Még nincs, de már gyógyítható?

A COPD súlyos tüdőártalom, de kezdeti tüneteit nem szokták a betegség jelének tekinteni. Pedig a folyamat, ami egy-két évtized múlva elviselhetetlen fulladásokat okoz, ekkor már elkezdődött.

Nem mindennapi betegség Nemcsak az angolból átvett elnevezés rövidítése talányos - Chronic=krónikus, Obstructive=légzési nehezítettséggel járó vagy elzáródásos, Pulmonary=tüdő-, Disease=betegség - és nehezen lefordítható. Különleges, mert több légúti betegség együttes jelenlétéből fakad: a krónikus obstruktív bronchitis és a tüdőtágulás együtt rombolják a beteg légzését.

A COPD elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok betegsége, a COPD-s betegek 85-90%-a dohányos! Az első halvány jeleket, egy-egy ártatlan köhögést, reggeli krákogást, köpetürítést vagy a fizikai megterhelésre jelentkező enyhe légszomjat inkább alkalmi dolognak tartják az érintettek, és valami múló okkal magyarázzák, miközben ilyenkor már rég kialakult, rosszabbodó állapotról lehet szó. A köpetürítéssel járó köhögést makacs hörghurutnak, a váladékképződést, krákogást sokszor a levegőszennyezésnek tulajdonítják, vagy dohányzás nem túl komoly velejárójának tekintik. Ám ha ezek a tünetek három hónapon át kitartanak, és évente kiújulnak, netán a hörghuruthoz sűrű, tapadós váladékképződés társul, gyanítható, hogy COPD-s, folyamatos gyulladásban lévő tüdővel van dolgunk.

Az idült hörghurut beszűkíti a hörgőket, miközben a fokozott váladékképződés és erőltetett légzés miatt a tüdő-léghólyagocskák összeolvadva elpusztulnak, és erősen csökken a légzőfelület; bekövetkezik a tüdőtágulás. Az aktív vagy passzív dohányos környezet, poros, vegyi anyagokkal szennyezett munkahelyi körülmények lehetnek okozói a bajnak.

Azonnal fel kell tárni a tünetek hátterét. A hörgőzörejek hallgatózással is megfigyelhetők, illetve a betegséget légzésfunkció-vizsgálattal (spirometria) lehet a legjobban igazolni, és elkülöníteni más tüdőproblémáktól, asztmától. Méghozzá egészen korai, akár tünetmentes időszakban is. Ha a COPD beigazolódik, a betegség beavatkozást igényel, különben feltartóztathatatlanul rosszabbodni kezd a tüdő állapota. Ezt a korai szakaszban nehéz elképzelni, de tíz-tizenöt év múlva komoly köhögéses és fulladásos rohamok várhatók, amik a legkisebb fizikai terhelésre is jelentkeznek, így nagyon megnehezítik, sőt ellehetetlenítik a mindennapi életet: akár az egyszerű felkelést, mosdást, az utcán való közlekedést is.

A dohányosoknál ennél is rosszabb a helyzet, mert az ő állapotuk rohamosan, igen gyorsan romolhat. A kór lényegében visszafordíthatatlan - mondják az orvosok -, mivel az egyszerű bronchitis (tudjuk a megfázások példáján) még jól gyógyul, kezelhető. Ha azonban obstruktív formába váltott át, nem lehet visszafordítani, akárcsak a tüdőtágulásos szövetkárosodást. Idővel a fulladás az éjszakai alvást is akadályozza, a légzési problémák a szívet is megbetegítik. A kezeléssel fel lehet tartóztatni a betegséget.

Irány a vitálkapacitás-mérés!

A kivizsgálás egyik leglényegesebb része a légzésfunkció-vizsgálat. A vizsgált személy orrát csipesszel zárják el, így csak a száján át tud lélegezni. A beszívott levegőt a spirométer szájba vett fúvókájába kell kifújni. Így mérhető többek között a vitálkapacitás, a lehető legnagyobb, legmélyebb levegővétel után kilégzett levegő térfogata, illetve a leleten FEV1 (forced vital capacity in 1 second) néven szereplő érték. Ehhez maximális levegővétel után kell a páciensnek a levegőt kifújnia a készülék fúvókával ellátott csövébe, és az erőltetett kilégzéskor 1 másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogatot vagy légzési tartalékot mérik. Ennek értékét a vitálkapacitás százalékában is meg szokták adni. Egészséges ember az első másodpercben fújja ki összes levegőjének 80-84 százalékát. Az arány csökkenése betegségre utal, COPD esetében 70 százaléknál kevesebbet sikerül kifújni.

A vitálkapacitás (VC) átlagértéke 3500-4500 ml, egészséges felnőtt emberben a korral évente mintegy 25-30 milliliternyivel csökken. Ha azonban a csökkenés meghaladja a korral járó értéket, az ugyancsak lehet a krónikus obstruktív bronchitis jele, akár egyéb tünet nélkül is! A légzés nehezítettsége ebben az esetben a vizsgálathoz adott megfelelő hörgőtágító gyógyszerrel sem javul, így az asztmás ok is kizárható.

Tünet nincs, lelet van, kezelés lehetséges! Mi a teendő abban a helyzetben, amikor az ember jól érzi magát, de bebizonyosodott, hogy rosszabbodó betegség fenyegeti? Az orvosokat is sokat foglalkoztatta a kérdés, van-e értelme a kezelésnek. Hiszen a súlyos COPD-ben bevált gyakorlat szerint a komoly tünetekhez mérten alaposan átgondolt, komplex kezelés szükséges.

Miután sikerült beazonosítani a tüdő e komplex megbetegedését, és sikerült megismerni természetét, nemzetközileg elfogadott irányelveket dolgoztak ki a kór értékelésére és kezelésére. A legjobban bevált gyógyszerek rövid és hosszú hatású, belélegzéssel bejuttatott antikolinerg hörgőtágító szerek. A rövid hatásúakat naponta négyszer, a hosszan hatókat csak egyszer kell bejuttatni. Hatásuk alapja, hogy a paraszimpatikus idegrendszerben az idegsejtek ún. muszkarin típusú acetil-kolin-receptoraihoz kötődve megakadályozzák a hörgőszűkítő simaizmok összehúzódását kiváltó ingerület továbbadását. A hosszú hatású készítmény fizikai aktivitás, mozgás közben is képes enyhíteni a légszomjat, fulladást.

A hirtelen fellépő, alkalmi légszomj ellen elegendő a gyorsan, de rövid ideig ható, ún. béta-2-agonistákat tartalmazó gyógyszer, ami a szimpatikus idegrendszeri béta-2-receptorokra hatva váltja ki a simaizmok ellazulását, de vannak tartós hatású béta-2-agonista hörgőtágítók is. A spórolós kombinált használat az esetleges mellékhatások - fejfájás, szívritmuszavarok - elkerülése végett indokolt. Feltétlen előnyük azonban, hogy a tüneti kezelésen túl bizonyítottan megfékezik a betegség további rosszabbodását. Pusztán a tünetek enyhítésére alkalmaznak még a fulladást mérséklő, szájon át adott xantinszármazékokat (teofillin), a krónikus gyulladások kezelésére inhalációs szteroid gyulladáscsökkentőket, valamint váladékoldó, köptető hatóanyagokat.

A nemzetközi tüdőgyógyász-társaság, a GOLD (Global Initiative for chronic Obstructive Lung Disease) és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság által elfogadott besorolás szerint a tünetmentes és az említett nagyon enyhe tüneteket mutató, de légzésfunkciós értékei alapján már kimutatható COPD a négyből az I-es és II-es stádiumba sorolhatók. Szükséges-e ilyenkor a kezelés?

Nem fölösleges! Nyilván nem szabad fölöslegesen gyógyszerekkel terhelni a szervezetet, ha nem hoz javulást. Mivel a COPD korai stádiumában a tünetek is enyhék, a javulás sem igen érzékelhető. Lényeges kérdés azonban, hogy e lappangó időszakban van-e romlás a tüdő állapotában. Nemrég kiderült, hogy COPD esetében kezelés nélkül a még nem túl súlyos kettes stádiumban a legnagyobb arányú a vitálkapacitás éves romlása. Felmerült tehát a kérdés, mégis érdemes volna ezt gyógyszeresen fékezni. Négy éven át vizsgálták meg II-es stádiumú COPD-betegek állapotának változását dózisfüggő, hosszú hatású, inhalatív antikolinerg hörgőtágító gyógyszer szedése mellett.

A kezelés nyomán a betegek vitálkapacitásának csökkenése alig volt több, mint amennyi életkorukból is adódott volna, javította a légzésfunkciót, és sikerült visszaszorítani a fulladásos rohamokat. A rosszullétek és a rosszabbodás következő fázisai csak később jelentkeztek. A betegek általános közérzetjavulásról számoltak be, fizikai teljesítőképességük javult.

A korai felismerést követően elkezdett terápia tehát nem csak tüneti javulást hoz, hanem a betegség lefolyását is lassítja, megállítja. A korai kezelés legnagyobb haszna nem is a pillanatnyi javulás, hanem az, hogy 10-15 év múlva sem kell majd a betegnek lemondania normális életviteléről.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra