A, mint allergia
A szabadság heteinek, az utazásoknak legfőbb örömei, csodái közé tartozik az, hogy az utazó megismerkedhet más országok gasztronómiájával, kipróbálhatja az ott élők kedvenc ételeit. Sokan az egzotikus finomságok közül idegenkednek a puhatestűek fogyasztásától, mások épp ellenkezőleg: imádják a tenger gyümölcseit, és ha csak lehet, nemcsak utazásuk során, hanem itthon is rendszeresen élnek vele. Azonban ezekkel nem árt csínján bánni: első alkalommal mindenképpen érdemes csak kisebb mennyiséget fogyasztani belőle. A statisztikák szerint ugyanis az ételallergiások jelentős részénél a kagyló váltja ki a jellegzetes allergiás tüneteket. (Csak a földimogyoróra érzékenyek vannak náluk többen.) Ráadásul nemcsak a kagylókra érzékenyeknek kell vigyázniuk, hanem például azoknak is, akiknek az allergiás tüneteit a poratkák váltják ki. A kagylóevés ugyanis a légúti allergiások kellemetlenségeit is nagy mértékben fokozhatja, mivel ezek a puhatestűek magas koncentrációban tartalmaznak hisztamint, ezt az allergiás tünetek kialakulásáért közvetlenül felelős, egyébként természetesen termelődő anyagot, mely akkor szabadul fel, ha az immunrendszer allergénnel találkozik.
A, mint hepatitis
Hallott már arról az elképesztő adatról, hogy a becslések szerint a Földközi-tenger kagylóinak akár 40 százaléka hepatitis A vírussal fertőzött lehet? A tengerbe ugyanis a part menti települések szennyvízével együtt bejutnak a hepatitis A vírusok is, a kagylók pedig a táplálkozásuk során átszűrik a vizet, így egyúttal felveszik a vírusokat is. A megfelelő főzési technológiával ugyan a hepatitis A vírusa elpusztul, de ehhez a szakemberek szerint 100 fokon történő, öt percig tartó folyamatos forralás szükséges.
Az olaszok egyik legnépszerűbb helyi tésztaétele a kagylós pasta. Ezt úgy készítik, hogy a nyers kagylókkal összekevert, előfőzött tésztát addig hevítik, amíg a kagylók ki nem nyílnak. Úgy tartják, hogy minél frissebb a kagyló, minél inkább érezhető még a tenger zamata, annál finomabb. Ennél a főzési eljárásnál előfordulhat, hogy a fertőzött kagylókban nem pusztul el a rendkívül ellenálló hepatitis A vírus. Erre garancia nincs, így a heves hasmenést, lázat, kellemetlen tüneteket okozó, erősen fertőző betegség ellen úgy tudnak védekezni, ha Hepatitis A (és B) vírusok ellen beoltatják magukat - ez hosszú időre védelmet nyújt.
A kolera sem a múlté még!
Szerencsére hazánkban többnyire csak történelemből ismerjük ezt a súlyos betegséget, járványt, de senki ne lovallja bele magát emiatt egy hamis biztonságérzetbe: a kolera veszélye korántsem múlt el körülöttünk. Az ezt a kórt okozó baktérium ugyanis számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban elterjedt, és néhány megbetegedést Európában is rendszeresen regisztrálnak. Ezek egy része utazók által behurcolt fertőzésként, másrészt nyers osztriga fogyasztását követve, a Földközi-tenger partvidékén lévő országokban fordult elő. A Vibrio cholerae nevű baktériumok okozta betegség rövid lappangási idő után hányással, hasmenéssel jelentkezik, amely tünetek olyan súlyossá válhatnak, hogy a beteg gyorsan kiszáradhat, a sóvesztés miatt izomgörcsök alakulnak ki, és ha a folyadékvesztés nagyfokú, a beteg sokkos állapotba kerülhet, és órákon belül meghalhat. A kórokozó elsősorban fertőzött vízzel terjed a járványos területeken, de a nem kellően sütött, főzött ételek, baktériummal szennyezett kagylók is továbbíthatják.
Felgyűlt mérgek
A kagylók kedvelőinek nem jó hír az sem, hogy a tenger gyümölcsei apró méregraktárakként gyűjtik össze azokat a szennyeződéseket, amelyeket a fejlett technológia ártalmai a tengerekbe, óceánokba juttatnak. A kutatók például növekvő mennyiségű metilhigany és dioxin szennyezést mutattak ki a különböző tengeri herkentyűkben, kagylókban, rákokban, halakban. A higany a gyermekek szervezetébe kerülve idegkárosító, tanulási nehézségeket okozhat, akadályozza a legkülönbözőbb szervek fejlődését, felnőtteknél pedig szív- és érrendszeri, vese és idegrendszeri károsodást okozhat. A dioxin is súlyos méreg, rákkeltő hatású. Az amerikai Institute of Medicine ajánlása szerint azonban a tengeri halak fogyasztásának előnyei számosabbak, mint az a kockázat, amit az ember ennek során a higany és más veszélyes szennyeződések bevitelével vállal. Így, ha valaki hetente kétszer fogyaszt tengeri halakat vagy a tenger más gyümölcseit, akkor jót tesz a szívével és az érrendszerével, és nem veszélyezteti számottevően e szennyeződések miatt az egészségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Kagylómérgezés
Az utóbbi évtizedekben ismert jelenség - főleg az Atlanti- és a Csendes óceán partjain az ún. kagylómérgezés is. Ennek első tünete negyed- vagy félórával a kagyló elfogyasztása után jelentkezik, száj körüli zsibbadással, majd hányással, hasmenéssal, hasi görcsökkel, izomgyengeséggel jár. Ez utóbbi akár bénulásig, légzésleállásig fokozódhat és halált is okozhat. A kutatók sokáig a Protoperidinium crassipes nevű, vörös színű algafajnak tulajdonították a mérgező hatást. Mára kiderült, hogy ez az alga is csak hordozója annak, és egy nemrégiben felfedezett, Azadinium spinosum nevű algafaj termeli ezeket az azaszpirazidok vegyületcsoportjához tartozó mérgeket. A kagylók életük során sok-sok ilyen kis élőlényt szűrnek ki a vízből, feldúsítván így szervezetükben a mérget. Az ilyen típusú kagylómérgezések Urban Tillmann biológus és kutatócsoportja szerint először 1995-ben fordultak elő Hollandiában.
Legjobban: