Tumoros megbetegedések : Vastagbélrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Vastagbélrák tünetei és kezelése
Mi a vastagbélrák?
A vastagbél (colon) az emésztőrendszer utolsó szakaszát képezi, teljes hossza körülbelül 150-180 cm, átlagos átmérője 5-6 cm. Kezdeti szakaszán található a vakbél - ezen helyezkedik el a féregnyúlvány -, a vakbélbe nyílik a vékonybél. A vastagbél részei: a felszálló, a haránt, a leszálló vastagbél szakasz, majd az S-alakú szigmabél, utolsó szakasza pedig a mintegy 20-25 cm hosszú végbél (rectum), ami a végbél-nyílással (anus) végződik.
Tünetek
A vastagbél-rákok 75-80 százaléka az utolsó, 60 cm-es szakaszon alakul ki, 20-25 százaléka pedig a vastagbél többi szakaszán. A vastag- és végbél daganatait nevezik összefoglaló néven kolorektális rákoknak.
A vastagbélrák előfordulása
A vastag- és végbéldaganatok jelenleg is súlyos problémát jelentenek, mivel az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált megbetegedések évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett, s ezzel mindkét nem esetében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Hazánkban körülbelül évi 7500-8000 az új betegek száma, és körülbelül 5000 ember hal meg évente a betegségben.
A vastagbélrák okai
A kolorektális rákok pontos oka nem ismert. A tápcsatorna különféle rendellenességei különböző mértékben járulnak hozzá az utolsó szakasz betegségeihez, de általánosságban elmondható, hogy a krónikus panaszok mintegy itt összegződve emelhetik a betegség kialakulásának kockázatát. Fontos tehát, hogy a fogaktól a végbélnyílásig egyetlen emésztőrendszeri problémát sem szabad elhanyagolni, és kezeletlenül hagyni, különös tekintettel a gyulladásos betegségekre.
A vastagbél krónikus gyulladásos betegségei - colitis ulcerosa (kolitisz ulceróza) és a Crohn-betegség - szintén fontos kockázati tényezőként szerepelnek a későbbi rák kialakulásában. E két elváltozás nyomán alakul ki a legtöbb vastagbél-rák.
Az egészséges emésztéshez a helyes táplálkozás is rendkívül fontos, hiszen a magas zsír- és kalóriatartalmú, ugyanakkor kevés rostot tartalmazó étrend - úgy tűnik - kedvez a rák kialakulásának.
A belet érő káros hatások idővel, a korral is összegződhetnek, főként 50 éves kor fölött nő meg a sejtek rákos elfajulásának valószínűsége.
A rákok legnagyobb része ún. polipból indul ki, ami a rákot megelőző állapotnak tekinthető. Az ebben a stádiumban felfedezett betegség szinte teljesen gyógyítható. A polipok nagy része véletlenszerűen fordul elő, de 2-3 százalékuk kialakulásánál örökletes tényezők is szerepet játszanak. Fokozott kockázatot jelenthet a családi előfordulás, aminek jelentőségét korábban kissé eltúlozták.
Egyes kutatások azt mutatják, hogy valamivel veszélyeztetettebbek azok a nők, akiknek a kórtörténetében petefészek-, méh- vagy emlőrák szerepel.
A vastagbélrák tünetei
A szabály, miszerint minél korábban ismernek föl és kezdenek gyógyítani valamely rákot, annál eredményesebben kezelhető, itt is feltétlen igaz. Miután a vastag- és végbélrákok hosszú ideig lényegében tünetmentesek maradhatnak, nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrés és a nem tipikus, mégis viszonylag korán jelentkező tünetek és azok felismerésének fontosságát.
Jel lehet a székletürítési ritmus megváltozása, azaz, ha hasmenés és székrekedés váltja egymást a korábban megszokott, normális állagú széklet helyett. Oda kell figyelni, ha a székletürítés nem panaszmentes, azaz gyomorpanaszok, felfúvódás, vérzés, hasi görcsök kísérik, illetve úgy érződik, hogy sohasem sikerül teljesen kiüríteni a beleket.
A tartósan vagy gyakran jelentkező, bizonytalan eredetű hasi fájdalom, legyen az szél eredetű, puffadás miatti, görcsös vagy teltség-érzéssel járó, szintén nem hagyható figyelmen kívül. A hányás, továbbá olyan általános tünetek, mint a fáradtság, ismeretlen eredetű gyengeség, akaratlan fogyás, esetleg hőemelkedés, láz, szintén lehetnek előjelek.
Minden emésztőrendszeri, székletürítési panasz észlelésekor feltétlenül orvoshoz kell fordulni, akkor is, ha ezek a tünetek szerencsére sokszor jóindulatú elváltozások következményei. Véres székletet okozhat például aranyér is. Mégsem szabad késlekedni a kivizsgálással, és megfelelő kezelésével. Annál is inkább, mert idővel jóindulatú elváltozások is elősegíthetik a tumoros betegségek kialakulását.
A vastagbélrák diagnózisa
A kivizsgálás - akárcsak a szűrés - a beteg kikérdezésével és az okkult vérzés vizsgálatával kezdődik, majd célzott, eszközös vizsgálatokra kerül sor. A vastagbél-tükrözés (kolonoszkópa) eredménye döntő a baj okának megállapításában. A kolonoszkópia módot ad a teljes vastagbél működés közbeni vizsgálatára és szövettani mintavételre (biopszia), sőt nagyobb szövetdarabok, teljes polipok eltávolítására (polipektómia) is.
A szigmoidoszkópia alkalmával, ahogy neve is mutatja, a szigmabélbe juttatják be a fényforrással ellátott műszert, amely ugyancsak alkalmas szövettani mintavételre is.
Alkalmazzák továbbá a kettős kontrasztanyagos, báriumos röntgen-vizsgálatot, az irrigoszkopiát is, melynek során annyi röntgenfelvételt készítenek, hogy a bélrendszert lényegében filmszerű képeken tudják végigkövetni.
Kellemetlen, de fölöttébb egyszerű és teljesen ártalmatlan módszer a bél fizikális vizsgálata. A rektális digitális vizsgálat - röviden RDV - elegáns elnevezése annak, amikor az orvos gumikesztyűs kézzel a vastagbélbe nyúlva kitapintja a bélfalat, és annak esetleges elváltozásait.
Mindezek eredményeképpen, valamint a kivett szövetminta mikroszkópos vizsgálata nyomán lehet megállapítani a panaszok pontos okát, és tumor esetén annak kiterjedését (stádiumát):
- 0. stádiumban nagyon korai rákról van szó, és a vastag- illetve végbél legbelső szöveti rétegeit érinti.
- I. stádiumban, már a bélfal belső részének nagyobb része érintett.
- II. stádiumú daganat esetében a bélen kívülre, a közeli szövetekre is kiterjed a daganat, a nyirokcsomókat azonban, melyeken keresztül az áttétképzésnek nagyobb az esélye, még nem érinti.
- III. stádium esetén a nyirokcsomók érintettek, a test más részei feltehetően nem.
- IV. stádiumnál további részek érintettek, a tumor hajlamos máj- és tüdőáttétet képezni.
Ha eredményesnek tekintett kezelés után a daganat a vastag- és vékonybél valamely szakaszán kiújul, rekurrens daganatról beszél a szakorvos.
A vastagbélrák kezelése
Az elkészült diagnózis egyben a kezelés módját és menetét is meghatározza, ez ugyanis függ a daganat méretétől, elhelyezkedésétől, stádiumától és a beteg általános állapotától.
A kolorektális rákok kezelésének legfontosabb eszköze a műtét, azaz a daganat, illetve az érintett bélszakasz sebészi eltávolítása. Ennek során valamekkora egészséges résszel, valamint a nyirokcsomókkal együtt távolítják el a tumoros elváltozást, hogy a kiújulást és áttétet megelőzendő biztonsággal kimetsszék az elfajult szöveteket. Lehetőség szerint az egészséges bélszakaszok végeit összekötik, ha erre nincs mód, időszakos vagy állandó sebészi nyílást, sztómát alakítanak ki, hogy a széklet a hasfalon keresztül egy speciális zsákba távozhasson. A műtét után a betegek egy részénél a bélszakasz gyógyulása után az ideiglenes sztómát már meg lehet szüntetni, csak a betegek mintegy 15%-a kénytelen állandó sztómával élni.
A kezelésnek része műtét mellékhatásainak mérséklése is, így a bélműködés karbantartása - hasmenés, székrekedés kezelése -, a műtéti seb és a sztóma körüli bőrfelület fertőtlenítése, ápolása.
A betegség stádiumától és a páciens állapotától függően előfordulhat, hogy műtét helyett vagy mellett egyéb kezeléseket is javasolnak.
A sugárkezelés alkalmazásakor nagy energiájú, minél pontosabban a kívánt helyre célzott röntgensugarakkal igyekeznek elpusztítani a ráksejteket. Még hatékonyabb lehet a kezelés, ha mód van úgynevezett belső sugárforrásnak a szervezeten belülre, a kívánt helyre történő elhelyezésére. E lehetőség általában végbél-daganatok gyógyításában jön szóba. Műtét előtt a daganat méretének csökkentésére, műtét után az esetlegesen ott maradt ráksejtek elpusztítására, illetve a tünetek enyhítésére is használják. Mellékhatása erősen függ a sugárzás helyétől és intenzitásától (dózisától). Külső sugárforrásnál átmeneti bőrgyulladás keletkezhet a sugarak áthatolási helyén, fáradtság, hányinger, hasmenés, véres széklet okozhat kellemetlenséget a betegnek.
A kemoterápia tablettában, infúzióban vagy injekcióban adott sejtmérgek (citosztatikumok, citotoxikus szerek) adását jelenti, amelyek gátolják a ráksejtek szaporodását, vagy elpusztítják őket. Miután az alkalmazott hatóanyagok az egészséges sejtekre is károsak, itt is felléphetnek kezelést igénylő mellékhatások: szájszárazság, hányás, hasmenés, fáradtság, nyálkahártya-gyulladások, fertőzések (orbánc) és vérzések. Ezek átmeneti megjelenése a kisebbik rossz a beteg számára.
A biológiai kezelés (immunterápia) a szervezet saját, tumorsejtek elleni védekezését segíti, méghozzá úgy, hogy tönkreteszi a daganatokra jellemző, őket körülvevő érhálózatot, amelyen a tumorsejtek a létük alapfeltételét adó tápanyagokhoz juthatnának. A daganat érhálózat nélkül elsorvad. Mellékhatásként influenzához hasonló tünetek, láz, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, hányinger jelentkezhet.
Új távlatokat nyitottak a daganatos betegségek kezelésében a kóros érképzés-gátláson alapuló módszerek. Normálisan csak kivételes esetben növekednek a felnőtt szervezetben erek. A daganatszövet növekedésének egyik feltétele, hogy vérellátása biztosított legyen. Ha a daganat eléri a 2-3 köbmilliméteres nagyságot, mintegy gombostűfejnyire nő, a benne rohamosan zajló sejtosztódásokhoz már nélkülözhetetlen a többlet oxigén- és tápanyag-ellátás. Ezért speciális érnövekedést - angiogenezist - serkentő, hormonszerű anyagokat, növekedési faktorokat bocsátanak ki. Az úgynevezett humán vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VENF vagy angolul VEGF - vascular endothelial growth factor) molekulái a szomszédos erek sejtjeinek felszínén megtalálható receptormolekulákhoz horgonyoznak le, így továbbítják a jelet a sejtbe: a parancs további ér-oldalágak képzése. Ugyanezen növekedési faktor a szervezet távoli pontjain elinduló ér- és áttétképzésben is kulcsszerepet játszik. A daganat tehát gondoskodik a számára szükséges érhálózat kiépítéséről. Ezt felismerve a kutatók rájöttek, hogy a daganat megfékezésének egyik módja az érnövekedés gátlása, a daganat "kiéheztetése" és elsorvasztása, melynek elvét már az 1970-es évek elején kidolgozták.
Az érnövekedést gátló hatóanyag, a bevacizumab egy fehérje-természetű anyag, antitest, a növekedési faktorokhoz kötődve megakadályozza az eredeti célpontokhoz, a sejtfelszíni receptorokhoz való lehorgonyzást. A kezelés előrehaladott rákok esetén akadályozza a daganatnövekedést és áttétképződést, és a tapasztalatok szerint - átlagosan fél évvel - megnöveli a betegek túlélését. Infúzióban a kemoterápiával párhuzamosan alkalmazzák áttétes, előrehaladott kolorektális rákok esetében. Mellékhatásai miatt mérlegelni kell, hogy milyen stádiumban adják a betegeknek. Miután kemoterápiával együtt alkalmazzák, nem mindig különíthetők el az együtt adott gyógyszerek mellékhatásai. A gyógyszer mellékhatásaként orrvérzés, fáradtság, fej- és hastáji fájdalmak, hasmenés, hányás vagy éppen székrekedés, magasvérnyomás, étvágytalanság, súlyosabb esetben emésztőtraktusbeli perforáció, sebgyógyulás elhúzódása, szív- és érrendszeri komplikációk (stroke, infarktus), trombózis, látási zavarok stb., illetve a gyógyszeralkalmazás után visszafordíthatónak bizonyult agyi elváltozások jelentkezhetnek.
A vastagbélrák megelőzése
A szűrés célja, hogy a rákos megbetegedést még panaszmentes állapotban felismerjék, és a talált elváltozást idejében kezelni kezdjék. A daganatos megbetegedések közül a vastag- és végbélrákok a legjobban és legeredményesebben szűrhető betegségek közé tartoznak.
A szűrés alkalmával kikérdezik a beteget, majd megfelelő vizsgálattal - Weber-teszttel - a rejtett (okkult), vagyis a szemmel nem látható vérzést, a székletben nyomokban előforduló vért tudják kimutatni. A negatív eredmény még nem zárja ki a daganatot, mert az nem vérzik állandóan, ugyanakkor a vérzés sem mindig utal daganatra, lehet polip eredetű is. Ha a betegnek más, kolorektális rákra utaló panaszai is vannak, további kivizsgálást is végeznek.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
Döntően borult lesz az ég, és dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.