Arról azonban, hogy nagy gombáink között is sokféle, kedvező biológiai hatású faj létezik, ma még nem sokan tudnak. Legalábbis hazánkban vagy Európában kevéssé ismert tényről van szó, miközben a távol-keleti kultúrák és a gyógyászat évszázadok vagy akár évezredek óta ismeri és használja e fajokat. Az utóbbi két-három évtizedben pedig a legújabb kutatások tárgyai nem véletlenül ezen fajok közül kerülnek ki. Ma tanúi lehetünk annak, hogy igen sok hagyományos gyógyhatást korrekt, tudományos vizsgálatok is igazolnak. Gyógyhatású gombáink (vadon élő és termesztett fajokról egyaránt szó lesz) bemutatását a Távol-Kelet egyik misztikus fajával, a shii takéval kezdjük.
A shii take (magyar neve a gombának még nincs) tudományos neve újabban Lentinellus edodes. őshazájában, a Távol-Keleten (Kína, Japán, Fülöp-szigetek stb.) különböző fák faanyagán élő faj. Termőtesteinek kalapja 5-10 cm-es, sárgásbarna, szürkés vagy sötétbarna, középen sötétebb, megszáradó, kisebb-nagyobb korpákkal. A tönköt fehéres-barnás korpák borítják. A gomba húsa fehér, a kalap közepén kissé barnás lehet, illata erős, jellegzetes, emlékeztet a hagyma, illetve fokhagyma illatára. A kalap lemezei fiatalon fehéresek, később sárgák, majd vörösesbarnásak. A spórapor színe fehér, a spórák hosszúkás-elliptikusak.
E gomba ma a világ harmadik legnagyobb mennyiségben termesztett faja, s bár legfőbb termesztői a távol-keleti országok, ma már Európában - s így nálunk is - friss gombához juthat a fogyasztó. Népszerűségét két ok magyarázza. Az egyik az, hogy a kitűnő, különleges ízű gombafajok közé sorolható. Nemcsak frissen, hanem fűszerként - szárítva, porítva - is kiválóan alkalmazható, A másik ok hatóanyagaiban és gyógyhatásában rejlik.
Nézzük meg kicsit közelebbről, mi is található a gomba termőtesteiben!
A shii take igen kedvező fehérje-összetételű, gazdag különböző szénhidrátokban, ásványi elemekben (kálium, cink), valamint vitaminokban. Utóbbiak közé a B
1 -, B
2 -vitamint, valamint az ergoszterint sorolhatjuk, amelyből D
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2-vitamin keletkezik. A távol-keleti népgyógyászat a gombát egy sor panasz esetén ajánlotta és alkalmazta, így meghűlés, tüdőgyulladás vagy gyomorpanaszok esetén általános erősítőszerként szolgált. A japán szakirodalom még szélesebb körű hasznosítást említ, amikor a gyomorfekély, székrekedés, különböző allergiák, gennyesedések, neuralgia, sőt szexuális zavarok kezelésében is sikeres eszköznek említi a gombát. Kínában a gombát egész kultusz övezte, amit jól szemléltet, hogy Vu Sui, a Ming dinasztia neves orvosa egyszerűen életelixírnek tartotta. Az orvosok és betegeik fennmaradt feljegyzései alapján tudjuk, hogy sikerrel alkalmazták a gomba micéliumát is gyomorfekély, hepatitisz, diabétesz, leukémia, reumás fájdalmak, különböző allergiák kezelésére is. Mai fontosságát talán az is szemlélteti, hogy a Kínai Tudományos Akadémia az ország egyre nagyobb számú népessége egészségmegőrzéséhez külön tudományos kutatási programot indított a gombával kapcsolatban.
Mit igazoltak a mai kutatások a népgyógyászat korábbi eredményeiből?
Olyan poliszacharid molekulákat mutattak ki a gomba termőtestéből és micéliumából, melyek igazoltan hatásosak egyes tumortípusok ellen, azaz antitumor-hatásúak. 1969-ben kezdődtek Japánban azok a szervezett vizsgálatok, melyek célja a gomba antitumor-hatásának igazolása volt. Kísérleti állatoknál előidézett daganatos megbetegedések (Sarcoma 180) jelentős arányban javultak, illetve meggyógyultak a gomba vizes kivonatával végzett kúra hatására. Legismertebb ilyen vegyület a lentinan. A gombából könnyen lehet különböző poliszacharidokat izolálni, majd steril, fagyasztva szárított készítményt előállítani. Az ilyen készítményeknek semmilyen káros hatásuk nincs, alkalmasak viszont különböző betegségek megelőzésére, azaz alapvetően immunrendszert erősítő hatásúak. Egy másik, ma már egyértelműen igazolt hatás a vér lipid (koleszterin)-szintjének szabályozásával kapcsolatos. Már a '60-as évek vége felé beszámoltak olyan állat-, majd később humánkísérletekről, amelyekben a néhány napig gombatartalmú táplálékot fogyasztók vérében 20-25 százalékos koleszterinszint-csökkenést mértek. E hatásért felelős anyag az eritadén, amelyet ma már szintetikusan is előállítanak. A vegyület koleszterincsökkentő hatásának mechanizmusa még ma is vitatott, hatékonysága azonban kétségtelen.
Adatok utalnak a gomba vírusok elleni hatásának lehetőségére is (influenza), de inkább csak akkor, ha az ilyen kezelések már a vírusfertőzés előtt megkezdődtek.
A shii take használata ugrásszerűen nő a világban, így ma már hazánkban is termesztik, sőt az otthoni hobbiszintű termesztéséhez is kaphatók megfelelő alapanyagok, azaz a már csak a letermesztésre váró termesztőblokkok. Ezekből néhány héten, egy-két hónapon át nyerhetünk néhány friss, illatos, egészséges termőtestet. Ezeket frissen különböző kiváló gombás ételekhez, szárítva vagy őrölve fűszerként használhatjuk. Mód van a gombaporból tea készítésére. Rendszeres, kúraszerű fogyasztása nagy jelentőségű lehet, amellett hogy a változatos táplálkozásban értékes helye van. IX. évfolyam, 2. szám
