Néhány életmentő perc: a méhnyakrákszűrés

Méhnyakrák, a tünetmentes veszély

Méhnyakrák teszt Töltse ki tesztünket, és tudja meg, mennyire fenyegeti Önt a méhnyakrák! A tesztet ide kattintva érheti el! Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak hámeredetű rosszindulatú daganatát. Magyarországon évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki, évente mintegy félezer nő halálát okozza. A méhnyakrák legtöbbször tünetmentes , panaszokat már csak előrehaladott állapotban okoz. Legfontosabb tünete a főként közösüléskor jelentkező úgynevezett "kontaktvérzés".

Bűnös mulasztás a szűrés elhanyagolása

Kevés olyan daganatos betegség van, amely rendszeres ellenőrzéssel időben felismerhető és maradéktalanul gyógyítható lenne, de a méhnyakrák, amelyet többnyire HPV vírusfertőzés okoz, ilyen. "Minden egyes méhnyakrákból bekövetkezett haláleset bűnös mulasztás következménye, amelyért vagy az egészségügyi ellátórendszer a felelős, ha nem kínálja fel a szűrés lehetőségét , vagy az áldozat, ha nem él vele" - jellemzi Dr. Döbrőssy Lajos rákkutató a méhnyakszűrés fontosságát.

Az onkológiai méhnyakszűrés célja a méhnyak tüneteket még nem okozó rákmegelőző állapotainak és rákjának kimutatása olyan korai szakban, amikor még elvárható, hogy a célszerű kezelés meggátolja a daganat továbbterjedését. A méhnyakrák ugyan a többi rákfajtához képest viszonylag kevés halálesetért felelős (a tizedik a nők daganatos halálokai között), de ennyi is sok, hiszen elkerülhető lenne . Például a szervezett szűrést gyakorló országokban egy évtized alatt a méhnyak rákja miatti halálozás jelentősen, 40-60 százalékkal csökkent, így a kiirtható (eradikálható) betegségek között emlegetik. A Nemzeti Rákregiszter 1400 körüli megbetegedést tart nyilván évente Magyarországon, még 2000-ben is 539 asszony haláláért volt felelős a méhnyakrák.

Ezért kell a nőgyógyászati rákszűrés

Magyarországon a teljes nőgyógyászati vizsgálat részeként végzett rákszűrésnek nagy hagyományai vannak. A szakorvos ennek során megtekinti a külső nemi szerveket, esetleges kóros eltéréseket keresve, majd a hüvely feltárásával (amely a Cusco eszközzel, közismert nevén a "kacsával" történik) áttekinti a hüvelyt és a méhszájat. Ennek felszínéről és a nyakcsatornából egy speciális mintavételi pálcával sejteket lesodorva mintát vesz a citológiai vizsgálathoz . A méhszáj felszínét ecetsavval, majd jóddal megérintve egy speciális mikroszkóp segítségével megvizsgálja annak hámborítását (kolposzkópia).

Ezután az ún. bimanuális vagy kétkezes vizsgálat következik, melynek során áttapintja a kismedencei szerveket, hogy észlelhesse az esetleges kóros folyamatokat a petefészkeknél, a méhben és környékükön. A vizsgálathoz az emlők tapintásos vizsgálata is hozzákapcsolódik. Így ez a komplex nőgyógyászati szűrés nemcsak a méhnyak rosszindulatú folyamatainak felismerésére szolgál, hanem (az idősebb nők esetében gyakoribb) szeméremtesti elváltozások kiszűrésére is alkalmas lehet, a hüvely rosszindulatú betegségeinek korai felismerését is segíti, sőt a kismedence áttapintásával a méh illetve a petefészkek kóros folyamatainak felismerésére is alkalmat nyújt. A nőgyógyászati szűrés fő célpontját azonban vitathatatlanul a méhnyak rosszindulatú betegségei képezik.

A sejtvizsgálat is ajánlott

A sejtvizsgálat során a tárgylemezen fixált és megfestett hüvelykenetet mikroszkóp alatt vizsgálják a citológiai laboratóriumban. Ha hámszövet felszínéről kóros szerkezetű, formájú sejtek kerülnek a tárgylemezre, így ezek felismerésével a kóros folyamat létére következtetni lehet. A méhnyakrák szűrés eredményét P1-P5 skálával értékelik (a "P" a módszer feltalálójára, Papanicolau, görög tudósra utal): P1 és P2 esetben még nem beszélhetünk rosszindulatú folyamatról, P3 az első kóros citológiai érték, de ez akár gyulladást is jelezhet, a P4 és P5 pedig egyértelműen rákos elváltozást jelez.

A vizsgálatra jelentkező nőnek az időpont egyeztetésekor ajánlatos figyelembe vennie a menzesz várható időpontjá t, előtte 48 órán át kerülni a közösülést, a hüvelyöblítést és hüvelykúpot, más hüvelyi gyógyszer vagy spermicid tartalmú fogamzásgátló alkalmazását. A lakosság mind teljesebb átszűrését segíti az a nemzetközi gyakorlat, hogy a mintavételt háziorvosok vagy arra kiképzett asszisztenseik, védőnők is elvégezhetik, és nőgyógyászhoz akkor kerül a beteg, ha a citológiai vizsgálat eredménye valamilyen rendellenességet mutat.

Nagyon fontos a HPV-vizsgálat

Mivel a méhnyakrákot az esetek nagy többségében a HPV vírus okozza, ezért a citológiai vizsgálattal együtt elvégzett HPV teszttel szinte teljes biztonsággal megállapítható a betegség jelenléte és jövőbeli kialakulásának kockázata. Fontos tudni, hogy önmagában egy pozitív HPV teszt még nem jelent rákos megbetegedést , hiszen a nők körülbelül 80 százaléka találkozik élete során ezzel a vírussal és többnyire az immunrendszere legyőzi: meggyógyul anélkül, hogy a vírusfertőzésről tudomása lenne.

A nőgyógyászati, a citológiai illetve HPV-vizsgálat jelentőségét fokozza , hogy sem a humánpapillóma vírusfertőzésnek, sem a méhnyakráknak nincsenek igazán jellegzetes tünetei, az időbeni, korai felismerésre így leginkább csak a szűrővizsgálat adhat módot. Azok a tünetek, amelyek mégis utalhatnak a fertőzöttségre, például a viszketés, a közösüléskor bekövetkező vérzés, fájdalom, elváltozások stb., más betegségek tünetei is lehetnek, úgyhogy a legnagyobb biztonságot nyújtó rendszeres nőgyógyászati vizsgálat mindenképpen indokolt. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egészsége megőrzésének érdekében, tünetek jelentkezése nélkül is évente egyszer minden nőnek érdemes elmennie egy nőgyógyászati kontrollvizsgálatra.

Szervezett méhnyakszűrés A méhnyak szűrést az életkor alapján a 25-65 éves női lakosságnál indokolt elvégezni, mivel az esetek száma 35. éves kor után emelkedik. Ez a protokoll figyelembe veszi azt is, hogy a méhnyakrák kialakulása előtt akár tíz évig is tarthat a tünetmentes, ún. rákmegelőző állapot, a cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN). A szűrés teljes körűvé tételét - így a méhnyakrák előfordulásának minimalizálását - korlátozza, hogy sajnos, éppen a magasabb kockázatú csoportok kevésbé reagálnak a felhívásra, nem veszik igénybe sem a szokásos, sem a szervezett szűrővizsgálatokat sem. A tapasztalatok szerint nagyobb veszélynek vannak ugyanis kitéve az alacsonyabb gazdasági-társadalmi szinten, rossz higiénés viszonyok közt élők, a partnereiket gyakran cserélgetők, például a prostituáltak.

Ez is érdekelheti

méhnyakrák

Meg lehet előzni, mégis évi 400 nő halálát okozza ez a betegség

rákszűrés

„Legyen menő, hogy valaki rész vesz a szűrésen, odafigyel saját magára”

nőgyógyászati daganatok

Új program segíti a méhnyakrákos nőket

pecsételő vérzés

Vérzés terhesség alatt: erre utalhat

Forrás: dr. Döbrőssy Lajos : Daganatos betegségek szűrése Magyarországon, www.springmed.hu