Nem sci-fi: kellemesre cserélhetők a rossz emlékek!

Az MIT idegsebészei egy olyan kémiai módszert fejlesztettek ki, amely segít az egereknek elfelejteni a rossz emlékeket. A módszer embereken is hatásos lehet.

A Science folyóirat legutóbbi számában megjelent kutatásból kiderül, hogy az egerek az Npas 4 memóriagén deaktiválása révén elfelejthetik annak a kamrának az emlékét, ahol korábban áramütéseket kaptak. A kutatók azt állítják, hogy közelítenek az agy azon területeihez, ahol a hosszútávú emlékeket őrizzük, és az ilyen emlékek szabályozásának módszere is karnyújtásnyira került. A szakemberek úgy vélik, hogy a szóban forgó gén az emlékek összes típusához kulcsfontosságú lehet. A felfedezés áttörést jelenthet az agy megismerésében, és olyan új lehetőségeket nyithat meg, amelyekkel megváltoztathatunk vagy akár létre is hozhatunk emlékeket.

Az emlékek létrehozásának vizsgálatához a kutatók enyhe áramütést adtak az egereknek, amikor egy bizonyos kamrába jutottak. Az állatok néhány perc alatt megtanulják, hogy félniük kell a kamrától, és amikor legközelebb belépnek ide, megdermednek. Amikor ez történik, az Npas4 gén erőteljesen aktiválódik. Amikor azonban a kutatók deaktiválták az Npas4 gént, az egerek nem emlékeztek a félelemre. A felfedezés azzal kapcsolatban is alaposabb ismeretekhez vezethet, hogy pontosan hol tárolja az agy az emlékeket.

A kutatást vezető Yingxi Lin elmondta, hogy az Npas 4 gén akkor aktiválódik, amikor az emlékeket eltároljuk az agyunkban. A kutatók úgy vélik, ez lehet a kiindulópontja egy kémiai útvonalnak az agyban, amely ahhoz az agyi területhez vezet, ahol az emlékek elraktározódnak, sőt egyenesen az egyes agysejtekhez, amelyek egy-egy emléket raktároznak.

Amikor egy új eseményt tapasztalunk meg, az agyunk a neuronok közötti kapcsolatok megváltoztatása révén kódolja ennek emlékét. Ennek során több gén is aktiválódik. Egyikük azonban különösen nagy jelentőséggel bír, ez az emlékezés "mester génje". A gén különösen a hippokampuszban aktív, azon az agyi területen, amely kulcsfontosságú a hosszútávú emlékek létrehozásában.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az MIT kutatócsoportja a következőkben azt vizsgálja, vajon az emlékek létrehozásakor aktiválódó neuronok akkor is aktiválódnak-e, amikor az emlékeket visszaidézzük. A kutatók ezáltal meg tudnák határozni, pontosan mely neuronok tárolják az egyes emlékeket.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Változóan felhős időre számíthatunk, de az éjszaka első felében a keleti tájakon még több lehet a felhő, illetve az Északi-középhegység térségében hajnalra zúzmarás köd képződhet. A Tiszántúlon lassanként megszűnik a havazás, másutt csak kisebb hózápor fordulhat elő. Az északnyugati, nyugati szél helyenként élénk marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -6 és 0 fok között várható, de a szélárnyékos, hóval borított tájakon ennél jóval hidegebb, akár -10 fok körüli értéket is mérhetünk. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra