A fülgyulladások miatt romlik a hallás
Ha fáj a fülünk, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, hogy megállapítsák, milyen megbetegedésről van szó. Ez lehet külsőfül-gyulladás vagy középfülgyulladás, melyek ráadásul elváltozások, panaszok nélkül is kialakulhatnak, a belső fül betegségei ugyanis jellemzően nem okoznak fájdalmat. Az időben megkezdett és megfelelő kezelés gyorsan és nyomtalanul meggyógyítja a fület, így a gyulladás nem jár maradandó halláscsökkenéssel. A gondot az okozza, ha a fülgyulladás krónikussá válik. A heveny középfülgyulladást általában valamilyen felső légúti megbetegedés, bakteriális vagy vírusfertőzés előzi meg (nátha vagy garatgyulladás).
A középfülgyulladás lehet savós vagy gennyes. Utóbbinak régebben súlyos szövődményei voltak, de a korszerű antibiotikus kezelések korában már nagyon ritkán fordulnak elő ilyen komplikációk. A gennyes gyulladás tünetei egyértelműek: lázzal és éles fájdalommal jár, a fülből genny folyhat ki. Ha nem kezelik megfelelően, krónikussá válhat és állandósulhat a halláscsökkenés, amit a gyulladás által károsított hallócsontok és a lyukas dobhártya okoz. Emellett - nagyon ritkán - olyan súlyos szövődmények jelentkezhetnek, mint az agyhártyagyulladás vagy az agytályog.
Ne fülpiszkálót használjunk a fülzsír eltávolítására
Tévhit, hogy a fülzsírnak természetes védőszerepe van. Házi eltávolításának azonban több a kára, mint a haszna, mert dugóként összeállva, a hallójárat mélyére tuszkolva halláscsökkenést okozhat - az esetleges sérülésről nem is beszélve. A fülzsírdugót úgy lehet kíméletesen feloldani, hogy gyógyszertárban kapható speciális olajos (glicerin-, mandulaolaj-alapú) oldatot csöpögtetünk a fülbe.
Egy másik módszerrel, a melegítendő fülgyertya hallójáratba helyezésével épp ellenkező hatást érhetünk el: ez növelheti a fülzsír lerakódását. A gyertyázás során ugyanis finom viaszpermet kerül a hallójáratba és a dobhártyára. Mikroszkóppal megvizsgálva jól látható a viaszpermet, amely idővel egységes réteget képez a dobhártyán. Ez ritkán hallásromlást és gyulladást okozhat, ráadásul egy méretes fülzsírdugó eltávolítására az eljárás nem is alkalmas, miközben ez a viasz nem is tud úgy kiürülni a fülből, mint a fülzsír. A viaszcseppek a tetováláshoz hasonlóan a hám rétegei közé kerülnek, ahonnan még a szakorvos sem tudja eltávolítani.
Ha a gyógyszertári cseppek használata után is az az érzésünk, hogy a fülünk be van dugulva, jobb, ha véget vetünk a "csináld magad mozgalomnak", és elmegyünk a fül-orr-gégészhez, aki vagy ki fogja szívni a dugót, vagy 37 fokos fülmosdató vízzel kitisztítja a fület.
Aki sokat sportol, az jobban hall
A sportolás jót tesz a hallásnak, de csak a rendszeres és főleg aerob típusú mozgás, például a futás, korcsolyázás, tempós séta. A Miami University of Oxford (Ohio) kutatói megállapították, hogy a rendszeresen sportolóknak nem csupán a vérkeringésük és izomteljesítményük javult, hanem jobban is hallottak: a jobb vérellátás következtében ugyanis javult a test, és így a fülben lévő adó-vevő készülék, azaz a csiga hallósejtjeinek oxigénellátása is.
Az ötödik X után már a visszakérdezés korszaka jön?
A hallásromlást alaptalanul tartják a harmadik életszakasz betegségének. A hallásproblémák már előbb is jelentkezhetnek, például ha valaki hangosan hallgatja a zenét a fejhallgatóján, zajos munkahelyen dolgozik, vagy gyakran jár diszkóba, popkoncertre. Ezért már a halláscsökkenés első jeleinél, életkortól függetlenül fül-orr-gégészhez kell fordulni. Például akkor, ha a megszokottnál hangosabbra kell állítani a tévét, vagy ha folyton vissza kell kérdezni, mit is mondtak. A szakorvos ilyenkor megállapítja a minimális hallásküszöböt, valamint megvizsgálja a hallójárat és a dobhártya működését, és ha szükséges, megkezdi a gyógyítást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mobil károsítja a hallást azáltal, hogy felmelegíti a fület?
Aki órákig telefonálgat, érezhet egyfajta telítettséget és meleget a fülnél, mégsem ezek az igazán ártalmas hatások. Az Amerikai Fül-orr-gégészeti Akadémia kutatói szerint a telefonálások kísérő háttérzaja rontja a hallást. Nevezetesen azok a zajok, zavaró hullámok, amelyek zavarják az átviteli jeleket, és amelyeket szinte alig észrevehetően is visszhangként, sípolásként és búgásként érzékelünk. Ez az alapzaj késztet arra, hogy hangosabban beszéljünk. Minél hosszabb ideig vagyunk kitéve ezeknek a háttérzajoknak, annál inkább nő a kockázata, hogy romlani fog a hallásunk. Mit tehetünk? Ne beszéljünk húsz percnél hosszabban mobilon, és ne mindig ugyanahhoz a fülünkhöz tartsuk a készüléket.
Akinek visszatérő fülgyulladása van, jobban teszi, ha füldugóval úszik
Tévhit. Az úszás - akár tengerben, akár medencében - önmagában egyáltalán nem veszélyes a fülre. Átmeneti külső hallójárat-gyulladást az okozhat, ha pangani kezd benne a víz, illetve az elszaporodó baktériumok és gombák gyulladást okozhatnak a járatot borító bőrben. Ilyenkor antibiotikumot adnak, és gombásodást gátló cseppet kell a fülbe csepegtetni. A gyulladások elkerülése érdekében úszás után rázzuk ki és töröljük meg jól a fület zsebkendővel. Egyetlen eset van, amikor a szilikon füldugók segítenek: ha a dobhártya korábbi gyulladásból fakadó sérülése nem hegedt be - ezt fülorvos állapíthatja meg. Ebben az esetben viszont célszerű a fül lenyomata alapján készült, úgynevezett egyedi füldugót használni.
Ha a fejhallgatón túl hangos zene szól, süketséget okozhat
A füljáratba nem tökéletesen illeszkedő fülhallgatók mellett beszűrődik a háttérzaj is. Ez arra készteti a hallgatót, hogy emelje a hangerőt, hiszen el akarja nyomni a külső zajt. Egyértelműen bizonyították, hogy ez halláskárosodást okozhat, ezért az Európai Unió 85 decibelben szabta meg a forgalomba hozható készülékek hangerejének biztonsági küszöbértékét. Ez a rendelkezés hamarosan arra kényszerítheti a gyártókat, hogy készülékeik megfeleljenek ennek a normának. A javaslat természetesen nem csupán a fejhallgatókat érinti: a diszkós vagy karaokés munkakörben 120-nál is magasabb decibel teszi tönkre a fület. És mit mondjunk a szilveszteri petárdázásról? Nem ritkán ki is szakítják a dobhártyát, és akár a 140 decibelt is túlharsogják.
Az orr tisztán tartása jót tesz a fülnek
A középfül-gyulladás a nem megfelelően kikúrált megfázások és a garat különféle fertőzéseinek, például a mandulagyulladásnak, gyerekeknél az orrmandula megnagyobbodásának, gyulladásának a következménye. Ezért a megfázás első jeleinél használjunk gyógyvíz alapú orrspray-ket, melyeket gyógyszertárban lehet beszerezni. Napi három-négy "spricc" segít átmosni, oldani az orrdugulást. Így elkerülhetjük a szövődményeket.
A gyógyfürdők javítják a hallást
A termálvizes gyógykúrák nagyon hatékonyak. A legjobb gyógyvizek azok, amelyek ként tartalmaznak, és radonban gazdagok. Hatásuk lényege: a felső légutak területén csökkentik a gyulladásos folyamatokat, ennek következtében javul a fülkürt működése és a dobüreg szellőzése, a hallócsontok rezgése pedig - a megfelelő dobüregi nyomás mellett - jó hallást biztosít.
Ez is érdekelhet
Vannak gyógyszerek, amelyek mérgezik a fület
Igaz. És nem csak a tumorok kezelésére használt szerekről van szó. Bizonyos hétköznapi gyógyszerek is mérgezően hathatnak a fülre, és károsíthatják a hallást. A British National Formulary hosszan sorolja a vétkes antibiotikumok és gyulladáscsökkentők nevét. Természetesen a káros hatás függ a terápia hosszától is: ha egy adagot veszünk be, hogy legyőzzük az évszak fertőzését, akkor nem árt a fülnek, de ha tartósabban használjuk ezeket a szereket (ilyenek például a tuberkulózis elleni antibiotikumok), akkor számolhatunk halláscsökkenéssel. Abban az esetben, ha a beteg élete védelmében ilyen kezelésre kényszerül az orvos, rendszeresen ellenőrzik a beteg hallását.
