Az LDH aktivitásának mérésével megbecsülhetjük olyan szövetpusztulással járó betegségek mértékét és lefolyását, mint a szívinfarktus, májgyulladás, tumornövekedés, izomsérülés vagy a hemolízis.
Kategória
Vérvizsgálat
Típus
Vérszérumból végzett enzimvizsgálat.
Normál érték
200-400 UI/l (nemzetközi egység (NE) / liter) A normálérték erősen függ a laboratóriumban alkalmazott módszertől.
Speciális előkészület
A mintavétel éhgyomorra történik.
Mit mér a vizsgálat?
A vizsgálat az LDH enzim vérbeli aktivitását határozza meg. Ez a glukóz anyagcserében részt vevő enzim minden sejtben megtalálható. Így a keringésbe kerülő enzim legfontosabb forrásai a nagyobb tömegű, nagy glukóz anyagcseréjű szövetek, mint a máj, a szív- és vázizom, vörösvértestek, idegszövet, valamint a tumor szövet. Öt különböző fajtája (izoforma) van, amelyek közül bizonyos szövetekben egyesek nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Az LDH5 izoforma a májsejt pusztulást jelzi, míg az LDH1 emelkedése főként szívizomsérülésre jellemző. Ezért ez a vizsgálat hasznos olyan betegeknél, akik csak napokkal az infarktus után kerülnek orvoshoz (lásd még: CK, CK-MB). A tumor szövetben a glükóz-anyagcsere szintje magasabb, így az LDH mennyisége is magas. A tumor mérete összefüggésben van a vérplazmában lévő LDH mennyiségével, ezért a sorozatos méréssel a tumor méretének változása követhető.
Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?
Az enzimaktivitás emelkedése több betegség következménye lehet (májbetegség, szívinfarktus, stb.). A vizsgálat ezen betegségek diagnosztikájának részeként alkalmazható.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb
További vizsgálatokat kell végezni az adott szövetkárosodás okának felismerésére.
Mitől lehet magasabb, és mit tegyünk, hogy csökkentsük?
Az LDH5 a májsejt pusztulást jelzi. Az LDH1 szintje szívinfarktus után pár nappal megemelkedik, és tartósan emelkedett marad. Az LDH értéke magasabb lehet hemolízis (vörösvérsejtek szétesése), szívinfarktus, májgyulladás, izomsérülés, hasnyálmirigy-gyulladás, illetve tumor esetén.