A koszorúerek
A szív falát alkotó szívizomzat egy speciális izomszövet, amely hosszú ideig, nagy erőkifejtésre képes. Működését embrionális korban kezdi el és a halálig szüntelenül működik. A zavartalan működéséhez folyamatos energia- és oxigénellátásra van szüksége, ennek megfelelően rendkívül gazdag vérellátással rendelkezik, ezt gyakran harmadik vérkörnek is nevezik. A szívizom vérellátását saját erei, az ún. koszorúerek (coronaria) biztosítják. A jobb és bal coronaria az aortából indul, közvetlenül a szívből való kilépés után. Előbbi érhálózata a szív jobb pitvarát és kamráját, valamint a szívsövény hátsó harmadát látja el vérrel, míg a bal koszorúér artéria a bal szívfelet és a sövény elülső kétharmadát hálózza be. A vénás vért összegyűjtő több kisebb véna végül a jobb pitvarba ömlik.
Az anginás roham
Az angina pectoris közismertebb nevén az anginás roham olyan tünet együttes, amelyet a szívizomzat átmeneti vérellátási elégtelensége vált ki. Az esetek döntő többségében ezt valamilyen koszorúér szűkület okozza. Előfordulása sajnos egyre fiatalabb kortól megfigyelhető, napjainkban már a harmincéves korosztálynál sem ritka. Férfiaknál négyszer gyakoribb, mint a nőknél. Az anginás roham tünetei általánosságban a következők:
- szegycsont (sternum) mögötti mellkasi fájdalom;
- általában hirtelen fellépő;
- általában rohamokban jelentkezik;
- a fájdalom érzetet az alábbiak szerint szokták leírni: szorító, égető, markoló, tépő;
- pihenés esetén a fájdalom csökken;
- a fájdalom a felső végtagokba, leggyakrabban a bal vállba, karba kisugározhat;
- ritkább esetekben gyomorba, lapocka irányába, nyak felé sugárzódik;
- általában néhány percig tart;
- verejtékezés kísérheti;
- nyugalmi és terheléses állapotban egyaránt jelentkezhet;
- a betegnek halál közeli érzése lehet;
- jelentkezhetnek társtünetek is, pl.: légszomj, hányinger, hányás, köhögés, szédülés, eszméletvesztés.
A fenti tünetek sok egyéb betegségre is utalhatnak, akár szíveredetű, akár egyéb jellegű, pl. tüdő, gerincoszlop, vállízület stb. Ennek megfelelően mindig a legsúlyosabbra gondolva kell elkezdeni az ellátást.
Szívinfarktus
A szívinfarktus (más néven: infarktus, akut myokardiális infarktus /AMI/, szívroham, akut coronaria szindróma /ACS/) oxigénhiány miatt bekövetkező szívizom elhalást jelent. Az oxigénhiány leggyakoribb oka a koszorúér elmeszesedése vagy vérrög általi elzáródása. Tünetei az angina pectorissal megegyezőek, néhány fontosabb különbség a következő:
- általában több tízpercig is eltart;
- általában a kisugárzás intenzívebb, távolabbi testrészekig terjed pl. kisujj;
- nitroglicerinre – az anginával ellentétben – nem vagy csak alig enyhül;
- akár teljesen tünetmentes is lehet (néma infarktus);
A beteg életben maradási esélyei sok mindentől függnek. Többek közt, hogy a szív melyik területét érintette a szívizom elhalás, okozott-e ritmuszavart, illetve milyen gyorsan érkezett a szaksegítség, amely megszünteti az elzáródás. Itt bizony percek is számíthatnak!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amit a laikus tehet
Ahogy már utaltunk rá a mellkasi fájdalom egyértelmű oka laikusok számára nem deríthető ki. Ha a betegnek volt már infarktusa vagy jelentkeztek korábban is anginás rohamai, akkor ez segítheti a „diagnózist”. Ilyen esetben általában tart magánál nitroglicerin tartalmú gyógyszert (tabletta, vagy spray), amelynek bevételét segíthetjük.
Amennyiben előzmény korábban nem volt, mindenképp a lehető legrosszabb lehetőségre számítsunk, azaz kezeljük anginásként vagy infarktusosként. Ellátása a következőképpen zajlik:
- teljes nyugalomba helyezzük, a számára legkedvezőbb testhelyzetbe, ez általában a félülő;
- ruházatát meglazítjuk;
- figyeljük a beteg állapotát;
- nyugtatjuk;
- próbáljuk a nyugodt légzésre bíztatni;
- segítséget hívunk.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
A helyszíni ellátás fontos eleme a beteg és környezete megfelelő kikérdezése a panaszokat illetően. Pl. milyen jellegű a panasz, mikor kezdődött, jellege, kisugárzása, változott-e, volt-e hasonló korábban, van-e valamilyen ismert betegsége a betegnek, szed-e gyógyszert stb.
A vizsgálat része az általános fizikális (küllem, meghallgatás stb.) és eszközös vizsgálat (vérnyomás, pulzus, vér oxigén telítettség, vércukor), melyek közül kiemelt az EKG vizsgálat, mely az Országos Mentőszolgálat minden eset- és rohamkocsijában rendelkezésre áll.
Kórházi kezelést indokol a mellkasi fájdalom, annak időközbeni megszűnése esetén is, ha:
- először jelentkezett,
- erősebb az eddigieknél,
- egyéb tünetek is társultak hozzá,
- gyógyszerre az eddigieknél kevésbé reagált..
Amennyiben fennáll a mellkasi fájdalom, vagy infarktus lehetősége merül fel, akkor már a helyszínen meg kell kezdeni az ellátást, illetve a beteg a szállítás során is megfigyelést (EKG-monitor) igényel. Infarktus terápiájának részét képezi az infúzió bekötése, oxigén inhaláció, kábító fájdalomcsillapító adása, nitrát készítmény adása, aszpirin. Infarktus esetén az eset-és rohamkocsikon rendszeresítve van olyan gyógyszer, mely alkalmas a keletkezett vérrög helyszíni oldására (un.lízis).
Az országban e mellett egyre több helyen elérhetőek olyan központok, ahol az akut infarktust szenvedett beteg elzáródott koszorús erét szívkatéteres technikával ki tudják tágítani és szükség esetén un. stent behelyezésével érik el a megfelelő véráramlást. Így a szívizom károsodása minimálisra csökkenthető és a beteg életkilátásai jelentősen javíthatóak. Ilyen lehetőség esetén a mentők közvetlenül ide szállítják a beteget.
Legjobban: