Vese és húgyutak betegségei : Zsákvese
A vese elsődleges feladata, hogy az anyagcsere-végtermékeket, azaz a keletkező hulladékanyagokat, valamint a felesleges mennyiségben jelenlévő nátriumot és vizet kiszűrje a vérből és eltávolítsa a szervezetből. Két vese látja el ezeket a feladatokat. A vese és a húgyutak betegségeinek a tünetei aszerint lehetnek igen változatosak, hogy mi maga a betegség, illetve a szervrendszer mely része érintett. Így lehet általános gyengeség, altesti fájdalom, láz, gyakori, kontrollálhatatlan vagy fájdalmas, esetleg nehéz és akadályozott vizelés, illetve a vizelet színének, összetételének, állagának megváltozása is valamilyen vese és húgyúti betegség tünete.
Zsákvese tünetei és kezelése
Mi a zsákvese?
Zsákvese alatt a nagy fokban kitágult veseüreg-rendszert értjük. Ilyenkor hosszú ideje akadályozott a vizelet elfolyása, emiatt a vesevezetékben és a veseüreg-rendszerben megnő a nyomás, majd a tartós nyomás miatt a vese kéregállománya nagyon elvékonyodik.
A folyamat lassú, a zsákvese évek, évtizedek alatt alakul ki, miatta először romlik a vesefunkció, majd veseelégtelenség alakul ki. A betegség legvégső fázisában a normál állapotban 20-25 milliméter vastag vesekéreg 1-2 milliméteresre vékonyodik el. Ilyenkor a vese már működésképtelen, nem tud vizeletet termelni, méregteleníteni.
A zsákvese előfordulása
Férfiak és nők közt a zsákvese előfordulása azonos gyakoriságú. A betegség viszonylag ritka, bár az urológiai osztályokon, az urológiai betegségek közt gyakorinak számít. A pontos előfordulás meghatározása nagyon nehéz, lévén a betegségnek sok fokozata van, a tágulat lehet egészen mérsékelt és jelentős is, papírvékony vesekéreggel. Sok beteg nem is tud problémájáról, nem jut el vele orvoshoz.
A zsákvese okai
Mindig lassan kialakuló húgyvezeték (uréter) elzáródás miatt jön létre a zsákvese. Maga az elzáródás lehet veleszületett fejlődési rendellenesség következménye, de létrejöhet más okból is.
A veleszületett okok miatt létrejövő elzáródás leggyakoribb helye a vesemedence-húgyvezeték átmeneti szakasza. Tehát az a terület, ahol a húgyvezeték a vesemedencéből továbbítja a vizeletet a húgyhólyagba. Itt fejlődési rendellenesség miatt hiányozhatnak azok az idegelemek, amelyek miatt a perisztaltika normálisan működne. A problémát okozhatja az is, hogy a vesevezetékben - szintén fejlődési rendellenesség miatt - szűkület, töretés van.
Állhat a hátterében az is, ha az urétert valami leszorítja, például egy ér. Előfordul például, hogy fejlődési rendellenesség miatt a fő hasi visszér (az úgynevezett véna káva) az uréter elé kerül, és hozzászorítja azt az ágyéki izomzathoz. Lehet az ok az is, hogy veleszületett probléma miatt a húgyvezeték izomzatának idegelemei nem megfelelően fejlődnek, emiatt nagymértékben megnyúlt, kitágult, szifonszerű megtöretésekkel rendelkező, úgynevezett megauréter alakul ki. Ennek megbicsaklásai ugyancsak lezárhatják teljesen a vesét.
Szintén veleszületett fejlődési rendellenesség az, ha a hólyagból a vizelet vissza tud folyni a vesék felé. Ez a húgyvezeték szájánál lévő billentyű elégtelensége, rossz záródása miatt fordulhat elő, a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy amikor a húgyhólyag összehúzódik, a vizeletet visszanyomódik a vesébe. Ez olyan túlnyomást okoz napjában többször, ami évek, évtizedek alatt zsákvesét eredményez. A fejlődési rendellenességek jellemzően génmutációk miatt alakulnak ki, nem öröklöttek, családon belül a betegség nem halmozódik.
A veleszületett okok mellett egyéb tényezők is állhatnak a zsákvese hátterében. Daganatos betegeknél például előfordul, hogy a vesevezeték melletti nyirokcsomó növekszik meg annyira, hogy összenyomja a vezetéket. Ez is lassú folyamat, hosszú hónapok alatt alakul ki. Nem okoz fájdalmat, viszont nagyfokú zsákvesét eredményez. Előfordulhat, hogy valakinek valamilyen balesete volt, ennek következtében alakult ki hegesedés az uréterén és emiatt jön létre idővel zsákvese. Nőgyógyászati kismedencei műtétnél is előfordul, hogy vérzés miatt sok leöltést, aláöltést kell végezni, a varrással pedig közel kerülnek az uréterhez, félig-meddig lezárják a vesét.
Ritkán, de arra is van példa, hogy a vesevezetékben egy vesekő indul el, megakad, de nem zárja le teljesen a vesét, csak időnként fáj, görcsöl. Ha a beteg ezzel nem törődik, mondván a fájdalom csak egy-két órán át tart, akkor a vesevezetékben lévő kő évekig egy helyben maradhat, növekedhet, lassan lezárja a vesét és zsákvesét okozhat.
A zsákvese tünetei
Nagyon lassan alakul ki a zsákvese, komolyabb fájdalmat pedig egyáltalán nem okoz, csak akkor, ha befertőződik, begyullad. Az uréterszűkület kialakulását arról lehet felismerni, hogy tompa fájdalom jelentkezhet a veséjében. Mivel a húgyvezetékben ilyenkor csak mérsékelt szűkület van, amin a vizelet, ha nehezebben is, de még átfolyik, más árulkodó jel is jelentkezhet.
Ilyen az, hogy mikor a beteg kevés folyadékot fogyaszt, kevés a vizelete és a vizeletáramlása gyenge, még nincs panasza, viszont ha egyszerre sokat iszik vagy például megeszik egy fél görögdinnyét, akkor az oldala akár be is görcsölhet. Ennek oka, hogy a vizelet gyorsabban termelődik, mint ahogy át tudna folyni a szűk szakaszon, és így megnő a nyomás a vesében. Ha ezen panaszok miatt időben elkezdik a kivizsgálást, akkor a problémát ultrahangos vizsgálattal lehet diagnosztizálni, még mielőtt súlyosabb elváltozás alakulnának ki.
A zsákvese diagnózisa
A zsákveséhez vezető fejlődési rendellenességeket ultrahanggal már méhen belül lehet diagnosztizálni a magzatokon, így a betegséget a gyakorlott orvosok már időben, még a méhen belül észreveszik. Ugyancsak könnyen diagnosztizálható ultrahanggal az idősebb korban kialakuló zsákvese. Ahhoz, hogy a kiváltó ok is kiderüljön, nem mindig elegendő az ultrahang. Ahhoz például, hogy észrevegyék, a vesevezetéket a vesemedence határánál egy keresztező ér szorítja le, CT-vizsgálat vagy doppler-ultrahangos vizsgálat szükséges.
A zsákvese kezelése
A magzati korban felismert zsákveséhez vezető fejlődési rendellenességeket akár már intrauterin (tehát még a terhesség alatt, a méhen belül) meg lehet operálni, de az ilyen beavatkozások még nagyon ritkák, nem rutin eljárások. A veleszületett okok miatt jelentkező zsákvese jellemzően már csecsemő és kisgyerekkorban kiderül, rekonstrukciós, plasztikai műtétekkel gyógyítható. A megoldás lényege, hogy megszüntessék azt az okot, ami a húgyvezeték elzáródását okozza. Ha erre még azt megelőzően sor kerül, hogy a veseállomány túlzottan károsodna, akkor már önmagában ez megoldást jelenthet és a vese megmenthető.
Ha a veseállomány már jobban károsodott, de vastagsága még 7-8 milliméteres, akkor megpróbálkozhatnak azzal, hogy fölmérjék, menthető-e még a vese. Ahhoz, hogy ez a vizsgálat kivitelezhető legyen, ideiglenesen el kell vezetni a vizeletet, meg kell szüntetni a vese túlnyomását. Ennek érdekében fölhelyeznek egy belső urétersínt, azaz egy vékony műanyagcsövet a hólyag és a vesemedence közé, hogy ennek segítségével a szűk vagy buktatós helyeken át lehessen vezeti a vizeletet. A másik megoldás, hogy a vese alsó pólusát kívülről, ultrahang célzással egy tűvel megszúrják, azon keresztül bevezetnek egy drótot, afölött pedig kitágítják az úgynevezett szúr-csatornát 2-2,5 milliméter vastagságúra. Ezen keresztül bevezetnek egy katétert, hogy akadálytalanul kifolyhasson a vizelet, a vesében megszűnhessen a túlnyomás. Ezzel a módszerrel a vesét pár hétig teljesen tehermentesítik, így már fölmérhető a szerv állapota, megnézhető, mennyit javul a veseműködés a terhelés megszűntét követően. Magát az eljárást izotópos vesefunkció-vizsgálattal végzik, azzal állapítják meg, lehet-e arra számítani, hogy a szerv rendbe jön.
Ha a vesementhetőnek bizonyul, végleges megoldást kell találni a problémára. Meg kell keresni, mi a panasz oka: ha például az urétert ér szorítja le, akkor vagy az eret vágják el, vagy ha fontos érről van szó, akkor a vesevezetéket, és azt hozzák az ér elé, majd varrják össze. Ha a problémát a vesemedence és az uréter határán lévő szűkület okozza, plasztikai műtétre van szükség, amit ma már döntő többségében laparoszkóppal végeznek, nem nyitott műtéttel.
Ha a vese állapota a tehermenetesítést követően nem javul, és az izotópos vesefunkció-vizsgálat nem igazolja a veseműködés javulását (annak értéke nem emelkedik 10-12 százalék fölé), akkor a vesét értéktelennek tartják. Ilyenkor a szerv nem járul hozzá a szervezet méregtelenítéséhez, viszont mivel bármikor begyulladhat, veszélyt jelent a betegre, szepszist, magas vérnyomást okozhat. Ebben az esetben a tönkrement vese eltávolítása jelent megoldást, amit ma már szintén többnyire laparoszkópos módszerrel végeznek. Ez a beavatkozás akkor végezhető el, ha csak az egyik vese érintett, hiszen a másik még tökéletesen el tudja látni a szervezet méregtelenítési feladatát. Ha viszont mindkettő elégtelenül működik, akkor már vesetranszplantációra van szükség.
A vesetranszplantáció zsákvese esetében mindenképpen felvet technikai problémákat. Ha ugyanis a veseelégtelenség oka a gyerekkorban fel nem ismert, később kétoldali zsákveséhez vezető uréterszájadék-elégtelenség, illetve az emiatt tartósan fennálló és nagyfokú vizelet visszaáramlás a hólyagból a vesébe (vesico-renalis reflux), akkor emiatt a hólyag soha nem telítődik meg teljesen, lévén könnyebb a vizeletnek a vesékhez visszafolynia, mintsem a hólyagot feltöltenie. Ily módon a hólyag állandóan összeesett állapotban van, ami ha éveken keresztül fennáll, a hólyag zsugorodásához vezet. Ez a vesetranszplantációnak komoly akadályozó tényezője, mert a hólyagnak nincs kellő kapacitása ahhoz, hogy belehelyezzék a beültetett vese vezetékét. Ilyen esetekben a vesetranszplantációval egy időben a zsugorhólyagot is el kell távolítani, majd vékonybélszakaszból új hólyagot kell képezni. Ebbe ültetik be a transzplantált vese vezetékét. Ezek már nagyon heroikus műtétek, fokozott szövődményveszéllyel.
A zsákvese gyógyulási esélyei
A betegség bizonyos esetekben még reverzibilis lehet: ha a veseállomány még elfogadható, a vesekéreg 1 centiméternél nem vékonyodott el jobban, akkor az elfolyási akadály megszüntetését követően a vesefunkció jelentősen javulhat. Ha már nincs élő, működő kéregállomány, akkor megoldást már csak a teljes vese kivétele jelentheti. Ha mindkét vese érintett, akkor vesetranszplantációra van szükség.
Szinte biztosra vehető, hogy a tudomány fejlődésével, elsősorban az őssejtkutatás és az úgynevezett szövet-tervezés eredményeinek alkalmazásával a vese más módon is pótolható lesz.
A zsákvese megelőzése
Nincs mód a zsákvese megelőzésére.
A zsákvese szövődményei
A zsákvese miatt a vesében pangó folyadékba baktériumok kerülhetnek, azok ott elszaporodhatnak, gyulladást okozhatnak. Ezt nevezik gennyes zsákvesének (pyonephrózis, vagy pyonephros). Ez nagyon súlyos állapot, magas lázzal járó vérmérgezéshez, szepszishez vezethet. Ez akár közvetlenül életveszélyes állapotot is jelenthet. Egyetlen megoldása a vese azonnali eltávolítása, esetleg a vesén belüli nagy mennyiségű, feszülést okozó genny előzetes leszívása a vese tehermentesítése után.
Szövődmény lehet aveserepedés is, ami akkor jön létre, ha az elvékonyodott vese spontán módon vagy egy ütés miatt megreped. Ekkor a repedésen nem csak a vese üregrendszerében lévő folyadék folyik ki (ez önmagában még nem baj, föl tud szívódni a vese körüli szövetekben), hanem erek is elszakadnak. Emiatt nagy vérömleny képződhet, akár életveszélyes vérzés is felléphet. Ilyesmi jellemzően akkor fordulhat elő, ha valaki nem tud a zsákveséjéről, az autóban bekapcsolja a biztonsági övet, utána pedig olyan balesetet szenved, aminél az öv megrántódik. Ilyen baleset esetén a megoldás a korai diagnózis és a vérző vese gyors eltávolítása. Ekkor már nyílt, feltárásos műtétre van szükség, a laparoszkópos műtét erre nem alkalmas.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lovász Sándor PhD urológus főorvosnak!
Mivel a zsákvese teljesen panaszmentes, kimutatásában nagy szerepe van a hasi ultrahangnak, mint szűrővizsgálatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Ma változóan felhős lesz az ég, az ország döntő részén többórás napsütés várható, majd délutántól nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között alakul. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
