Hogyan alakul ki az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés az ereket borító hártyán, keletkezik. Ezt a hártyát önálló szervünknek kell tekinteni. Az is mondhatjuk, hogy az ereinket borító hártya testünk legnagyobb önálló szerve, össztömege átlagosan 1,5 kg, kiterített felülete 150-1000 négyzetméter.
Az érelmeszesedés első lépéseként bizonyos hajlamosító tényezők (dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírszint) jelenlétében ezen szervünk működése változik meg, ami azt takarja, hogy hajlamosabbak lesznek ereink az összehúzódásra, olyan anyagokat is áteresztenek az érbelhártya sejtjei, melyeket korábban nem. A sejtek ezenfelül olyan fehérjéket kezdenek termelni, melyek az érbelhártya sejtjeihez vérben található alakos elemek kitapadását segítik elő.
Az érelmeszesedés második állomása
Az érelmeszesedés második állomása már az érfal szerkezeti átépülését is eredményezi. Bizonyos fehérvérsejtek az érbelhártyához tapadva, később a hártya alá kúszva ott falósejtekké alakulnak, elsősorban zsírmolekulákat, azon belül is főleg koleszterint kebeleznek be. Ezek már mikroszkóposan is látható, sárga csíkokként jelennek meg az erek felületén. Ezt a központi, zsírral teli részt később fokozatosan kötőszövetes burok veszi körül, mely részben el is meszesedhet. Az ér belseje felé az egész felrakódást érbelhártya borítja, hiszen az egész folyamat ez alatt zajlik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azonban, ahogy egyre nagyobb lesz ez a képlet, érthető módon egyre feszesebbé válik az ezt borító hártya. Végül a széli részeken, ahol a feszülés a legnagyobb, a felrakódást borító hártya megreped. Ilyenkor egy csomó olyan anyag szabadul ki az ér belsejébe, melyek vérlemezkék kicsapódásához, trombózishoz vezetnek. Megfigyelések alapján sokkal sérülékenyebbek azok a felrakódások, melyek nagyobb arányban tartalmaznak koleszterint, mint meszet. Ezek az ún. puha vagy instabil felrakódások.
Miért gyorsabb az érelmeszesedés?
Cukorbetegek esetében speciális szempontokat is figyelembe kell venni az érelmeszesedés megítélésében. A cukor borította fehérjék megváltozott tulajdonságaihoz hasonló módon a cukorral összekapcsolódott zsírok is másképpen viselkednek, és hajlamosabbak lerakódni az erek falában, mint a normál zsírmolekulák. A cukorbetegek vérében több véralvadási faktor is a fokozott alvadékonyság irányába tolódik el. Ezáltal fokozódik a hajlamuk kisebb és nagyobb vérrögök képződésére ereiken belül. A magas inzulinszint közvetlenül fokozza a vérlemezkék hajlamát a vérrögképződésre.
Mivel inzulin-receptorok az érrendszer érbelhártya és simaizom sejtjeiben is jelen vannak, a tartósan magas inzulinszint a receptorok érzéketlenségét idézi elő, továbbá elősegíti a kiserek érbelhártyájának túlburjánzását, valamint a nagyobb erek falában lévő izomsejtek felszaporodását, illetve a zsírok erek falában történő lerakódását, melyek felgyorsult érelmeszesedéshez vezetnek.
Érrendszeri szövődmények a test több pontján
A cukorbetegségben az érelmeszesedés klinikai kórformái között kiemelt jelentőségűek a koszorúserek érintettségén alapuló megbetegedések, az agyérrendszeri szövődmények és az alsó végtagi verőeres keringési zavar következményei. Cukorbetegségben az alsó végtagi nagyereket érintő elváltozások jellemző módon inkább a test központjától távolabb jelentkeznek. A lábszár (sokszor a lábfej) verőerein kialakult érszűkületet gyakran színezi az egyidejűleg fennálló, mozgató és érző idegeket érintő polyneuropátia diabetika.
Az érelmeszesedés kórfejlődéséből adódóan az egyik érterületen mutatkozó kórképek észlelése esetén joggal feltételezhető, s ezért vizsgálandó a szervezet egyéb érterületeinek érintettsége is. A cukorbetegeknél a társbetegségek és halálozás tekintetében a szív-érrendszeri betegségek vezető helyet foglalnak el. A cukorbetegség az agyi érelmeszesedés okozta szövődményeknek is ismert kockázati tényezője.
Az agyvérzésnél a vérnyomás is bűnös
Az agyvérzés és a cukorbetegség közötti közvetlen kapcsolat nem bizonyított, itt valószínűleg a magas vérnyomás szerepe a döntő. Agyi érkatasztrófa észlelése esetén a beteget azonnal kórházba kell szállítani. Hazánkban stroke-centrumok szerveződtek ezen feladatok ellátására. A minél hamarabbi orvosi ellátásnak - hasonlóan a szívizom heveny elhalásához - itt is nagy jelentősége van.
A magas vérnyomás minden második cukorbetegnél előfordul. Mivel ennek megléte fokozott érrendszeri megbetegedés kockázatával jár - a magas vérnyomásos cukorbetegek szív-érrendszeri halálozása több mint kétszerese, mint a normál vérnyomású társaiknak - a cukorbeteg, magas vérnyomásban szenvedőket intenzívebben kell kezelni, mint azokat a magas vérnyomásosokat, akiknél cukoranyagcsere zavara nem áll fenn. Ennek megfelelően a biztonságos vérnyomás érték nem 140/90 Hgmm, hanem 130/80 Hgmm.
Megelőző vizsgálatok
Cukorbetegek esetében, az érelmeszesedés szövődményeinek kiszűrésére évente legalább egy alkalommal. EKG-vizsgálat a szív-érrendszeri problémák felfedezésére, vérzsír- (koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin) meghatározás a magas koleszterinszint szűrésére, a lábak tapintható verőereinek vizsgálata, a korai érszűkület megállapítására indokolt, illetve minden beteg-orvos találkozáskor vérnyomás ellenőrzés szükséges. Ha a beteg panaszai indokolják (szédülés, alsó végtagi fájdalom) ezeket a rutinszerűen elvégzett vizsgálatokat, a nyaki nagyerek, illetve az alsó végtagi verőerek ultrahangos vizsgálatával is ki lehet egészíteni.
Ez is érdekelhet
Mellkasi panaszok a fent említettek miatt sokkal hamarabb, részletes kardiológiai kivizsgálást indokolnak, mint a nem cukorbeteg pácienseknél. Az érelmeszesedés megelőzése és kezelése szempontjából rendkívül fontos az étrendi, életmódbeli tanácsok megtartása, dohányzás kerülése, kiegyensúlyozott vércukorszint megtartása.
Legjobban: