Örök sötétségben élni: a fényallergia

Árnyékra ítélve

Nagy sajtóvisszhangot keltett 2001-ben az egykori német szövetségi kancellár, Helmut Kohl feleségének váratlan halála. Németország egyik legismertebb asszonya 68 éves korában önkezével vetett véget az életének. A híradások szerint Hannelore Kohlt gyógyíthatatlan betegsége, a fényallergia, illetve az emiatt is elmélyülő depressziója indította erre a végzetes lépésre. Ez a tragikus eset irányította először a közfigyelmet erre a viszonylag ritka, ám annál drámaibb betegségre. Frau Kohl kóros fényallergiáját orvosai szerint egy évekkel korábbi penicillin-kezelés, néhány, 1993-ban beszedett penicillintabletta váltotta ki. A súlyos fényallergia esetén a fény hatására a bőr viszketni kezd, begyullad, felhólyagzódik, sőt szélsőséges esetben maguk a bőrsejtek is elpusztulnak. Az érzékenység Kohl asszony esetében olyan fokú volt, hogy az utolsó hónapokban már a villanykörték fénye is fokozta panaszait: bőrén a csaláncsípéséhez hasonló hólyagok képződtek, amelyek egy idő után fölrepedtek, így még a mesterséges fényt sem bírta elviselni.

A fényérzékeny bőr

A fotoszenzibilitás a fény hatására kialakuló, szokásostól eltérő bőrreakciókat jelenti. Nemcsak a napfény, hanem a mesterséges ultraibolya sugárzás - szolárium, sőt a szúnyogriasztó kerti lámpák fénye - nyomán is kialakulhat. A reakciók megjelenhetnek fehér és sötétebb bőrű személyekben egyaránt, de a kimondottan fehér bőrűek hajlamosabbak rájuk. A túlzott napozás (hosszasan vagy nagy UV sugárzás idején tűző napon való tartózkodás) ártalmait mindenki ismeri: bőrpír, leégés, felhólyagzódott bőr, napszúrás, stb.. Előfordul azonban, hogy már egy igen rövid ideig tartó, néhány perces fényhatás is heves bőrreakciókat vált ki. A bőr kivörösödik, viszket, ég, csalánkiütéshez hasonló foltok, hólyagocskák jelennek meg, majd felhólyagozhat, amelyet nagyfokú bőrhámlás, illetve a bőr megvastagodása követ. A legdöbbenetesebb az, hogy olyan bőrfelületeken is megjelenhetnek ezek a tünetek, amelyek nem is voltak közvetlenül kitéve a fény hatásának, például a fül mögött, és például egy vékony anyagú, hosszú ujjú ing nem jelent igazi védelmet a karon. A fenti, heveny tünetek mellett krónikus hatások is kialakulhatnak: a bőr korai öregedése, az allergiás bőrreakciókra való fokozott hajlam, szürkehályog, érkárosodások, a bőr immunrendszerének károsodása és a bőrrák.

Veszélyes szerek

Előfordulhatnak keresztreakciók is: egy adott hatóanyaggal szembeni fényérzékenység más olyan szerrel szemben is érzékennyé teheti a beteget, ami korábban nem váltott ki reakciót nála. Vannak olyan vegyi anyagok, kozmetikumok, gyógyszerek, de a természetben előforduló vegyületek is, amelyek alkalmazása, illetve az ezekkel való érintkezés kiválthatja, fokozhatja a bőr fényérzékenységét, ún. fototoxicitás, illetve immunválasz esetén fényallergia jelentkezhet. A gyógyszerek közül egyes antibiotikumok, vizelethajtók, gombaellenes szerek szedése, egyes hormontartalmú szerek, korpásodás- és ekcémaellenes hatóanyagok alkalmazása is okozhat ilyen bajt. Bizonyos kozmetikumok is hasonló hatásúak: egyes szappanok, parfümök, dezodorok, arcvizek tartalmaznak olyan összetevőket, illatosító-szereket, anyagokat, amelyek szintén kiváltanak fényérzékenységet. Az erre hajlamosaknak fokozottan vigyázni kell például a bergamottot, mentolt vagy citromot, kátrányt tartalmazó szerekkel.

A fényérzékenyek kertészkedés közben is veszélyben vannak, és nemcsak a napot kell kerülniük: vannak olyan növények, amelyeknek a nedve is fényérzékenységet okoz napfény hatására. Ilyen például a pasztinák, a sárgarépa és a petrezselyem, a krizantém, az őszirózsa, a dália, a napraforgó, az ánizs, a kömény, és a citrusfélék is. Gyomnövények között például a réti perje nedve okoz ilyen tüneteket a bőrre kerülve.

Betegségek is okozhatják

Van néhány olyan betegség is, amely minden egyéb külső hatás nélkül is együtt járhat kóros fényérzékenységgel. Ilyen például az autoimmun eredetű lupusz (szisztémás lupusz eritematózus), amely az ízületek, inak és egyéb kötőszövetek, egyes szervek időszakos gyulladásával jelentkezik. Az ebben szenvedő betegek többnyire fényérzékenyek, nemcsak úgy, hogy nagyon könnyen leégnek, hanem olyan módon, hogy a nap hatására kiütések, hólyagok borítják el a testüket. A porfíriák is súlyos fényérzékenységet okoznak: ez a betegségcsoport az oxigént szállító hem szintézisének zavarához kapcsolódik. Ha ugyanis a hem előállításához hiányzik egy enzim, a hem kémiai előanyagai felhalmozódhatnak a szövetekben, különösen a csontvelőben és a májban. Ilyen előanyag a porfirin, amely fényérzékenységet okoz: oxigén és fény hatására ugyanis előidézi az oxigén egy töltéssel rendelkező fajtájának kialakulását, amely károsítja a bőrt. Májbetegségek, májkárosító szerek, anyagcserezavarok és veleszületett eltérések is állhatnak a fényérzékenység hátterében. Előfordul olyan, súlyos bőrreakció is, amelyet sem belső szervi megbetegedéssel, sem vegyi anyaggal való érintkezéssel nem lehet kapcsolatba hozni. Ez a poliform fénykiütés már egészen rövid naphatás nyomán jelentkezhet az érintetteknél.

Daganatellenes kezelés is okozhatja

A lejárt szavatossági idejű fényvédő készítmények már lebomlott hatóanyagai nem védenek, ezért ne használják el őket. A napvédő készítményeket nem akkor kell felvinni a bőrre, amikor napra mennek, hanem egy félórával előbb, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat. Az erős viszketést csillapítani lehet antihisztamin tartalmú krémekkel, melyeket az orvos ír fel. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít. A bőr sokféleképpen reagálhat a daganatellenes kemokezelésre: vörösség, kiütés, viszketés, hámlás, szárazság, akné jelenhet meg, és a kóros fényérzékenység is kialakulhat mellékhatásként. Az onkológusok néhány alapvető óvatossági szabály betartását javasolják az érintetteknek: kerüljék a közvetlen napfényt, különösen 10-16 óra között. Használjanak magas fényvédő faktort tartalmazó naptejet, és arcukat, ajkukat is kenjék be ezzel. (A cink-oxidot tartalmazó készítmény különösen ajánlott!) Hosszú nadrág, hosszú ujjú felső, kalap viselését tanácsolják. Az esetek egy részében ez a fényérzékenység a kezelés lezajlása után elmúlik, de az ellenkezőjére is van példa.

Ez is érdekelhet

Allergia

Az óvónők gyors reakciója mentette meg a kislány életét

ételallergia

Ételallergia: segíthetnek a gyógyszertári gyorstesztek?

páratartalom

Jön a fűtésszezon, ne a klímával párátlaníts!

Allergia

Allergia: ilyenkor segíthet az immunterápia

Rákból gyógyulva, szobafogságban

Gizi 54 éves, három gyermekes anya. Három éve diagnosztizálták nála a petefészekrákot. Azóta ez határozza meg az életét: petefészek- és méh-eltávolító műtéten esett át, majd kemoterápiára került sor. Jelenleg igen jó egészségi állapotban van, ami az alapbetegségét illeti: kiújulás, áttét nem jelentkezett. A kemoterápia sorozat lezajlása óta azonban nagyfokú fényérzékenység alakult ki nála: két és fél éve gyakorlatilag szobafogságban éli az életét. Az ablakokat fényvisszaverő, sötétítő fóliával látták el, de így is behúzott függönyök mellett kénytelen tölteni a napjait. Hiába lakik kertes házban, csak napfelkelte előtt vagy alkonyat után léphet ki a házból. Nemegyszer kellett kezelés, kontroll után még fél napot az orvosi rendelőben töltenie, hogy megvárja a naplementét. Kalap, napszemüveg, hosszú ujjú ruha alig segít: a legkisebb napfényhatásra égni kezd a bőre, viszket, vörös foltok jelennek meg rajta. Szeme bevörösödik, száraz, égő érzés kínozza. A fényvédő krémek sem sokat segítenek. Egy ideig még a gyermekei számítógépének monitorja illetve a tévékészülék fénye is irritálta, amíg a gyermekei a szobában lámpafénynél tanultak, kénytelen volt a sötét konyhában tartózkodni. A mesterséges fényeket ma már elviseli, de még most, több évvel a kezelés után is csak nagyon szűkre szabott az élet- és mozgástere.