„A C-vitaminnak daganatgátló hatása van”
Semmilyen végletes vélemény nem állja meg a helyét, a témát csak szakemberek láthatják át kellő mélységben, a laikusok közt terjedő félinformációk nagyon veszélyesek – szögezte le rögtön beszélgetésünk elején dr. Telekes András belgyógyász, farmakológus, klinikai onkológus főorvos, címzetes egyetemi tanár. Mint mondta, a tévhitek alapját az adja, hogy két ember három Nobel-díjjal azt állította, az aszkorbinsav segíti a betegségek megelőzését, illetve daganatgátló hatása van.
Az egyik Szent-Györgyi Albert, aki 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobelt a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav-katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen, a másik Linus Pauling, aki 1954-ben kémiai Nobelt kapott a kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért, és ezeknek a komplex vegyületek szerkezetmeghatározásban történő felhasználásáért. A tudós nukleáris fegyverek tesztelése ellen folytatott tevékenységét 1962-ben Nobel-békedíjjal ismerték el. Az ő tudományos munkásságának és díjainak a C-vitaminhoz nem sok közük volt, véleménye mégis meghatározó.
Az aszkorbinsavat Szent-Györgyi Albert izolálta először az 1930-as évek elején, Szegeden, hatásában pedig erősen hitt. Véleménye a téma megközelítését máig meghatározza, különösen Magyarországon. Pauling később, 1966-ban tette magáévá Irwin Stone biokémikus gondolatát, aki a nagy adag C-vitaminban gondolta megtalálni a megfázás ellenszerét. Stone úgy gondolta, hogy elődeink szervezete – a legtöbb ma élő állatéhoz hasonlóan – képes volt az aszkorbinsav-szintézisre, ezt a képességét pedig egy 25-70 millió évvel ezelőtti szerencsétlen génmutáció miatt vesztette el.
A tudós azon a véleményen volt, hogy ez a genetikai rendellenesség - tekintve, hogy a C-vitamin a szervezetben számos létfontosságú biokémiai folyamat résztvevője – növelte meg betegségek kialakulásának esélyét, emiatt pótlása nagyon fontos. Pauling ennél tovább ment, azt gondolta, hogy a C-vitamin megfelelő mennyiségben megakadályozza a rák kialakulását is. Az orvostársadalom nagy része elutasította ezt a nézetet, és áltudományos szélhámosságnak titulálta, de akadtak, illetve akadnak ma is olyanok, bár inkább laikusok, akik azóta is meg vannak győződve arról, hogy a tudósnak igaza volt. Véleményüket azzal a közismert ténnyel is alátámasztják, hogy Pauling és Szent-Györgyi egyaránt napi 20 gramm körüli C-vitamint szedett, és mindketten 90 éves koruk után hunytak el. Ami persze önmagában semmit sem jelent.
„Ezt a kérdést később el is kezdték kutatni, de a vizsgálatok nem igazoltak semmilyen hatást. Az legalábbis egyértelműen kiderült, hogy a kis mennyiségben, 100-200 milligrammos dózisban adott C-vitaminnak semmilyen daganatellenes hatása nincs. Miután ez kiderült, sokáig nem is foglalkoztak a témával, később viszont újra kutatni kezdtek, mert azt gondolták, a hatás azért maradt el, mert a dózis túl kicsi volt” – magyarázta az onkológus. Mint mondja, ekkor végeztek olyan vizsgálatot, amelynél heti három alkalommal adtak 100 grammos dózist. Ennek eredményei már ellentmondásosak voltak: volt, akinél észleltek terápiás választ, míg másoknál – a nagyobbik betegcsoportnál – nem.
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
A neten keringő és egyre szaporodó egészségügyi tévhiteknek se szeri, se száma. De mit higgyünk el, és minek ne dőljünk be, ha nem akarjuk kockáztatni saját és mások egészségét sem? A HáziPatika.com legújabb kezdeményezésének célja, hogy segítsen eligazodni az álhírek, a veszélyes egészségügyi tévhitek világában.
Ebből vonták le azt a következtetést, hogy lehet olyan betegcsoport, amelynek a nagy-dózisú C-vitamin segíthet, ehhez viszont tudni kellene, hogyan lehet őket kiválasztani. Azóta több kutatást is végeztek, de egyértelműen jelenleg sem tudják megmondani azt, mely betegek és mely ráktípusok lehetnek azok, amelyeknél eredményes lehet a nagy dózisú C-vitaminos kezelés. Erre a kérdésre jelenleg még keresik a választ.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Kemoterápia helyett C-vitamin”
A főorvos kiemeli, hogy a technikai adatok alapján számos olyan hatásmechanizmus létezhet, amely pozitív lehet a daganatgyógyítás szempontjából. Hinni és tudni viszont két különböző dolog, így a mai ismeretek alapján C-vitamint gyógyítási célból nem szabad adni daganatos betegeknek, ilyesmire csak a klinikai kutatások keretében kerülhet sor. Ennek oka, hogy az aszkorbinsavnak jelenleg nincs bizonyított hatása, csak sejtésekről beszélhetünk. Ugyanúgy kell elképzelni ezt, mint a kemoterápiás szereknél: például hiába ugyanolyan mirigysejtből kiinduló adenokarcinoma a tüdőrák, a prosztata- és a hasnyálmirigy-daganat, vagy éppen az emlőrák, egészen másképp kell őket kezelni. Ami ugyanis az egyiknél hatékony, az a másiknál teljesen hatástalan is lehet. Emiatt van az, hogy az onkológusok minden esetben tumortípusonként döntik el, hogy milyen kemoterápiás készítményt választanak.
Azt tehát semmilyen esetben nem lehet mondani, hogy valaki a hagyományos onkológiai kezelés helyett kapjon C-vitamint. Hogy kezelés mellett adható-e, az mindig attól függ, hogy milyen terápiáról van szó. Például olyan kezelésnél, amely aktív gyököket generál, és így pusztítja el a daganatsejteket, adása kifejezetten káros, befogja ugyanis ezeket az aktív gyököket. Azaz ilyen esetekben a nagy dózisú aszkorbinsav hatástalanítja magát a terápiát. Ugyanez a helyzet a sugárterápiánál, amely szintén szabad gyököket generál, és amelynek hatását gyengíti, vagy akár hatástalanítja is a nagy dózisú C-vitamin.
„A C-vitamin fokozza a daganatellenes szerek hatását”
Azt, hogy a C-vitamin egyes daganatellenes szerekre hatást gyakorolhat, dr. Tóth Barbara, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének gyógyszerésze is kiemelte. Mint mondta, a nagy dózisú aszkorbinsav csökkenti bizonyos daganatellenes szerek hatását, másokét viszont javítja. „A C-vitamin tumoros betegségekre, azok kezelésére gyakorolt hatását laborvizsgálatokkal, állatkísérletekkel és humán vizsgálatokkal is nézték, az eredmények pedig szinte mindig ellentmondásosak. Vannak például olyan esetek, amelyeknél a nagy dózisú C-vitamin adása kifejezetten káros volt. Az aszkorbinsav leukémia, melanoma és vastagbéltumor esetében is fokozta a betegség progresszióját” – mondta a gyógyszerész. Hozzáteszi, hogy állatkísérletekből szintén kiderült, hogy kifejezetten előnytelen a limfóma és myeloma multiplex kiegészítő kezelésére nagy mennyiségű C-vitamint alkalmazni.
Ezzel párhuzamosan állatkísérletek során olyan eredményeket is tapasztaltak, melyek szerint a C-vitamin jótékonyan hat a hasnyálmirigyrák, a máj, prosztata- és a petefészektumor, a szarkóma és a mezotelióma kezelésekor. In vitro vizsgálatok szerint csökkentheti a tumoros prosztata,- máj-, vastagbél- és mezotelióma-sejtek osztódását. Ugyanakkor klinikai tesztek nem igazoltak egyértelműen pozitív hozadékot, egyedül olyan jellegű hatások derültek ki, hogy például egy hasnyálmirigytumor esetén használt kemoterápiás szer hatását javítja a nagy dózisú aszkorbinsav. Ezek azonban egyedi esetek, az általánosítás pedig végzetes lehet, hiszen más eseteknél ez a módszer nem hogy nem használ, hanem még árt is. Másrészt állatkísérletek eredményeit nem lehet klinkai kezelés alapjának tekinteni, ehhez mindig humán klinikai vizsgálatok szükségesek.
„Vashiányra szedjünk C-vitamint”
Míg C-vitamin daganatokra gyakorolt hatásáról biztosat nem igazán lehet kijelenteni, így ilyen esetekben a fokozott bevitel nem javallott, addig azt tudjuk, hogy vashiánynál kifejezetten ajánlott a C-vitamin bevitel fokozása. Ennek oka, hogy az aszkorbinsav javítja a vas felszívódását, így ilyen esetben szükség van napi 200 milligramm C-vitamin bevitelére is – több grammos mennyiségekről ugyanakkor szó sincs.
Tóth Barbara kiemeli, hogy a többletbevitel methemoglobinémia esetén is indokolt. Ennél a viszonylag ritka betegségnél a hemoglobin oxidációja és redukcióra borul fel, a C-vitamin pedig mint erős redukálószer billentheti vissza az egyensúlyt. Viszont 200-500 milligrammnál több aszkorbinsavra ez esetben sincs szükség. „Sérülések, égések, csonttörések után is indokolt lehet a többletbevitel, ilyenkor ugyanis fontos a megfelelő kollagénszintézis, amihez a C-vitamin nélkülözhetetlen. Terhesség és szoptatás alatt szintén több C-vitaminra van szükség, az ugyanis a méhen keresztül és az anyatejben is kiválasztódik, a magzat és a csecsemő is ezáltal jut vitaminhoz. Ugyancsak több C-vitaminra van szükségük a dohányosoknak, a nagy stresszben élőknek, illetve azoknak, akiknek valamilyen felszívódási zavarral járó gyomor-bélrendszeri betegséggel küzdenek” – emelte ki a gyógyszerész. Hozzáteszi, hogy megfázásnál viszont teljesen indokolatlan a nagy dózisban bevitt C-vitamin. Pláne napi több grammnyié.
„A C-vitamin megelőzi és gyógyítja a megfázást”
„Harminc olyan klinikai vizsgálatot találtunk, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, ezek közül pedig 26 adta azt az eredményt, hogy a betegek szubjektív tünetei csak kismértékben javultak a C-vitamin fogyasztásától. A szubjektív tünetjavulás a placebónál kicsit jobb eredmény, de jelentős különbséget nem jelent. Ha a megfázás vagy nátha kialakult, akkor a C-vitamin a klinikai vizsgálatok szerint 10 százalékkal rövidíti meg a betegség idejét. Azaz egy 7 napos betegség 6,3 naposra rövidül, ami statisztikailag jelent valamit, de a gyakorlatban aligha: az emberek nem az órájukon szokták nézni, hogy pontosan mikor gyógyulnak meg” – emelte ki a gyógyszerész.
Készültek olyan vizsgálatok is, amelyeknél a C-vitamin megfázás megelőzésére gyakorolt hatását vizsgálták. Ezt a hatást egyedül olyan embereknél mutatták ki, akik fokozott fizikai igénybevételnek, komoly stressznek voltak kitéve. Viszont itt nem a hétköznapi sportra és a munkahelyi stresszre kell gondolni, az ominózus vizsgálatokat ugyanis sarkvidéken gyakorlatozó katonáknál vagy maratoni futóknál végezték. Náluk a megfázás esélyét 50 százalékkal csökkentette a fokozott C-vitamin-bevitel, ugyanakkor az átlagembereknél ilyen hatás még csak minimálisan sem mutatható ki. Náluk az aszkorbinsav szedése nagyjából csak placebohatást vált ki, azaz kisebb eséllyel betegszenek meg annak tudatától, hogy valamit tesznek ellene.
„A C-vitaminból 1000 milligramm feletti mennyiséget kell szedni”
A C-vitamin napi ajánlott beviteléről folyamatosan jelennek meg hírek, pedig a hivatalos ajánlás egyértelműen napi 80 milligramm. „Ennyi aszkorbinsav szükséges ahhoz, hogy a szervezet normálisan tudjon működni. Ismerni kell azt is, hogy a C-vitamin 1500-2500 milligrammos szintig raktározódik. Ajánlott naponta többször gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, azonban a raktárak miatt nem okoz problémát, ha a napi C-vitamin adagot egyszerre fogyasztjuk el” – magyarázza Tóth Barbara. Mint mondja, amikor ezek a raktárak nincsenek teljesen feltöltve, akkor a bevitt vitamin egy része oda kerül. Amikor viszont megfelelően feltöltődnek - ami akár megfelelő táplálkozás mellett is megtörténhet - a fölösleg távozik a vizelettel. Azaz teljesen fölösleges hetekig 1000 milligramm feletti mennyiséget szedni.
Egy grammos dózist csak skorbut kezelésekor javasolnak, ami viszont már nagyon súlyos C-vitamin-hiányt jelent, normál körülmények között nem igazán alakulhat ki. „Ez a hiánybetegség a mi kultúránkban ritkán fordul elő. Jelentkezhet rosszul megválasztott tápszerekkel táplált csecsemőknél. Az anyatejbe ugyanis bekerül a C-vitamin, viszont ha a tápszert nem megfelelően választják ki, akkor a csecsemője nem jut aszkorbinsavhoz. Olyan esetleírások is vannak a skorbut kialakulásáról, amelyeknél az adott gyerek nem volt hajlandó mást enni, csak sült krumplit. Viszont ez megint más kérdés, magától értetődik, hogy ilyenkor hiánybetegségek alakulnak ki. Elhanyagolt időseknél, hajléktalanoknál is előfordulhat skorbut, de normális táplálkozás mellett az ilyesmi kizárható” – hangsúlyozta a gyógyszerész.
Az egyáltalán nem számít, hogy a C-vitamint naranccsal vagy paprikával visszük-e be, vagy éppen étrend-kiegészítőből, a vizsgálatok alapján ugyanolyan a hatása. Nyolcvan milligramm aszkorbinsav például nagyjából 2 narancsban van, így akár elég lehet ennyit is elfogyasztani. Tóth Barbara kiemelte, hogy a gyümölcsök vagy a hidegen készített csipkebogyótea fogyasztása azért hasznos, mert azokban olyan anyagok is vannak, amelyek pozitívan befolyásolják az aszkorbinsav hatását. Viszont a csipkebogyó-kivonattal dúsított C-vitamin készítmények szedésének nem feltétlenül van értelme. Van például van olyan étrend-kiegészítő, amely 1000 milligramm C-vitamin mellett 25 milligramm csipkebogyó-kivonatot tartalmaz. Ez nem az a mennyiség, amelynek bármilyen hatása lenne, amely érdembe segíthetné a felszívódást, hasznosulást.
Létezik aranyárban kínált liposzómás C-vitamin-folyadék is, amely folyamatos felszívódást ígér, használata viszont szintén teljen értelmetlen. Ha ugyanis a szervezetben a C-vitamin elfogy, akkor egyszerűen felszabadul a raktárakból, és onnan pótlódik. Sokan mégis bedőlnek az ilyesminek. Sőt a YouTube-on liposzómás C-vitamin-folyadék házi készítéséről is vannak fönt videók: ehhez az aszkorbinsav mellett lecitin és alkohol, így például vodka kell. Az így kapott kétes kinézetű folyadékról egy dolgot biztosan el lehet mondani: nem tartalmaz liposzómás C-vitamint.
Legjobban: