Valóban minden második embernek van panaszt okozó aranyere?
Bizony elég sokan vannak. Az életkor előrehaladtával nő a betegek száma. Azt lehet mondani, hogy 50 éves korban 50, 60 éves korban 60 százalék az érintettek aránya, és így tovább. Egy amerikai szaklap azt írta, hogy életében szinte mindenkinek van legalább egy aranyeres epizódja. Ez alatt azt kell érteni, hogy a négy alaptünet közül - ezek a vérzés, váladékozás, viszketés és az az érzés, ki nem ürülési érzés, - valamelyik jelentkezik.
Maga az aranyér amúgy természetes, mindenki rendelkezik vele, csak az aranyér-betegség nem az. Az aranyér már az újszülötteknél is megtalálható a végbélnyílás felett 2-3 cm-rel. Ezek az úgynevezett arteriovenózus érpárnák nyálkahártyával borítottak, és az a feladatuk, hogy a tér mindhárom irányában kiterjedve hermetikus zárást biztosítsanak a végbélnek. Akkor alakul ki a betegség, amikor a párnácskák megnyúlnak, és kifelé türemkednek a végbélnyíláson. A vénák fala ilyenkor egyre vékonyabb, egyre sérülékenyebb, végül a bennük pangó vérrel együtt súlyuknál fogva kicsúsznak a végbélnyíláson, és az aranyér a végbélzáró-izmok közé szorul.
Kik hajlamosak az aranyérre?
Azok, akik öröklötten gyengébb kötőszövetekkel rendelkeznek. Ez talán a bőr állapotán, annak megjelenésén látható legjobban. Náluk az aranyér is könnyebben kicsúszik a végbélnyíláson. A távol-keleti népek között, az indiaiaknál például gyakoribb, hogy már húszévesen olyan gyenge a kötőszövetük, mint nálunk 50 éves kor körül. Gyógyszer-mellékhatások is hajlamosíthatnak, de ezt nemigen lehet kikerülni. A hormonháztartás megváltozása elősegíti az aranyér-betegség kialakulását, ezért érintettek olyan nagy számban a kismamák. A fokozott hasprés ugyancsak nem tesz jót az aranyérnek. Végső soron nem több a nőbeteg, mivel a férfiak többet ülnek, autóznak, emelnek, s végül kiegyenlítődik az arányuk.
Tapasztalata szerint milyen stádiumban fordulnak a betegek orvoshoz? Még időben vagy inkább későn?
Valójában nem a betegség súlyosságától, sokkal inkább a beteg toleranciájától függ. Van, aki az első apró vérzéstől kétségbe esik, és rohan orvoshoz. Másoknál az aranyér már rég a negyedik stádiumban van, és akkor is csak a család unszolására jön el végre. Tehát nem tünetfüggő. Az emberek általában a vérzéstől rettegnek, és bár több mint 80 különböző vastag- és végbélbetegség van, elsőként szinte minden hozzám forduló aranyérre gondol.
Mennyire tapintható ki az aranyér, ahogy sokan gondolják?
Az aranyér csak akkor tapintható ki, ha már trombotizál, azaz fájdalmas aranyeres csomóvá súlyosbodik. Egyébként ujjal a végbélnyílásba nyúlva nem tapintható, még az orvosok számára sem. Ha orvos állítja is, téved. Csak végbéltükrözéssel lehet biztosan megállapítani, tehát mindenképpen el kell menni az orvoshoz. A vizsgálat egészen kicsit kellemetlen, de egyúttal az amúgy ajánlott végbél-rákszűrés is elvégezhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mikor milyen kezelést javasol?
Első és második stádiumban konzervatív kezelést adunk, azaz kúpot vagy kenőcsöt. Második stádiumban helyileg alkalmazott speciális oldatot is juttathatunk az aranyérhez, ami a zsugorodását idézi elő. Ugyanezt érhetjük el az úgynevezett infravörös koagulátorral. Második-harmadik stádiumban leggyakrabban az aranyér tövére gumigyűrűt helyezünk. Ez elszorítja a kóros ereket, amelyek így napokon, legfeljebb egy héten belül elhalnak, leszáradnak, és egyszerűen a széklettel távoznak. A negyedik stádiumban már csak műtéttel lehet segíteni, amit ambulánsan végzünk. Meg kell jegyezni, hogy sok beteg azt hiszi, lézeres műtéten fog átesni, és nagyon jónak, korszerűnek, csaknem csodamegoldásnak gondolják. Valójában a lézer nem alkalmas az aranyér kivágására, mert hegesedést okozva beszűkíti a végbelet. Ennek ellenére ma is használják, de szakmailag már nem elfogadott.
Úgynevezett Longo- vagy stapler-műtétet csak ritkán, speciális esetben lehet elvégezni. Ilyenkor a végbélnyílás felett körkörös nyálkahártya-kimetszés történik, viszonylag nagy hámhiányt okozva. Tényleg csak indokolt esetben szabad ehhez folyamodni. Egyébként ennél jelenleg a betegnek kell állnia a műtéthez szükséges egyszer használatos műszer árát, ami több mint százezer forintot tesz ki.
Az aranyérműtét fájdalmas beavatkozás hírében áll. Milyen fájdalommal jár az aranyér kezelése?
A kimetszést, azaz a tényleges műtétet leszámítva, ahol az operáció utáni 7-10 napig még vannak fájdalmak, az összes beavatkozás fájdalmatlan. Olyannyira, hogy a betegeim nagy része, körülbelül 80 százaléka végig is nézi, mi történik vele. Megtehetik, mivel baloldalukon fekszenek, miközben a monitoron kísérhetik figyelemmel a beavatkozást.
Ez is érdekelhet
Mire számíthat az ember műtét után? Kiújulhat az aranyér?
Igen, kiújulhat. Sok folyadékkal, rostos ételek , gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával, megfelelő testmozgással mindez viszont megelőzhető. Az aranyér kiújulása attól is függ, milyen beavatkozást végeztek, lett-e operálva, és hogyan. Ha csak 5 és 10 év elteltével jelentkezik újra, valószínű, hogy nem kiújult, hanem új aranyérbetegség képződött.
Legjobban: