánál például jellegzetes szimptóma a táplálék elutasítása és az ebből következő fogyás, illetve az elhízástól, kövérségtől való rettegés. Árulkodó jel az is, hogy az érintettek saját testméreteiket tévesen ítélik meg: soványak, mégis kövérnek gondolják magukat, ami hatással van az önértékelésükre. A szülőknek az tűnhet föl, hogy serdülő gyerekük elkezd fogyókúrázni, keveset eszik, az eredménnyel mégsem elégedett. Árulkodó jel az is, hogy az érintett tovább folytatja a fogyókúrát akkor is, amikor már nem kellene. Elégedettséget csak az okoz neki, ha még többet tud veszíteni súlyából. Ugyanakkor a fogyás következményeként hangulata romlik, zárkózottá válik, lányoknál a menstruáció elmarad.
A problémát a környezet sokszor azért nem ismeri fel időben, mert az érintettek ügyelnek arra, hogy ne látszódjon, milyen soványak. Például túl szűk és túl bő ruhákat nem igazán hordanak, lévén előbbi túl sokat láttat, utóbbinál pedig egyértelmű, hogy takargatnivalójuk van. Gyakran füllentik azt is, hogy egyik barátjuknál vagy az iskolában már ettek, erre hivatkozva nem kérnek a család ebédjéből vagy vacsorájából. Ha mégis asztalhoz ülnek, akkor lassan esznek, hogy mire a többiek befejezik az étkezést, azt higgyék, ők is megették ugyanazt a mennyiséget. Tipikus jel az is, hogy kis falatokat vágnak le az ételből, nagyon aprólékosan esznek.
Bulimiára az utalhat, ha a visszatérő falásrohamok miatt a család hűtőjéből egyszerre túl sok étel tűnik el. Mivel az érintettnek az étkezéseket követő bűntudata is lesz, árulkodó jel lehet az is, ha evés után egyből a fürdőszobába megy és ott gyanúsan sok időt tölt el. A hang alapján sejteni lehet azt is, hogy hánytatja magát - bár ez nem mindig hallható, lévén az érintettek gyakran fedik el a hangokat zenével, megnyitott csapokkal. A hashajtók, fogyasztó tabletták és hánytató szirupok rejtegetése ugyancsak árulkodó jel.
Az érintettségnek a folyamatos hánytatás miatt egy idő után feltűnő tünete a fogak romlása is - emiatt gyakran a fogorvosok azok, akik fölismerik a betegséget. A fogak tönkremenetele mellett tünet lehet az is, hogy a savas hányás miatt a nyelőcső, a garat és torok kifekélyesedik. A nyálmirigyek megduzzadása szintén árulkodó jel lehet, ezek jellegzetes helyen okoznak duzzanatot az arcon. A hánytatásnak és a purgálásnak (hashajtás, a belek kiürítése) következménye lehet az is, hogy a betegek sok folyadékot vesztenek, dehidratálttá válnak, amiatt pedig szervezetük kémiai egyensúlya is megbomlik, szervezetük túlzottan elsavasodik.
A binge eatinget falásrohamok jellemzik, ami azt jelenteti, hogy az érintettek olyankor is esznek, amikor nem éhesek, sőt akkor is, amikor kifejezetten teltségérzetük van. Ennek ellenére ilyenkor is nagy mennyiségű élelmiszer fogyasztanak, a falásrohamok közt mást is nassolnak. Gyakori az is, hogy a család úgy tudja, az érintett fogyókúrázik, pedig valójában ez csak a látszat: a beteg éjszakánként rájár a hűtőre, befalja a benne lévő ételeket.
Az egyéb táplálkozási zavaroknak típustól függően nagyon változatos tünetei lehetnek, de lényegük az, hogy érintettjeik kényszeresen törekszenek bizonyos ételek fogyasztására vagy kerülésére, pedig annak valós indoka nincs. Ezek a mindennapi életet károsan befolyásolhatják, árthatnak a baráti kapcsolatoknak is.
A táplálkozási zavarok diagnózisa
Nehéz megmondani, hogy az egyes táplálkozási zavarok mikortól számítanak betegségnek, lévén pontos, egzakt módon maghatározott kritériuma nem mindegyikek van. Az anorexia és a bulimia leírása például pontokba szedve szerepel a klasszifikáló rendszerekben, a pszichológusok a diagnózist ezek alapján állítják fel. Az anorexiánál a kritériumok négy pontba vannak szedve, a bulimiánál ötbe - a szakembereknek ezekből kiindulva kell azt tisztázniuk, hogy azok mennyire igazak pácienseikre. Segítségükkel elég pontosan meg lehet határozni, hogy ki ténylegesen érintett.
A diagnózist az anorexiánál könnyebben fel lehet állítani, mint a bulimiával, lévén utóbbi lehet akár teljesen rejtett is. Gyakran például csak akkor lesz feltűnő a probléma, amikor a fogak a rendszeres hánytatás miatt elkezdenek tönkremenni. Komoly gond az is, hogy az érintetteknek jellemzően betegségtudata sincs, így segítséget sem kérnek. Mivel zavaruknak olyan szemmel látható jelei nincsenek, mint az anorexiának, a problémákat akár le is tagadhatják akkor, ha családjuk szakemberhez viszi el őket. Ez ugyancsak nehezíti a diagnózis felállítását. A többi táplálkozási zavar beazonosítása még nehezebb: nagyon sok az olyan határterület, amelyet még a szakemberek is csak nehezen tudnak tipizálni, kategóriába besorolni.
A táplálkozási zavarok kezelése
A táplálkozási zavarok kezelése alapvetően pszichoterápiával történik, de mivel a problémák depresszióval is együtt járhatnak, szükség lehet antidepresszánsok szedésére is. A kezelés mikéntje mindig a probléma súlyosságától és jellegétől függ. Ha például az érintettek állapota nagyon rossz, akkor hangulatstabilizáló, szorongáscsökkentő gyógyszerek is indokoltak lehetnek. Persze ilyesmire a táplálkozási zavarok többségénél nincs szükség, a problémák pszichoterápiával, javarészt gyógyszerek nélkül is kezelhetők.
Az anorexia időben történő kezelése az általa okozott problémák súlyossága miatt kiemelten fontos. Leggyakrabban családterápiával kezelik, méghozzá azért, mert a hátterében a család, leginkább az anya felől érkező nyomás, illetve az emiatt kialakuló teljesítménykényszer és kontrollra való törekvés áll. Eredményes lehet a kognitív viselkedésterápiával való kiegészítés is, amelynek lényege, hogy a szakember megpróbálja oldani a zavar hátterében álló meggyőződéseket, hiedelmeket, téves elképzeléseket. Előfordul, hogy a terápia mellett dietetikai tanácsadásra is szükség van, ha pedig valaki túlzottan tápanyaghiányossá vagy vízhiányossá válik, kórházi kezelésre is szükség lehet.
A táplálkozási zavarok gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek jók, bár az anorexia és a bulimia kezelése nagyon nehéz: előbbinél a terápia 1-1,5 évig is elhúzódhat, de még utóbbinál is szükség lehet 4-6 hónapra ahhoz, hogy a kezelés elérje eredményét. A gyógyuláshoz néha nélkülözhetetlen, hogy a terápiába a családtagokat is bevonják. A bulimiánál megesik, hogy az érintett külső segítség nélkül is meggyógyul, feltéve, hogy túljut azon az élethelyzeten, amely a zavar kialakulásához vezetett. Anorexiánál öngyógyulás csak elvétve fordul elő.
A táplálkozási zavarok megelőzése
A családi harmónia megteremtése és a családtagok közti megfelelő párbeszéd kialakítása nagyban segítheti a táplálkozási zavarok megelőzést. A kamaszoknál törekedni kell arra, ha a szülők már a kezdeti jelekre is figyeljenek, illetve megfelelően kezeljék azt, ha gyerekük például elutasítja az ételeket. Ugyancsak fontos, hogy a szülők jó példát mutassanak. Például ha elégedetlenek testünkkel egy-két zsírpárna miatt, akkor se hangoztassák folyamatosan azt, hogy fogyniuk kell, mert ez a magatartás a gyerekben káros folyamatokat is elindíthat. A szülőknek törekedniük kell arra is, hogy támogassák gyerekül önértékelését: egészséges testképét például már az apró dicséretek is erősítik.
A táplálkozási zavarok szövődményei
A táplálkozási zavaroknak sok szervi szövődménye is lehet. Ilyen például a szívbetegség, lévén a szívet az elektrolit-háztartás felborulása károsan érintheti. Következmény lehet a csontritkulás is, hiszen ha valaki elégtelenül táplálkozik, hánytatja magát és folyamatosan hashatót szed, akkor szervezete elég kalciumhoz és D-vitaminhoz sem jut. Általános tápanyaghiányok szintén jelentkezhetnek. Az érintettek bőre nagyon szárazzá, akár pergamenszerűvé is válhat, de előfordulhat az is, hogy pattanásos lesz. Az anorexia akár halált is eredményezhet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Kántor Nedda klinikai szakpszichológusnak, pár- és családterapeutának.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Rejtett agysérülések: a családon belüli erőszak kevésbé ismert következményei
„Na, húzzál arrébb, mert úgy fejbe kólintalak, hogy a fal adja a másikat!” – üvöltötte a szomszéd, miközben tompa ütések hallatszottak. A fej megütésének, vagy akár megrúgásának hatásai nem feltétlenül azonnal derülnek ki.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+9 °C
Minimum:
+1 °C
A köddel, rétegfelhőzettel borított területek kiterjedése csökken - leglassabban várhatóan az Északi-középhegység térségében és az Alföld középső részén - , egyre többfelé kisüt a nap. Napközben csupán a tartósabban felhős tájakon fordulhat elő jelentéktelen szitálás. Késő délutántól nyugat felől erőteljes felhősödés kezdődik, és este, késő este főként a Dunántúlon már egyre többfelé várható eső, zápor. Leginkább a nyugati harmadban kísérhetik élénk, erős lökések a déli, délnyugati szelet. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 7, 13 fok között várható, de a tartósan felhős részeken ennél több fokkal hidegebb is lehet. Késő estére -1 és +7 fok közé hűl le a levegő. Kifejezetten kellemes idő várható, és ma még fronthatástól sem kell tartani.
