Miért tüsszögünk, ha erős fénybe nézünk?

Léteznek a fotikus tüsszentők

Ennek a jelenségnek - véli Dr. Jason Goldman amerikai szakértő-, genetikai okai vannak, és köze lehet a fényvillanások okozta epilepsziás rohamokhoz is.

Itt a világ első tüsszentéstérképe Ahány ország, annyi szokás. Bár biológiai szempontból ugyanolyanok vagyunk, tüsszenteni például mégsem ugyanúgy tüsszentünk, és nem is ugyanúgy gyógyítjuk. Kattintson! Ugyan az ACHOO-szindrómaként (Autosomal Dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outbursts of Sneezing) is ismert jelenségről még Arisztotelész is írt az i.e. 3. században, a jelentősebb kutatások már ebben az évtizedben történtek. 2010-ben a University of Zürich egyik kutatója, Nicholas Langer vizsgálta a jelenséget: a fotikus tüsszentők agyi működését hasonlította össze olyan önkéntesekével, akiknél nem diagnosztizáltak ilyen reflexet.

A kutatás szerint sokkal izgatottabb állapotot vesz fel a fotikus tüsszentők agya, amikor éles fényt látnak - agyi aktivitásuk pedig főként a látókéregben növekszik, a cuneus területén növekszik. Azoknál, akik erősebb csavarást éreznek orrukban, az erősebb aktivitás az insula területén, illetve a másodlagos szomatoszenzoros kéregben volt.

Hogy működik a tüsszentési reflex?

Langer szerint a tüsszentési reflex a látókéreg nagyobb érzékenysége miatt léphet fel. Szerinte ez nem olyan klasszikus reflex, amely csak agytörzsi vagy gerincvelői szinten jelentkezik, hanem az agy bizonyos kérgi területei is részt vesznek ebben.

Nem csupán a megfázás, por vagy szénanátha késztethet minket tüsszögésre a Nap sugarain kívül. Az orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) olyan válfaját is dokumentáltak már, aminek hatására akkor kezdünk el tüsszögni, amikor teleesszük magunkat, vagy kifejezetten csípős ételt eszünk.

Akkor is tüsszögnek, amikor orgazmusuk van

Mások akkor tüsszögnek inkább, amikor orgazmusuk van vagy amikor a szexre gondolnak. Ezzel kapcsolatban 2008-ban volt a legnagyobb kutatás, amikor az oxfordi John Radcliffe Hospital két szakértője 18 hasonló esetet próbált összekapcsolni. Ezzel kapcsolatos kutatásukról a Royal Society of Medicine szaklapban számoltak be: szerintük ez azért van, mert a vegetatív idegrendszer teljesen másként van huzalozva bizonyos emberekben.

A vegetatív idegrendszer paraszimpatikus, ill. szimpatikus idegrendszerre bontható szét: ez utóbbi érintett a szexuális izgatottságban, illetve a test "üss vagy fuss" reakciójában is. Mivel a vegetatív idegrendszer egyúttal a pupilláinkon keresztül beérkező fény mennyiségét is szabályozza, könnyen előfordulhat, hogy a beérkező jelek megzavarodnak, és az emberek a szexre gondolva tüsszögni kezdenek.

Ez is érdekelheti

sebkezelés

Egy elfeledett vitamin: kiváló a bőrnek

villámcsapás

Vihar idején ezért tilos zuhanyozni

Tudományos érdekességek

A történelem leghalálosabb műtétei

Tudományos érdekességek

Tényleg kezelhető vizelettel a seb?

Forrás: DailyMail