A tévéstúdióban egy a megszokottól eltérő "látványkonyhát" rendeztek be. Valójában inkább egy kísérleti konyháról van szó, amely tulajdonképpen egy 16 négyzetméteres üvegterem. Itt kezdték el vizsgálni, milyen gyorsan romlanak meg az ételeink - írja a Focus német magazin online kiadása.
Kolbász, sajt és társai
Már a kísérlet elején jelezte előre a Max Ruber Intézet mikrobiológusa, Charles Franz: "igencsak büdös lesz itt". Kollégája, a "penészkérdés" szakértője, Markus Schmidt-Heydt pedig abban reménykedett, hogy azért csak szaporodjanak a penészfajták is, de ne azok, amelyek különösen mérgezőek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ételeinkben lévő baktériumok és penészgombák ugyanis az egészségünkre ártalmasak lehetnek. Bizonyos penészgombák viszont kedveltek: például a camembert-sajtoknál, illetve a szalámi esetében. A penészgombák által termelt penicillin pedig még a baktériumellenes küzdelemben is hasznos az ember számára. Ám vannak mérges penészgombák, amelyeknek a spórái allergiát okoznak, illetve láthatatlan mikotoxinokat termelnek, és amelyek szervezetünket mérgezik. Még rákot is okozhatnak. Esetenként elég, ha a penészes részeket levágjuk, mint a keménysajtoknál. Ám ez inkább a kivétel. Ha bizonytalanok vagyunk, a penészes ételeket jobb kidobni.
A kísérlet során már a második nap után "kezdtek beindulni a dolgok": elsőként a hal kezd büdösödni. A halnak magas a víztartalma, sok benne a tápanyag, ezért a baktériumok ennek igen gyorsan "nekilátnak", hogy lebontsák ezeket az anyagokat. Fehérjéket és aminosavakat építenek le, emiatt keletkezik a szag - magyarázza Franz. A szag mellett már a friss húsok és a hal látványa sem kellemes. Alaposabb vizsgálódás után kiderül, hogy a baktériumok már a húsokat is megtámadták, mert szobahőmérsékleten ezek a termékek gyorsan romlásnak indulnak.
A romlott étel veszélyesebb, mint gondolná
Lazac és vagdalt hús - csak frissen
Egy lazacos szendvicset, amely csak pár órát állt a büféasztalon, már senkinek sem szabad megennie. A vagdalt hús is érzékeny "jószág": ennek is mindig frissnek kell lennie. Az első két nap után bizonyos ételeken már feltűnnek a penészgombák. A kilencedik napon pedig már a megfőzött tea is penészedni kezd.
Honnan jön a penész?
A válasz egyszerű: a levegőből. Ha a spórák megtelepednek az ételen, s a körülmények megfelelőek, akkor a penész kezd elszaporodni. Elsősorban nedvességre van szüksége a növekedéshez. De a penészek között is vannak olyanok, amelyek egy-egy ételt "különösen kedvelnek".
Két héttel később
Tizennégy nap elteltével minden bűzlik! Iszonyatos a szag. A magas páratartalom ellenére is kiszáradt az ételek jelentős része, még a magas nedvességtartalmú, krémes anyagok is. A halból és a húsból alig maradt valami: légykukacok falták fel ezeket. (A legyeket mesterségesen telepítették még a kísérlet elején az üvegterembe.) Egyetlen légy száz petét rak legalább az élelmiszerekbe. Különösen a fehérjében dús ételeket "szeretik". A petékből lárvák fejlődnek, amelyek aztán bebábozódnak, és újabb legyek lesznek belőlük. A legyek jelenléte a kísérleti konyhában ugyan mesterséges beavatkozás eredménye volt, de a hétköznapi életben a legyek gyakoriak: bármelyik konyhában megjelenhetnek.
A hasábburgonya és a pizza bírta a legtovább
Meglepő módon a hasábburgonya és a pizza elég jól tartják magukat, még két hét után is. Legalábbis ránézésre. Kevés rajtuk a féreg , a baktérium és a penész . A tartósságuk két tényezőnek köszönhető: nagy a zsírtartalmuk, és alacsony a nedvességtartalmuk.
Ellehetetlenül az élet
A 33. napon gyakorlatilag majdnem minden értékesebb táplálék kiszáradt - vagy egyszerűen már megették ezeket. Még a legyek számára is életveszélyessé vált a térség. Egyre-másra döglenek.
A műsor után alighanem sokan a frizsiderükhöz rohantak, és kidobálták az ott régóta "álldogáló" dolgokat...
Legjobban: