Színtelen, szagtalan és nagyon veszélyes
Hibás fűtőberendezések és túl jó ablakok?
Ez a rendkívül alattomos, veszélyes gáz tökéletlen égés során képződik, amikor a hibás, rosszul beállított, nem megfelelő füstelvezetésű, légutánpótlású kazánokban, kályhákban, vízmelegítőkben, tűzhelyekben nem ég el teljesen a tüzelőanyag. Súlyos tévhit, hogy a szén-monoxid csak a régi, széntüzelésű kályhákban keletkezhet: a legmodernebb kazánok is kibocsáthatják meghibásodás esetén, függetlenül attól, hogy gáz-, olaj vagy vegyes tüzelésűek-e. Ezért nagyon fontos, hogy már a tél beállta előtt el kell végeztetni a füstelvezető csövek ellenőrzését, kitisztítását (be kell engedni az ellenőrzést végző kéményseprőket, vagy külön ki is hívni a szakembereket), hiszen igen gyakori, hogy kéményhiba okozza a füstmérgezést.
Arra még kevesebben gondolnak, hogy nemcsak a berendezés hibája vagy a füstelvezető csövek eldugulása okozhat bajt, hanem a túl tökéletesre sikerült szigetelés is! Főleg az utóbbi időkben, a lakásfelújítások, nyílászárócserék idején fordul elő többször az is, hogy a légmentesen záródó új ablakok-ajtók mellett nem volt elégséges a levegő-utánpótlása, ami tökéletlen égéshez, szén-monoxid keletkezéséhez, illetve a kéményből égéstermék visszaáramlásához vezethet. Ott, ahol a gázkazán vagy gázüzemű vízmelegítő a lakótérben (konyhában, előtérben, fürdőszobában stb.) van, ellenőrizni kell, hogy biztosított-e az égéshez szükséges levegő-utánpótlás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagy bajt okozhat a gázkészülék fölé szerelt páraelszívó is, ha nincs megfelelő szellőzés mellette. A legutóbbi haláleset egy, kémény nélkül működtethető szobai gázkályha mellett következett be: szellőzés híján elfogyott a szoba levegőjének oxigénje, és a kályha szén-monoxidját lélegezték be az ott alvók. Megvan a veszélye annak is, ha valaki a gázsütőt használja a konyhája fűtésére, de minden esetre igaz, hogy működő gázkészüléket sosem szabad magára hagyni, sosem szabad elaludni mellette. Jó tudni, hogy a gépjárművek kipufogó gáza is tartalmaz szén-monoxidot, ezért óvatosnak kell lennünk a garázsokban is: a kocsi beindítását, bemelegítését csak nyitott garázskapu mellett tanácsos végezni.
A riasztó nem luxus!
Létezik olyan otthoni és irodai használatra tervezett, elektrokémiai mérőszenzoros műszer, amely már alacsony szén-monoxid-koncentráció mellett is érzékeli a gáz jelenlétét, és hangosan riasztva figyelmeztet a mérgezés veszélyére. Ilyen készülékeket már néhány ezer forintért be lehet szerezni, mindenképpen érdemes ezzel is gondoskodni a biztonságról.
Az elsősegélynyújtó vigyázzon magára is!
A szén-monoxid olyannyira mérgező, hogy az elsősegélynyújtó is veszélyben van. Első teendő ajtót-ablakot nyitni, a sérültet a lehető leghamarabb szabad levegőre hozni. Meg kell győződni arról, átjárhatók-e a légutai. Ha lehet, a szén-monoxidot kibocsátó készüléket le kell zárni, hogy ne legyen a gáznak utánpótlása. Gázmérgezés esetén akkor is indokolt mentőt hívni, ha a beteg eszméletén van, mivel a tiszta oxigén belélegzése megakadályozhatja a gáz további romboló munkáját a vérben, meggyorsítva a szén-monoxid-hemoglobin-szint felezési idejét. Az épületet mielőbb el kell hagyni, és addig nem is szabad visszamenni, amíg fennáll a mérges gáz kritikus koncentrációjának veszélye. Addig ne használják újra a fűtőberendezést, amíg a szükséges engedélyekkel rendelkező szakember át nem vizsgálta és meg nem javította a hibákat!
Legjobban: