Az afta apró, hólyagszerű, fehéres színű, fekélyes seb, ami rendszerint 7-14 napon keresztül okoz kellemetlenséget, azután lassacskán magától meggyógyul. A kisebbek 1 mm átmérőjűek, de vannak nagyobbak is, sőt beszámoltak 3 centiméteres átmérőjű aftás fekélyről is.
Az afta elnevezés görög szóból származik, és annyit tesz: égni, hiszen égő fájdalmat okozó hámsérülésről van szó az ínyen, a nyelven, az ajkakon, a lágy szájpadláson, a szájfenéken, illetve bárhol a szájüregben és a szájnyálkahártyán. Megjelenésekor csupán kellemetlen enyhén fájdalmas érzés tapasztalható, pár napra rá a kicsi hólyagok kifakadnak. A kialakult fekély érintésre szúró, égő érzést kelt, olykor heves fájdalmat okoz. A keletkezés helyétől függően a nyelést is fájdalmassá teheti, még sima víz vagy nyál nyelésekor is. Olykor a mindennapi táplálkozást is meghiúsíthatja, kínná teheti az egyszerű hangképzést és beszédet.
Ha a szájüregben egyszerre több helyen is fellép az apró gyulladás, akkor szájpenésznek (Stomatitis aphthosa) nevezik. Az afta megjelenése rossz általános közérzettel, levertséggel, fejfájással járhat, gyakran kellemetlen szájszag kíséri. A kisebb fekélyek néhány nap vagy egy-két hét alatt hámosodással gyógyulnak, a nagyobbaknak ennél több időre van szüksége.
Afta: mindenki ismeri
A statisztikák szerint életében legalább egyszer mindenki tapasztal aftás gyulladást a szájában. Egyes esetekben csak egy-két alkalommal fejlődik ki néhány apró hólyag, gyakran azonban évente többször, sőt akár havonta is megjelenhetnek a kellemetlen és fájdalmas fekélyek. Minden második embernek kiújul az aftája, minden tizediknek pedig rendszeresen okoz kellemetlenséget. A gyakran visszatérő aftáknál krónikus kiújuló aftózisról van szó.
Gyermekeknél valamivel gyakoribb, és az ő életüket jobban megnehezíti, mint a felnőttekét. Egyébként bármely életkorban megjelenhet, de az élet tevékeny, gyakran stresszes időszakaiban, a harminc-negyven évesek között előfordulása gyakoribb. Megjelenése inkább a nőkre jellemző, vagy legalábbis ők inkább fordulnak vele orvoshoz. Az esetek közel felében családi halmozódás figyelhető meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi lehet az oka az aftának?
Kialakulásának és gyakori megjelenésének oka egyelőre ismeretlen. Feltételezik vírusok, például a herpeszvírus, illetve bakteriális fertőzések szerepét. Döntő lehet a hormonháztartás egyensúlyának kibillenése. Erre utal, hogy nőknél bizonyos hormontartalmú készítmények szedése vagy terhesség idején kevésbé jellemző az afták megjelenése, a meglévők pedig gyorsabban gyógyulnak. Szintén lényeges tényező a legyengült immunrendszeri állapot. Gyakori, hogy megfázással, influenzás fertőzéssel egy időben keseríti meg az emberek életét. Újabban megjelenése hátterében autoimmun-reakciót sejtenek.
Aftára hajlamosít a stressz, a vitaminhiány, pontosabban a C-vitamin és a B12-vitamin hiánya, a folsav- és vashiány, az alváshiány és különböző betegségek, a Bechet-kór vagy a Crohn-betegség is. Megjelenése társítható bizonyos ételallergiákhoz; csokoládé, kávé, mogyoró, olajos magvak, málna, eper, gluténtartalmú gabonatermékek vagy tej fogyasztásához. Okozhatják szintetikus élelmiszer-színezékek, gyógyszermellékhatások.
Könnyebben alakul ki aftaszerű seb, ha letört fog, sérült tömés, fogszabályozó készülék, apró égési sérülés vagy bármi más eleve felsértette a szájnyálkahártyát. Újabban a nátrium-lauril-szulfátot (SLS) vagy triclosánt tartalmazó fogkrém használatával hozzák kapcsolatba megjelenését. Gyanúba került még az erek tágasságának téves idegi szabályozása is.
Bárcsak minél hamarabb elmúlna!
Az aftával ritkán megy el az ember orvoshoz, legfeljebb súlyos, krónikus esetben, illetve többnyire a gyermekorvossal vagy védőnővel konzultálnak a gondos anyukák. Kezelése is jobbára egyszerűen patikában beszerezhető szerekkel történik, melyek különbözőképpen válnak be.
>Ez a gyakorlat rendjén is van, de a tudatosabb választáshoz érdemes tudni, mi miért gyógyít, és mit várhatunk a különböző ajánlásoktól vagy készítményektől. Kifejezett aftagyógyszer ugyanis nincs, de egyre több és jobb készítmény áll rendelkezésre többek között az afta kezelésére is. Mivel az afta kialakulásának valódi oka ismeretlen, elsősorban tüneti kezeléssel lehet rajta segíteni, mely elősegíti, gyorsítja a seb gyógyulását. Hogyan is kezdjünk hozzá a kezeléshez?
Érdemes megfigyelni, nem köthető-e az afta kialakulása valamilyen étel előzetes fogyasztásához. Ha igen, ezek kerülésével hamarabb elmulasztható az afta. Amennyiben tehát a kiváltó ok legalább részben ismert, lehetőleg ezt kell megszüntetni. Ha például tudni lehet, mi okozhat a szájban a nyálkahártya-sérülést, az irritációt meg kell szüntetni. Érdemes felkeresni a fogorvost, aki a rossz tömés cseréjét, az irritációt okozó, sérült fogak kezelését, a fogpótlások , szabályozó-berendezések kijavítását, helyreállítását el tudja végezni.
A fertőzött hámréteget először is fertőtleníteni kell, és tisztán tartani, nehogy felülfertőződés történjék. Ehhez elengedhetetlen a rendszeres és alapos fogmosás a megfelelő, SLS- és triclosan-mentes fogkrémmel, valamint fertőtlenítő szájöblögető alkalmazása. Az antibakteriális szerek egy része csak orvosi rendelvényre, recept ellenében kapható, és csak korlátozott ideig alkalmazható, ezért is érdemes orvost felkeresni. A fájdalom csillapítására érzéstelenítő és gyulladáscsökkentő oldatok alkalmasak, illetve vannak egyben fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító oldatok is. A hiányzó vitaminok és ásványi anyagok pótlására emelni kell a B- és C-vitamin -, illetve a nyomelem-bevitelt.
A gyógyulást segítik a hámosító, sejtosztódást, a hámszövet regenerációját serkentő, nyálkahártyára alkalmazható, belsőleg is alkalmazható szerek, tinktúrák, krémek, ecsetelők. Természetes alapanyagú gyulladáscsökkentő, nyugtató, fájdalomcsökkentő kenőcsöket is igénybe lehet venni, melyek egyben elősegítik a sejtosztódást és hámregenerációt is. A házi szerek közül a kamillateás és orvosi zsálya főzetével történő öblögetés ajánlható, melyek közismerten jó gyulladásgátlók.
Sikereket értek el napi háromszori propoliszos tinktúrás ecseteléssel, ami gyógyhatásán túl fájdalomcsillapító filmréteggel védi az aftás hámrészeket. Az alkoholos oldatos ecsetelés ég és fáj, de rendszerint gyakorlatilag mellékhatásmentes gyógymód, és nem rontja az ízérzékelést.
Drasztikusabb módszerek
Orvosi beavatkozásra ritkán van szükség, ám súlyos, nagy kiterjedésű afták esetében ezt is mérlegelni kell. Az afták eltávolítása történhet fogorvosi lézerkezeléssel vagy fül-orr-gégészek által alkalmazott, speciális oldattal, mely lemarja a nyálkahártyáról a fekélyt. Az eljárás rövidtávon fájdalmas, ám a gyógyulást gyorsítja.
Legjobban: