Az emberek 87 százalékának egyáltalán nem okoz gondot, hogy megegye a földre esett falatot, vagy legalábbis ennyien már ettek valaha ilyen ételt - derítette ki egy brit kutatás . Az öt másodperces szabályként ismert "elmélet" ugyanakkor a válaszadók nagyjából 30 százalékát riasztotta el az evéstől: vagyis ha nem kapjuk fel azonnal a falatot, akkor azon megtelepednek a kórokozók, melyek a szervezetünkbe jutva betegségeket okoznak.
Az valóban igaz, hogy minél több időt tölt egy étel a padlón (vagy más felületen), annál nagyobb az esélye annak, hogy kórokozók telepedjenek meg rajta. Sok minden függ attól is, hogy milyen felületre ejtettük az ételt: a sima felületekről, például a kőpadlóról nagyobb valószínűséggel kerül kórokozó az ételre , mint kárpitozott felületekről vagy szőnyegről.
Megehetjük a kiborult ételt?
Ez azért lehet, mert a szőnyeg szálai "fent tartják" az ételt, így az nem tud érintkezésbe lépni a mélyebb rétegekkel. Az étel típusa is számít: minél magasabb egy étel nedvességtartalma, annál könnyebben megtapadnak rajta a kórokozók (egy szelet felvágott tehát nagyon veszélyt hordozhat magában, mint egy szelet kenyér).
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Dr. Paul Dawson, a Clemson University kutatója csapatával ezt az elméletet vizsgálta, pontosabban azt, hogy az egyes kórokozók mennyi ideig maradnak életben a padlón. Úgy találták, hogy a különböző baktériumok akár négy hétig is megmaradhatnak a száraz felületeken, és olyan mennyiségben elszaporodhatnak, hogy nagyon könnyen átkerülhetnek a leejtett ételre - a földön töltött időtartamtól függetlenül. Vagyis abban a pillanatban, hogy az étel a felületre esik, már meg is telepednek rajta a baktériumok . Az öt másodperces szabály tehát sok más egészségügyi elmélethez hasonlóan csak mítosz.
Mi a helyzet azzal a szintén elterjedt módszerrel, hogy a földre esett ételre ráfújunk?
Egészségesebbé teszi ez a fogyasztását? A port, homokot és egyéb szennyeződéseket ugyan eltávolíthatjuk ezzel a módszerrel, de a baktériumokra sajnos szinte semmilyen hatással nincs egy kis fújkálás. Sőt, mint az Dr. Dawsonék kutatásából kiderült, hogy a születésnapi gyertya elfújásának során éppen mi magunk "utaztatjuk át" a kórokozókat a tortára - a gyertyafújás után ugyanis a tortán mintegy tizenötször annyi baktérium található, mint előtte!
Ez is érdekelhet
Legjobban: