Internetes fórumokon, alternatív gyógymódokkal foglalkozó blogokon, betegségekkel kapcsolatos gyűjtőoldalakon, a Facebookon, vagyis szinte minden online felületen belebotlunk olyan állításokba, amelyek szerint a kemoterápia öl, rákot okoz és egyáltalán, jobb, ha elkerüljük, mert az a biztos. Ezekből válogattunk.
Tévhit: "A kemoterápia egyenlő a halállal."
Az egyik legelterjedtebb tévhit szerint a kemoterápiás kezelések során mérgekkel pumpálják tele a beteg szervezetét, amivel a páciens aláírja a halálos ítéletét. "Ez a vélekedés talán abból fakadhat, hogy a kemoterápiának szinte mindenkinél jelentkezik valamilyen mellékhatása . De ezek sohasem olyan súlyosak, mint amilyen súlyos következményekkel jár, ha a beteget nem kezeljük megfelelően" - vezeti fel a témát dr. Landherr László onkoradiológus, klinikai onkológus szakorvos, hozzátéve, hogy szakszerű kezeléssel az összes daganatos betegség körülbelül fele meggyógyítható. A gyógyításnak három lehetséges módja van: a sebészi megoldás (vagyis a daganat eltávolítása), a sugárkezelés és a kemoterápia. Az orvosok legtöbbször ezt a három metodikát kombinálják.
A kemoszenzitív daganatok - mint a hererák, a petefészekrák, a nyirokrendszerből kiinduló limfómák vagy a gyerekkori daganatok - nagyon érzékenyek a kemoterápiás kezelésre, éppen ezért jól gyógyíthatók. A kevésbé érzékeny - mint például a támasztórendszer szöveteiből, csontból, zsírszövetből, kötőszövetből kiinduló - daganatok esetében viszont már nehezebben érhető el gyógyulás kemoterápia segítségével. "De ezekben az esetekben is érdemes belevágni a kezelésbe , mert anélkül a daganatos betegség előbb-utóbb elpusztítja a gazdaszervezetet. Segítségével viszont éveket lehet nyerni" - mondja dr. Landherr László.
Ha súlyos, előrehaladott állapotban lévő beteg kap kemoterápiás kezelést, ami hatástalan, sőt, esetleg rosszabbodik az állapota, úgy tűnhet, mintha az a kezeléstől lenne. Holott a szakember szerint pont fordított a helyzet: a daganattól romlik a beteg állapota. "Részben a modern gyógyszeres kezeléseknek köszönhetően ma már a daganatos betegségek egy részét krónikus betegségként kezelhetjük, mint például a cukorbetegséget vagy a magas vérnyomást. Ezeket szintén nem lehet meggyógyítani, de megfelelő kezeléssel hosszú, jó életminőség biztosítható a beteg számára" - teszi hozzá dr. Landherr. Állítása szerint olyan leukémia típusok, amelyek azelőtt 98 százalékban halálosak voltak, ma már 70-80 százalékban gyógyíthatók. "Sok olyan esetet tudok praxisom során, amikor a beteg nem egyezett bele a kemoterápiás kezelésbe, és ebbe a döntésbe végül belehalt" - meséli.
"Ha egy daganat alapvetően rosszindulatú, mindenképpen sebészi megoldást javasol az orvos - amennyiben ez lehetséges. Ha nem operálható a daganat vagy sok áttét képződött, gyógyszeres kezelésre van szükség. De vannak olyan daganattípusok is, ahol még az áttétes állapotot is meg lehet gyógyítani kemoterápiával. Általánosságban tehát nem lehet azt mondani, hogy haszontalan, vagy ettől hal meg a beteg, mert ez nem igaz" - magyarázza dr. Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus. Mint mondja, a ritkább daganattípusoknál gyógyító hatású a kemoterápia, míg a gyakrabban előforduló típusoknál - mint például a tüdőrák , a vastagbélrák vagy a hasnyálmirigyrák - áttéteknél általában már nem lehet kemoterápiával gyógyulást elérni. Ilyen esetekben a kezelés célja már leginkább a beteg élettartamának meghosszabbítása vagy szenvedéseinek, fájdalmainak csökkentése. Nem csoda, ha ezek a betegek csalódottak: azt gondolhatják, hogy esetleg a kemoterápiába halnak bele, pedig ez nem így van - teszi hozzá.
Dr. Peták István pont e tévhit kapcsán hívja fel a figyelmet egy létező problémára: az orvos-beteg kommunikáció hiányosságaira. Véleménye szerint fontos tudni, hogy az orvos a betegért van: tájékoztatja, támogatja. A betegnek pedig el kell fogadnia, ha az orvos őszinte, és elmondja milyen reális esélyei vannak a gyógyulásra. "Ha kemoterápiával csak a páciens életet tudjuk meghosszabbítani, azt is el kell mondani neki, mert akkor fel sem merül majd olyan, hogy valaki a kemoterápiába hal bele" - összegzi dr. Peták, hozzátéve, hogy a személyre szabott orvoslás elterjedésével még inkább választ tudnak adni rá, hogy kinek van szüksége klasszikus kemoterápiára és kit lehetne hatékonyabban kezelni célzott gyógyszerrel, célzott gyógyszerek kombinációjával, esetleg immunterápiával. A precíziós onkológiai programban - a molekuláris szintű különbségeket is figyelembe véve - segítik az orvos és a beteg döntését arról, hogy milyen kezeléssel járna legjobban a páciens.
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
A neten keringő és egyre szaporodó egészségügyi tévhiteknek se szeri, se száma. De mit higgyünk el, és minek ne dőljünk be, ha nem akarjuk kockáztatni saját és mások egészségét sem? A HáziPatika.com legújabb kezdeményezésének célja, hogy segítsen eligazodni az álhírek, a veszélyes egészségügyi tévhitek világában.
A C-vitamin tényleg gyógyítja a rákot?
Nem veszélyes, ha valaki náthás betegként egy-két hétig nagy dózisú C-vitamint szed, igaz nem használ, de legalább nem is árt, a felesleges mennyiség vizelettel távozik. Daganatos betegeknél viszont végzetes is lehet az a hiedelem, amely szerint az aszkorbinsav gyógyítja a rákot. Őket nem csak a terápiától terelheti el ez a tévhit, hanem akár a kezelést is gyengítheti. Szakértőkkel néztünk körül a C-vitamin felhasználásának útvesztőjében.
Tévhit: "Az orvosok mélyen elhallgatják, hogy a kemoterápia mutáns klónokat eredményez, gyors áttéttel. Tudományos bizonyíték van arra, hogy több rákfajta esetében a kemoterápia gyakorlatilag elősegíti olyan, kemoterápiának ellenálló, mutáns rákos daganatok kialakulását, amelyek gyors ütemben végeznek a beteggel."
Dr. Landherr László szerint ez ebben a formában durva ferdítés. "Az kétségtelen, hogy a kemoterápiás kezelés során - amennyiben nem sikerül minden daganatsejtet elpusztítani - azok előbb-utóbb hozzászokhatnak a kemoterápiához, és rezisztenssé válhatnak. A rezisztenssé váló daganatsejtek szaporodási képessége pedig megnőhet" - mondja. Ez azonban szerinte nem lehet ok arra, hogy ne próbálják meg legyőzni a daganatot, mert a kezeletlen daganatos betegség egészen biztosan halálos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hasonlóan vélekedik dr. Peták István is. "A daganat oly módon védekezhet a kemoterápia ellen, hogy megjelennek új, mutáns klónjai, amelyekre a kezelés már nem hat. Ez ugyanolyan hatásmechanizmus, mint amikor a beteg antibiotikumot kap a tüdőgyulladásra; ott is megvan annak a kockázata, hogy a baktérium egy idő után rezisztenssé válik" - magyarázza.
Tévhit: "A kemoterápia legalább olyan pusztító, mint a rák. 10 onkológusból 9 elutasítaná, ha maga volna rákos. Az orvosok 75 százaléka saját magának nem adna kemoterápiás kezelést."
Dr. Landherr László ezen a kijelentésen alaposan megdöbben. "1979 óta vagyok onkológus, de nem találkoztam ilyen felméréssel vagy statisztikával. Ha nekem daganatos betegségem lenne, igyekeznék a lehető legjobb és legnagyobb eséllyel kecsegtető kezeléshez hozzájutni. Ha az a hagyományos kemoterápiát jelenti, akkor bizony elszenvedném a gyógyulás reményében" - vallja.
Tévhit: "A kemoterápiás beteg hozzátartozói veszélynek vannak kitéve. Tájékoztatják a hozzátartozókat a citosztatikus gyógyszerek veszélyeiről?!? Bizony alig! A verejték, a vizelet, a nyál és a hányadék akut kontaminációveszély forrása!"
"Ez így érdekesen hangzik" - reagál a felvetésre dr. Peták István. Mint mondja, vannak olyan gyógyszerek, amelyek kezelés közben, mialatt lecsorog az infúzió, megjelenhetnek a vizeletben, a verejtékben, de ezekkel a betegen kívül nem érintkezik közvetlenül senki. Nem véletlen, hogy a kemoterápiának nagyon szigorú szabályai vannak: előírják azt is, hogyan kell összerakni az infúziót, hogy az ne kerüljön más szervezetébe - például a kórházi személyzetébe. Ők nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel évekig ebben a környezetben dolgoznak, ezért mindig nagyon gondosan kell eljárniuk. Amikor a beteg hazakerül, a szervezete már nagyrészt lebontotta a kezelés során bevitt anyagokat - teszi hozzá dr. Peták István.
Senki nincs közvetlen veszélynek kitéve - állítja dr. Landherr László. "A kemoterápiás citosztatikus keverékinfúzió előállítása zárt rendszerben történik, még az a dolgozó sem érintkezik közvetlenül a vegyszerrel, aki beadja a betegnek. Amikor a gyógyszer már abba a stádiumba jut, hogy átalakul a szervezetben, és valamelyik végtermék megjelenik a verejtékben vagy vizeletben, már nem jelent veszélyt a beteg környezetére" - mondja. Nyilván ezekkel a végtermékekkel érdemes vigyázni, de nem életszerű, hogy valaki a hozzátartozója vizeletét meginná, vagy esetleg lenyalogatná róla a verejtéket. Ha valamilyen radioaktív izotóppal kombinálják a daganatgátló gyógyszert, vagy önmagában radioaktív izotópot kap a beteg fájdalomcsillapító céllal, elméletileg elképzelhető lenne, hogy valamilyen veszélyt jelent a hozzátartozóira, ilyenkor viszont - amíg ezek a szerek nem bomlanak le a megengedettnél alacsonyabb szintre - a beteget nem engedik ki a kórházból.
Tévhit: "A kemoterápiás kezelésnek alávetett betegek elhalálozási aránya 98 százalék. Haláluk oka hivatalosan a rák. Aki nem közvetlenül a kemoterápia következményeibe hal bele, annál 100 százalék valószínűséggel az elkövetkezendő 5 évben újabb rák keletkezik a lehető legrákkeltőbb anyagok, a kemoterápiás szerek miatt."
Dr. Landherr László szerint ebben a formában ez is téves megállapítás, amelyhez valószínűleg köze lehet a félreértelmezett adatoknak is. Egyes daganatos betegségeknél - például az epeúti daganatnál -, a halálozási arány 95-98 százalék körül van, míg más típusú daganatokból a betegek 85-90 százaléka meggyógyul.
"Minden terápiának van mellékhatása. Mindig arról kell döntenünk, hogy az előny-mellékhatás kockázat milyen arányban van. Egyes kemoterápiáknak súlyos mellékhatásai is lehetnek, éppen ezért ezeket csak olyan betegeknél alkalmazzák, akiknél nagy a kockázata annak, hogy a betegség kezelés nélkül rövid idő alatt végzetes lehet. Náluk a nagyobb kockázatú kezelés is logikus döntés. A molekuláris diagnosztikai tesztek segíthetnek abban, hogy kinek az egyetlen és legjobb választás a kemoterápia, illetve egyes pácienseknél mennyire van szükség terápiára. Például egy korai stádiumban lévő emlőráknál érdemes-e kemoterápiát adni, hogy csökkenjen a daganat kiújulásának esélye, esetleg az áttétképződés kockázata, vagy nem" - mondja dr. Peták István. Bár egyes kemoterápiáknak ténylegesen van daganatkeltő mellékhatása, a kezelés után megjelenő új daganat általában nem a kemoterápia miatt alakul ki, sokkal inkább a daganatsejt új klónjának megjelenése miatt - oszlatja el a kutatóorvos az ezzel kapcsolatos tévhitet.
Tévhit: "A természetes gyógymódok, szuperélelmiszerek segítségével legyőzhető a rák, hatásuk jobb a kemoterápiánál." "A gyömbér 10 ezerszer erősebb a kemoterápiás kezelésnél, és csak a rákos sejteket pusztítja el." "A kurkumin már keletkezésükkor lemészárolja a rákos sejteket". "Napi két liter zöldteával legyőzhető a rák." "A szódabikarbónának rákmegelőző, illetve - kezelő hatása van."
Szinte folyamatosan belefuthatunk a neten a fentiekhez hasonló, csodás, alternatív módon elért gyógyulásról beszámoló írásokba, amelyek egyes gyümölcsök, zöldségek, sók, vagy egyéb anyagok rákmegelőző és ráklegyőző hatását bizonygatják. Ezek rendre hangoztatják: a természetes gyógymódok olcsók és hatékonyak, ezért a gyógyszerlobbi és az orvosok igyekeznek titokban tartani.
Az alternatív gyógymódoknak is megvan a létjogosultságuk, de a rákkezelésben nem bizonyítható a hatékonyságuk - mondja dr. Csupor Dezső gyógyszerész-fitoterápiás szakember. "A gyömbér széles körben használt gyógynövény, de nincs daganatsejt-ellenes hatása. A kurkuma fogyasztásnak van valamiféle köze a daganatokhoz, csak éppen az összefüggés hibádzik. Akik sok kurkumát esznek, azok körében alacsonyabb a bélrendszeri daganatok előfordulási gyakorisága. Ugyanez a helyzet a zöld tea fogyasztása esetén is. Sokan úgy értelmezik: ha rákos vagy, egyél sok kurkumát és meggyógyulsz. De a kettő nem ugyanaz" - magyarázza dr. Csupor. Szerinte, ha valami a megelőzésben hatékony lehet, még nem jelenti azt, hogy a kialakult betegség kezelésénél is beválik. Ráadásul a daganatok nem homogének, egy tüdődaganatot más típusú sejtek alkotnak, mint például egy petefészek-daganatot, ezért más anyagokra érzékenyek. Nincs olyan, hogy egy gyógynövény - vagy vegyület - minden daganatot elpusztít.
A mostanában divatosan szuperélelmiszereknek nevezett, magas antioxidáns tartalmú táplálékok fogyasztásával, főként túlzott bevitelével a kemoterápia alatt érdemes vigyázni. "Kemopreventív hatású anyagokat tartalmaznak. Előfordulhat, hogy csökkentik a rák kialakulásának kockázatát, ez azonban azzal is jár, hogy a kemoterápia vagy sugárkezelés hatékonyságát is gyengítik" - magyarázza dr. Csupor Dezső.
Ugyancsak népszerű, rákbetegség legyőzésére bevetett házipraktika a lúgosítás. "Butaság, hogyha elkezdjük belapátolni a szervezetünkbe a lúgosító ételeket, italokat és egyéb anyagokat - pl. citrom, gyógyteák, zöldséglevek, szódabikarbóna - a szerk. -, akkor a daganat elpusztul. Sem a daganatos sejtek környezetében, sem a szervezetünkben nem lehet úgy "átállítani" a pH-t, hogyha lúgosító ételeket eszünk, a pH-nk is lúgossá váljon" - oszlatja el ezt a tévhitet a gyógyszerész-fitoterápiás szakember. Ha sok lúgosító anyagot fogyasztunk, legfeljebb a vizeletünk pH-értéke változik meg, nem a vérünké, vagy a szöveteinké.
A B17 vitamint szintén csodaszerként könyvelik el egyes, alternatív gyógymódokat népszerűsítő csoportok. "A B17 vitamin (laetril, amygdalin) (....) a rákos sejteket úgy pusztítja el, hogy az egészséges sejteket érintetlenül hagyja. Ez pedig a kemoterápiát jóformán teljesen megszégyeníti" - olvastuk például az egyik oldalon. Dr. Csupor Dezső szerint viszont ez sem igaz, mert az amigdalin valójában nem vitamin. Általános sejtméreg, amely minden élő sejtet pusztít, nem csak szelektíven a daganatos sejteket. "Ha sikerül egy olyan koncentrációt elérni, ami a daganatot pusztítja, az ugyanúgy pusztítja az egészséges sejteket is" - magyarázza.
A szakember tapasztalatai szerint az egyes növényekkel végzett kísérletek eredményeinek félreértelmezése is tévhiteket generál. Számtalan növényről vagy azokban található anyagokról kimutatták, hogy lombikban - in vitro körülmények között - daganatos sejteket pusztítanak el. De ami egy lombikban működik, a gyakorlatban, vagyis az emberi szervezetben már korántsem biztos.
"Nem mondom, hogy az alternatív kezeléseknek nem lehet semmiféle pozitív hatása, de klinikai vizsgálati körülmények között ezeket soha nem próbálták ki" - érvel dr. Landherr László. Szerinte, ha valaki kizárólag azért választja ezeket, mert bedől a természetes gyógymód mindig jobb-tévhitnek, könnyen rossz döntést hozhat. Egy 42 éves, egyetemet végzett nőbetege például kétoldali, operálható emlődaganattal elutasította a műtétet és a kemoterápiát, mondván, először kipróbál néhány alternatív gyógymódot. Egy évvel később tüdő-, csont- és májáttétekkel küzdött. Ekkor már beleegyezett a modern terápiába, és még nyolc évig élt. De mint dr. Landherr László mondja: sokan nem is kerülnek vissza hozzájuk, mert a végsőkig a rossz utat követik.
"Akik az alternatív gyógymódokat választják a modern kezelések helyett, valószínűleg sokszor úgy érzik, hogy a természetgyógyász több személyes figyelmet fordít rájuk, őértük van, míg az orvos egy gyárban dolgozik, egy rendszert szolgál, szigorú protokollt követ, nem a beteget, és sokszor nincs ideje részletesen tájékoztatni a pácienst" - mondja dr. Peták István . Véleménye szerint azért is fontos helyreállítani az orvosok és a betegek közötti bizalmat, hogy egymást segítve, együtt tudjanak harcolni a betegség ellen. "Mi orvosok arra esküdtünk, hogy mindig a tudásunk szerinti legjobb kezelést javasoljuk. Nem azért ajánljuk inkább a modern kezeléseket, mert elvből ellenezzük az alternatív gyógymódokat, hanem mert mindig a legjobbat szeretnénk a betegeinknek" - vallja.
Ez is érdekelhet
Véleménye szerint fontos, hogy a betegek nyugodtan kérdezhessenek mindenről, amit az interneten találnak, mert az orvosok segíthetnek dönteni, hogy ezek közül mi az, ami tényleg izgalmas, új lehetőség, és mi az, ami akár veszélyes is lehet" - vélekedik dr. Peták István. Mint mondja, sokszor az az érv az alternatív gyógymódok mellett, hogy azok több száz, több ezer éve működnek, beválnak. "De akkor miért van az, hogy még húsz éve is csak pár hónapig éltek az előrehaladott stádiumú vastagbél-daganatosok, míg most a modern kezeléssel akár évekig? - teszi fel a kérdést, hozzátéve, hogy a személyre szabott, kombinált célzott és kemoterápiával az inoperábilis daganatok egyes estekben műthetővé válhatnak és ezáltal a betegek teljesen meg is gyógyulhatnak.
Legjobban: