Dr. Kelly Glazer Baron és kollegái (Northwestern Egyetem, Feinberg Orvostudományi Kar) 11 álmatlanságban szenvedő nő (átlagéletkor 61,27 év) egészségügyi adatait vizsgálták meg. A kísérlet során hetente háromszor 30 percet edző nők minden esetben saját maguk számoltak be az állapotukról. Az alvásminőségét a kutatás kezdetén és 16 héttel később is megvizsgálták. Ezen kívül még az alvásidőről és az edzéseken nyújtott teljesítményről gyűjtöttek adatokat a tudósok.
A vizsgálati eredmények szerint az össz-alvásidő (TST), az alváshatékonyság és az általános alvásminőség értékei is javultak a 16 hét letelte után. A kutatók jelentős negatív korrelációt találtak a kezdeti álmosság és az edzéseken nyújtott teljesítmény között, a napközbeni edzések és az azt követő éjszaka szubjektív és objektív alvás-változói között azonban úgy tűnik, nincs kapcsolat.
Azokon a napokon tehát, amikor a résztvevők kevesebbet aludtak, kevesebbet is edzettek. Ez főleg azoknak az esetében jelentkezett szembeötlően, akik a kísérlet kezdetén össz-alvásidő tekintetében a legrosszabb értékekkel rendelkeztek. "Tehát úgy tűnik, az éjszakai alvás kihat a másnapi edzésre , de ugyanez fordítva már nem igaz" - írják a kutatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
