Az amerikai kutatócsoport szerint ez a "hulladékeltávolító rendszer" az alvás egyik fő oka. A szakfolyóiratban publikált tanulmányukból kiderül, hogy az agysejtek alvás közben összezsugorodnak, és ezáltal kitágítják a neuronok közötti réseket, hogy a folyadék tisztára moshassa az agyat. A kutatók úgy vélik, hogy az agyi rendellenességek kialakulásában szerepet játszhat az, ha bizonyos toxikus fehérjék nem távoznak az agyból.
Az ragadozókkal szemben . Azt már korábban kimutatták, hogy az alvás jelentős szerepet játszik az emlékek agyi rögzülésében és a tanulásban, a Rochester Egyetem orvosi karának kutatói azonban úgy vélik, hogy az alvás egyik legfontosabb oka ennek a "házimunkának" az elvégzése lehet.
"Az agy energiaellátása korlátozott, és úgy tűnik, választania kell két különböző funkcionális állapot között: az ébrenlét és éberség, illetve az alvás és takarítás között" - magyarázta a kutatásban részt vevő Dr. Maiken Nedergaard. "Olyan ez, mintha házibulit tartanánk. Vagy a vendégeket szórakoztatjuk, vagy takarítunk, de egyszerre nem tehetjük mindkettőt."
A mostani felfedezés egy tavalyi kutatáson alapul, amelyben szakértők felfedezték az agyban lévő glimfatikus rendszert, ami átöblíti és megtisztítja az agyat a felgyülemlett méreganyagoktól. A kutatók akkor kimutatták, hogy az egerek agyában a glimfatikus rendszer tízszer aktívabb alvás közben, mint ébrenlét alatt. Az agyban lévő sejtek, valószínűleg a gliasejtek, alvás közben összezsugorodnak, ami megnöveli az agyszövetek közötti teret, és lehetővé teszi, hogy több folyadék áramolhasson át az agyon, és kimossa belőle a toxinokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Nedergaard hozzátette, hogy a felfedezés tényleges jelentősége csak a humán kísérletek után fog kiderülni, de MR-vizsgálattal viszonylag könnyen végezhetők ehhez hasonló kísérletek.
Ez is érdekelhet
