Talán sosem töltöttünk még annyi időt különféle képernyők előtt, mint a világjárvány kirobbanása óta. A személyes találkozókat, megbeszéléseket felváltották a videós bejelentkezések, a korlátozó intézkedések miatt pedig a szabadidőnk nagy részét (főleg az estéket) is kénytelenek vagyunk az otthonunkban tölteni, ahol a legegyszerűbb kikapcsolódást a televíziók, laptopok, táblagépek és okostelefonok kínálják. Az egyik legnagyobb online streaming-szolgáltató oldalán regisztrálók száma tavaly tavasszal, a világjárvány első hulláma alatt rekordot döntött, világszerte közel 16 millió új felhasználó hozott létre fiókot magának március végéig, hogy otthoni mozizással, sorozatnézéssel üthesse el a szabadidejét a négy fal között. És bár az internet meg a filmek adta lehetőségekkel kicsit úgy érezhetjük, újra kinyílik előttünk a világ, az állandó képernyő-bámulásnak a szemeink látják kárát.
Összezavarja az agyat a kék fény
A hagyományos lámpákkal szemben a képernyőkből több úgynevezett kék fény árad, ami nemcsak a szemünkre, hanem az egész szervezetünkre hatással van. "A kék fény rövid távon kellemes érzést vált ki, antidepresszáns hatású, ám ha túl nagy mennyiségben vagyunk kitéve neki, az már nagyfokú stresszt jelent a szervezet számára, hosszú távon kimerültséghez vezet és a bioritmust is képes felborítani" - vázolja dr. Serfőző Csilla szemész, gyermekszemész szakorvos. A technikai fejlődésével együtt a kék fény hatásait számos kutatás során vizsgálták, így ma már tudjuk róla, hogy jobban élénkít , mint a koffein, sőt a koncentrációs képességet is növeli. "Nem véletlen, hogy a nagyobb irodaházakban is jellemzően kék fényű LED-es izzókkal világítanak, hiszen a hideg világítás teljesítményfokozó hatású, így a dolgozók a munkaidőben éberebben, nagyobb hatásfokon tudják végezni a munkájukat" - árulja el a szakértő. Ugyanakkor nagy mennyiségben a kék fény több szempontból is ártalmas az egészségünkre nézve. Kutatások igazolták, hogy a képernyők által kibocsátott kék fény növeli az alvászavarok kockázatát, fokozza az éhségérzetet, felgyorsítja a bőröregedést , és a látásunknak is árthat, mert a szemünk nem képes megfelelően kiszűrni azt. Az is bizonyított, hogy egyes krónikus megbetegedések megjelenése gyakoribb lehet a képernyős munkakört végző személyeknél - teszi hozzá a szemészorvos.
Egy pontban koncentrálódó problémák
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kék fény mellett azonban számos egyéb tényező is nehezíti szemeink dolgát akkor, amikor huzamosabb időt töltünk a képernyő bűvöletében. Az egyik ilyen a képernyők közelsége. Ha a szemeinknek egész nap közelre, 40-60 centiméteres távolságra kell fókuszálniuk, a lencserostokhoz kapcsolódó apró szemizmok megfeszülnek, bemerevednek és csak nehezen tudnak ellazulni. Ilyenkor, közelnézési görcs alakulhat ki, azaz ha hirtelen felnézünk a képernyőből, a távolabbra eső dolgokat homályosnak láthatjuk még akkor is, ha egyébként nincs gond a látásélességünkkel - magyarázza dr. Serfőző Csilla. A képernyők másik jellemző és káros hatása, hogy a nézésük közben kevesebbet pislogunk , a szokásos pislogásmennyiség a képernyők előtt átlagosan a felére csökken, így a szemeink a munkaidő végére kiszáradnak, égni, szúrni kezdenek. "Már csak ezért is fontos betartani a munkavédelmi jogszabályt, miszerint a képernyős munkakörökben óránként 10 perc képernyőszünetet kell tartani a munkavállalónak. Ha arra nincs is mindig lehetőségünk, hogy felálljunk és megpihentessük a szemeinket, erre a tíz percre forduljunk el a képernyőtől és foglalkozzunk valami mással, például fénymásolással, iktatással" - tanácsolja a szakértő.
Egyre több a rövidlátó
A hosszas közelre fókuszálás hosszú távon elsősorban a fejlődésben lévő szervezet; azaz a gyermekek látásélességét befolyásolhatja kedvezőtlenül. Dr. Serfőző Csilla is megerősítette, hogy világszerte egyre elterjedtebb a rövidlátás, ezért pedig a genetikai okok mellett a sok közelre nézés, azaz a laptop, táblagép, okostelefon képernyőjének fixírozása is felelős. "A gyerekek esetében ráadásul azért jelent ez fokozott kockázatot, mert ők kimondottan hajlamosak rá, hogy az átlagosnál is jobban 'belebújjanak' a képernyőkbe, azaz nagyon közel tartsák a szemükhöz az okostelefont, tabletet. Minél közelebb tartjuk ezeket az eszközöket a szemünkhöz, annál nagyobb fókuszálási kényszernek van kitéve a látószervünk, ami hosszú távon fénytörési hibák kialakulásához, azok súlyosbodásához vezethet" - mondja a szakorvos.
A pandémia szemeinkre gyakorolt hatása pedig már érezhető - ahogy azt megírtuk , a brit Fight for Sight nevű szervezet friss felmérése szerint a megkérdezett kétezer felnőtt 38 százaléka érzi úgy, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta romlott a látása, ugyanakkor minden ötödik válaszadó nyilatkozta azt, hogy nem szívesen venne részt most látásvizsgálaton, mert tart a megfertőződéstől. Ez azonban nem jó taktika - ha úgy érezzük, a látásunk nem a régi, jelentkezzünk be egy szemészeti kivizsgálásra, mert minél tovább halogatjuk ezt, annál jelentősebb panaszaink lehetnek.
Óvjuk a szemünk világát!
A szemeink észrevehetően jelzik, ha túlhajszoltuk őket; ilyenkor a szem kipirosodik, égni, szúrni, fájni kezd, a kiszáradás miatt úgy érezhetjük, mintha homok ment volna bele, és átmenetileg a látásunk is elhomályosulhat. "Evolúciósan nem arra teremttettünk, hogy egész nap a képernyőkre tapadjon a szemünk, ezért jelentkezhetnek a felsorolt kellemetlen tünetek . Ezeket műkönny használatával enyhíthetjük, amiből érdemes a tartósítószermentes változatokat keresni, valamint jó, ha találunk olyat, ami lipideket is tartalmaz, hiszen a könnyben nemcsak a víz, hanem más vegyületek is megtalálhatóak - tanácsolja dr. Serfőző Csilla. A szemész szakorvos arra is igyekszik felhívni a figyelmet, hogy számos olyan mindennapi praktikát is bevethetünk, amiket a szemünk biztosan meghálál majd.
- Nagyon fontos a megfelelő, szembarát munkakörnyezet kialakítása. A monitort kényelmesen, szemmagasságban (vagy az alatt egy picivel) helyezzük el, és ha lehet, használjunk kékfényszűrős monitort, programot vagy viseljünk ilyen lencséjű szemüveget.
- Ha otthonról dolgozunk, ügyeljünk a háttérvilágításra, lehetőleg meleg fehér fényű izzókat tegyünk a lámpákba.
- Amennyiben kénytelenek vagyunk az esti órákban laptopot, okostelefont használni, a kijelző fényét állítsuk át éjszakai üzemmódra, ez kiszűri a kék fényt.
- Az okostelefont, táblagépet legalább olyan távolságra kellene tartani az arcunktól, mint egy könyvet - minél közelebb van a szemünkhöz, annál nagyobb a fókuszálási kényszer. Ez elsősorban a gyerekekre, tinédzserekre jellemző.
- Ha lehet, a szabadidőnkben valamilyen offline tevékenységet űzzünk, sportoljunk, fessünk, sétáljunk vagy társasjátékozzunk. Ha egy nehéz nap után mégis egy jó filmmel szeretnénk kikapcsolódni, azt minél nagyobb képernyőn (televízión vagy kivetítőn) nézzük - a táblagépek, okostelefonok pár colos kijelzőin megjelenő képi információkat nagyon nehezére esik feldolgozni a szemünknek.
Legjobban: