Fogalomzavar
A köztudat nem különíti el az élelmiszerek okozta problémákat, a sajtóhíradások is ételmérgezésekről beszélnek akkor is, amikor orvosi szemmel nézve egészen másról van szó. A legtöbb esetben az ételmérgezésként említett megbetegedések valójában a különböző kórokozókkal (baktériummal, vírussal, netán élősködővel) fertőzött ételek által terjesztett fertőzések. Ez nemegyszer kisebb járvány méretét is elérheti. A valódi ételmérgezést a mikroorganizmusok mérgező anyagcseretermékei, toxinjai okozzák, illetve mérget tartalmazó halak, növények, gombák vagy az élelmiszerekben lévő vegyszerek fogyasztásával is a szervezetbe kerülhet. Van még az egyszerű gyomorrontás, amely nem mindenkit érint az ugyanazt az ételt fogyasztók közül, ezt egyénileg okozhatja akár a túl sok vagy a túl zsíros stb. étel fogyasztása is.
Kellemetlen, veszélyes tünetek
Mutasd a hűtőd!
Ahhoz, hogy elkerülhessük az élelmiszerek megfertőződését, néhány egyszerű higiéniai alapszabály következetes betartása elegendő. Ilyen alapvető elővigyázatosság például, hogy a hűtőszekrénybe ne kerülhessen földes gyökérféle, hanem csak tisztított, megmosott zöldség, a nyers húsokat, tojást pedig különítsük el a többi, kész, főtt vagy nyersen fogyasztandó élelmiszertől. Sokat elárul a háziasszonyról és a család higiénés biztonságáról a hűtőszekrény, hogy az egyes élelmiszertípusokat külön polcon, jól záródó edényekben vagy fóliázva, lefedve tárolják-e.
Felhasználás előtt az élelmiszereket alaposan mossuk meg, a készre sütött-főzött ételek pedig csak a lehető legrövidebb ideig legyenek szobahőmérsékleten, minél előbb hűtjük le a hűtőszekrény hat fok körüli hőmérsékletére, annál jobb. Házi tartósításnál, befőzésnél, nagyobb mennyiségű hús feldolgozásánál természetesen fokozottan kell vigyázni a tisztaságra, a megfelelő hőkezelésre.
A leggyakoribb bűnösök
Régebben a kánikula szinte menetrendszerűen meghozta az azévi aktuális fagylaltmérgezést: a legnépszerűbb nyári csemege számos esetben okozott tömeges fertőzést. A kényes, romlandó alapanyagokból készülő ínyencség különösen fertőzésveszélyessé vált, amikor (gazdaságossági okokból) a cukrászok nemegyszer kacsatojást használtak fel a fagylalt főzéséhez, amely a nagyobb pórusú héja miatt a tyúktojásnál sokkal gyakrabban volt szalmonellával fertőzött. Mára a fagyi lekerült a legfőbb bűnösök listájáról, mivel a helyben főzést új, ilyen szempontból sokkal biztonságosabb technikák váltották fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Néhány ismertebb megbetegedés
A Salmonella-fertőzés jellegzetesen nyári betegség. A fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 6-12 órával szédülés, émelygés, hányás, hascsikarás és nagyfokú hasmenés jellemzi, láz is kísérheti. Mivel fennáll a kiszáradás veszélye, a kezelés lényege a megfelelő folyadékpótlás, amivel együtt a kiürülő ásványi anyagokat is pótolni kell. A hastífusz mostanában utazási betegségként került újra előtérbe, meleg égövi országokban fordul elő leginkább. Kórokozója a Salmonella typhi nevű baktérium, amely többnyire szennyezett élelmiszerrel és ivóvízzel kerül a szervezetbe. A tünetek a fertőzés után 8-15 nappal jelentkeznek székrekedéssel, lázzal, fejfájással, étvágytalansággal, torokfájással, ízületi fájdalmakkal, hörghuruttal, majd kiütések jelennek meg, végül a hasmenés jelentkezik borsópürészerű széklet formájában. A tartós láz a szívműködés lelassulásához és nagyfokú kimerültséghez vezethet. A kezelés főleg a vízveszteség pótlásából és antibiotikumos kezelésből áll.
Ez is érdekelhet
Kémiai ételmérgezés
A toxint tartalmazó növényi vagy állati eredetű élelmiszer, gomba elfogyasztásakor fordulhat elő a kémiai ételmérgezés. Több szobai és kerti dísznövény és vadon termő növények is okozhatnak ilyen gondokat, ezért nem szabad engedni például, hogy a gyermek szájába vegyen, rágcsáljon ismeretlen növények leveleit. A mérges gombák (galócák, susulyka, stb.) okozta veszélyekről korábbi összeállításunkban foglalkoztunk (Veszélyes kalaposok). Mérgezéses tüneteket, gyomor-bélhurutot okozhat egyes tengeri (csontos) halak és rákok fogyasztása is. A csontos halak által okozott mérgezést általában három toxin - a ciguatera, a tetraodon vagy a hisztamin - egyike okozza. Mérgezés okozhat a szennyezett élelmiszer, így például az arzénnal, ólommal vagy szerves rovarirtóval kezelt, mosatlan gyümölcsök és zöldségek fogyasztása is.
