Dr. Várnagy Éva, fogorvos régóta foglalkozik fogfehérítéssel. Számára semmi talányos nincs a gyors változásban. A rendelőben, ahol dolgozik, mindennapos dolog, hogy páciensek elégedett - és természetesen hófehér - mosollyal távoznak. Meggyőződését a fehérítés ártalmatlanságáról semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy csaknem felnőtt gyermekeinek is vitt haza fogfehérítő gélt. Több évtizedes tapasztalatát osztotta meg velünk mindarról, amit a fogkrémek, fehérítőreklámok és különböző módszerek tekintetében érdemes tudnunk.
Egyenlőség márpedig nincs! Ahogy nincs két egyforma ember, fogunk színe is erősen különbözik. Minden esetre ez nem olyan, mint a hajszín, hogy kinek a barnás, kinek az aranyszőke, kinek a fehér tetszik. Mindenki a lehető legfehérebbre áhítozik.
Miért fehérebbek a tejfogak, mint a későbbi csontfogak? Miben különböznek az öröklötten sötétebb és fehérebb fogak?
A tejfogaknak más a szerkezetük - kezdi válaszát a fogorvos. - Zománcuk viszonylag vastagabb, kevésbé látszik át rajta a sötétebb dentin. Az öröklött fogszín szintén függ attól, kinek mennyire vastag a fogzománca, milyen a fog alakja, alatta mennyire sötét a dentin. Ezen felül az is alakít a fogszínen, hogy már az anyaméhen belüli időszaktól kezdve milyen táplálékokat, gyógyszereket kap az ember. Különösen fontos időszak a várandósság alatt a fogcsírák kialakulásának ideje. Meghatározó az ivóvíz ásványianyag-tartalma, a fluorid-, vitamin-, különösen a C-vitamin-ellátottság.
Mit tehet az, akinek eredendően szürkésre, sárgára sikerültek a fogai? Hihetünk-e a fehérítő fogkrémek reklámjainak, mit várhatunk e termékektől?
Akármit mondanak is róluk, a fogkrémek nem fehérítenek. Legfeljebb azt várhatjuk, hogy a fogak tisztántartásával fenntartják a színt. A fogkrém önmagában egyébként nem sok mindenre jó. Mondjuk, kíméletesen dörzsöl, mechanikai tisztítást végez. Még senki nem kért tőlünk fogszínskálát annak ellenőrzésére, hogy vajon mennyit fehérítenek a fehérítő fogkrémek, de biztos, hogy nem volna mérhető. Egyetlen árnyalatnyi különbség sem látszana.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Alapvetően a tisztítás sem a fogkrémen múlik. A fogkefén és a helyes fogmosáson van a hangsúly. Két-három percig kellene tartania a fogmosásnak, hogy fellazítsuk és eltávolítsuk a lepedéket. A legtöbben egy percig sem tartanak ki. A fogkrém szerepe, hogy finom. Olyan, mint hab a tortán. A helyes otthoni fogtisztítást nálunk képzett dentálhigiénikus kollegák mutatják meg a pácienseknek. Ez is olyan dolog, amit meg kell tanulni.
Mi a véleménye az otthoni módszerekről, nagyanyáink szódabikarbónás és sós dörzsöléséről? Tud-e ajánlani otthon elvégezhető fogfehérítési módszert?
Azokkal a módszerekkel, amelyeknél a fogakat dörzsöljük, csínján kell bánni, mert a zománcot is vékonyítják. Az, hogy a dörzsölés mennyire koptatja a zománcot, az a csiszoláshoz használt szemcsétől is függ. A szódabikarbónás dörzsölés felérdesíti a zománcfelszínt, ami azután segíti az újabb elszíneződést. Otthon önmagában azért hiba használni, mert elmarad a polírozás, amit fehérítés után a fogorvosok mindig elvégeznek, és ami újból simává téve a felszínt megvédené a fogat attól, hogy az egészen apró mélyedésekbe ételmaradék, lepedék rakódjon be. A sós dörzsölés még durvább karcolásokat ejt a zománcon. Amitől végképp óva intenék, az a különböző savas anyagok használata, mert ezek oldják a fogak ásványi anyagát. Otthonra csak a fogorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható, gyógyszertárban vagy drogériában nem elérhető anyagokat lehet ajánlani.
Mi a véleménye a különböző neveken forgalmazott professzionális fogfehérítési módszerekről? Van-e köztük lényeges különbség?
Alapvetően mindegyik fogfehérítést a gyengébb karbamid-peroxiddal vagy az erősebb hidrogén-peroxiddal végzik. Előbbit legfeljebb 15%-os oldat formájában inkább otthonra, utóbbit rendelőben végzett fehérítésre alkalmazzák. Mindegyik fehérítés ugyanazon az elven működik, csak az alkalmazott hatóanyag koncentrációjában és az ezzel nagyjából fordítottan arányos behatási időben van különbség. A maximális koncentrációjú 32-35%-os hidrogén-peroxid oldat már nagyon erős, csak megfelelő ínyvédelemmel és főként az idegelhalás, gyökérkezelés miatt besötétedett fogak belülről történő fehérítésére alkalmazzák.
A hatóanyagok hatóidejét különböző módszerekkel lehet rövidíteni. A fehérítési reakciót katalizálhatják kémiai anyagok, melegítés, lámpák. Ma főként a hideg fényeket, az UV-lámpát használják. Természetesen az oxidáló hatású hatóanyagtól és a katalizáló szerektől, UV-fénytől közben meg kell védeni a száj nyálkahártyáját és az ínyt. A legújabb módszerekkel fogorvosi rendelőben már háromszor 15 perces kezeléssel is megoldható a fehérítés.
A gyorsabb vagy a lassabb és kíméletesebb fehérítés híve? Mitől függ, hogy a módszerek közül kinek, melyiket ajánlja?
Ez először is attól függ, milyen árnyalatú a fog, mennyit kell rajta világosítani. A nagy koncentrációjú anyagok erősebbek, nagyobb színkülönbség elérésére alkalmasak, de csak orvos kezébe valók. Attól is függ, kinek mennyire vékony a fogzománca, főként a fognyaki részen; mennyire érzékenyek a fogai és az ínye. Az érzékenyebbeknek a fogászati fehérítést javasoljuk.
A kisebb koncentrációjú otthoni fehérítéssel lényegesen lassabban jön meg az eredmény. Hetekig eltart, a páciensre sok feladatot ró. Sokan érzékenységre panaszkodnak, vagy nem tűrik a szájukban a hatóanyag-gél felvitelére szolgáló sínt, zavarja őket, hogy folyik a nyáluk.
Természetesen az anyagiak is számítanak, mert az otthoni fehérítés olcsóbb. A fehérítés a módszertől függően 55-120 ezer forint közötti összegbe kerül.
Azok, akik például nem szívesen mondanak le a kávéról, bizonyos színes ételekről, netán a dohányzásról, azok inkább a fogászati kezelést választják, mert akkor csak 2-3 napig kell kibírniuk mindezek nélkül.
Mennyivel lesz fehérebb a fog a fehérítés után?
A különbség szembetűnő. Közvetlenül a fehérítés után a fog kiszárad, valószínűtlenül fehér, kissé élettelen színe lesz. Egy-két nap múlva azután visszahidratálódik, azaz visszanyeri eredeti víztartalmát, amitől egészséges, de kicsit sötétebb színe lesz. A végeredmény a fogszínskálán legalább két-három árnyalat, de lehet ennél több is, attól függően, hogy a fog mennyire volt tiszta, mennyit lehetett rajta fehéríteni. Nem szoktak visszajönni a páciensek egy-két hét múlva azzal, hogy nem elégedettek. A fehérítés a visszahidratálódás után is önmagáért beszél.
Akár az eredendően sárgás-szürkés fogat is ki lehet fehéríteni, hogy szebb legyen, mint "új korában"?
Igen. A velünk született, pontosabban eredeti fogszínen is változtat a professzionális fogfehérítés. Azáltal, hogy a zománcprizmák közül is képes kiszedni az elszíneződést okozó pigmenteket. Természetesen mindig az adottságokhoz, a "hozott anyaghoz" képest fehéredik, és a fehéredés mértéke is egyéni. Kinél több, kinél kevesebb árnyalatot sikerül elérni, két-három árnyalatra így is majdnem mindig van esély. Még a tetraciklinek miatt szürkés-sárga fogon is lehet segíteni, igaz ez egy kicsit munkaigényesebb; 3-4 fogorvosi rendelőben végzendő fehérítő kezelést kell végezni, majd további két, otthoni, sínnel és fehérítő géllel végzett fehérítést végigcsinálni.
Mennyire tartós a különböző módszerekkel végzett fehérítés? Milyen időközönként válik esedékessé az újabb fogfehérítő kezelés?
A fogfehérítés eredménye évekig tart. A tartósság alapvetően nem a módszertől, hanem az életmódtól függ. Speciális fenntartó fogkrém használatát szoktuk javasolni, illetve hasznos, ha a fogászati fehérítés után félévvel egy otthoni használatra készült sínt és 1-2 tubus fehérítő gélt kér az ember fogorvosától. Így tovább megőrizhető a fehér szín.
Félévenként, évenként meg lehet ismételni a fehérítést, de igazából nem szükséges. Három hónapnál sűrűbben akkor sem végzünk rendelői fogfehérítést, ha egymás után több ciklusra van szükség a lehetséges fehérség eléréséhez.
A fogfehérítés egészségi, de kozmetikai kérdés is, ebben is a nők járnak elől?
Egészen érdekes, de nem. Legalábbis nálunk, a rendelőben a fogfehérítést igénylők 60%-a férfi, és csak 40%-a nő. El is gondolkodtunk rajta, vajon miért. Manapság egyre több férfi jár kozmetikushoz, szépítteti magát hajfestéssel, szőrtelenítéssel, sőt már férfikörömlakk is létezik. Ugyanakkor ezt nem szívesen vallják be, és a nőknél sem mindig osztatlan a siker. Nem minden nőnek tetszik. A fogászati kezelés az más, mert az egészséghez, a gondos fogápoláshoz tartozik, ami mindig vonzó, akárcsak a fehéren csillogó mosoly. Azzal egy férfi sem követhet el hibát, ha hófehér fogsort villant meg. Az mindig pozitív benyomást kelt.
A szkeptikusok azt állítják, hogy valójában nincs olyan hosszú távú tanulmány, amit gyártótól és forgalmazótól függetlenül végeztek, és egyértelműen bizonyítja, hogy nincs káros hatása a fogfehérítésnek? Tényleg nem hat a fogbélre, hiszen igen agresszív oxidáló anyagokat használnak?
Bár ilyen vizsgálatról én sem tudok, ennek ellenére nem most kezdték a fogfehérítést. A használt vegyszerek, módszerek sem újak, csupán sokat fejlesztettek, finomítottak rajtuk az utóbbi időben. Egyedül a kismamáknak nem javasoljuk a fogfehérítést. Nem mintha káros lenne az egészségre, egyszerűen jobb őket minden esetleges kellemetlenségtől megkímélni ebben az időszakban.
És az idősek? Ilyenkor a fogak érzékenyebbek, a zománc elvékonyodik. Ekkor sem káros a fogfehérítés?
Nem. Az igaz, hogy ilyenkor már főként a fognyaknál érzékenyebbek a fogak, de ez legfeljebb kellemetlen. A fogfehérítési módszerek korszerűsödésével most már nem fáj a fehérítés. A fogorvosi rendelőben végzett fehérítésnél, tehát erős koncentrációknál csak a második-harmadik körben érzékenyebb valamivel a fog, de nem annyira, hogy emiatt érzésteleníteni kelljen. Idős korban inkább arról van szó, hogy a fog a zománc vékonysága miatt sötétebb, amit a fehérítéssel nem lehet befolyásolni. Végezhető fehérítés, de nem feltétlenül lesz tőle a fog sokkal fehérebb.
Ez is érdekelhet
Köszönjük a beszélgetést!
