Szemünk világa: a leggyakoribb szembetegségek

Mikor kell szemészetre menni?

A szembogár (pupilla) egy feketének látszó kerek nyílás a szivárványhártya (írisz) által alkotott színes lemez közepén, amelynek átmérője a megvilágítástól függően változik. Így gyenge világosság mellett a pupilla megnagyobbodik , s ezáltal lehetővé teszi, hogy több fény érje el a szem ideghártyáját (retina): ilyenkor a pupilla kitágul (mydriasis).

Ha összecsúsznak a szemek A szem helyzetéért hat izom felelős, és megfelelő beidegződés esetén ezek működése is kiegyensúlyozott: előretekintéskor a szemek azonos helyzetűnek látszanak, a szemgolyók pedig együtt mozognak oldalra nézéskor. Kancsalság esetén azonban más a helyzet: megbomlik a szemizmok működése közti egyensúly, és ennek következtében a szem nézővonalai nyugalmi helyzetben, távolra tekintéskor nem párhuzamosak.

Mozoghatnak külön is a pupillák?

Jó tudni Nem mindegy, hogy szürke vagy zöld hályogra derül fény a szemvizsgálatnál. Míg a szürke hályog a szemlencse jóindulatú betegsége, addig a zöld hályog a látóidegrostok lassan előrehaladó pusztulását jelenti. Bővebb leírást itt olvashat!

Amint erőteljes fény éri, a pupilla összehúzódik (myosis), hogy csökkentse a szembe jutó fény mennyiségét. A pupilla kitágulásáért és összehúzódásáért az íriszben elhelyezkedő két izom felelős. A szembogár összehúzódik akkor is, ha a szemek - egy közeli pontot szemlélve - összefutnak: ez a szemlencse-akkomodáció. A két pupilla normális esetben azonos méretű és átmérőjük egyidejűleg változik, egészséges embernél is előfordulhat azonban a két pupilla nagyságának csekély különbözősége (anisocoria); ez különösen az oldalpillantásban nyilvánul meg. A pupillák születéskor úgyszintén lehetnek excentrikus helyzetben.

Pupilla-rendellenességek

Tünetek:

• Kitágult pupillák
  A pupillatágulat (mydriasis) a pupilla záróizmai (sphincter iridis) bénulásának vagy a tágulást végző izom összehúzódásának következménye. Egyik lehetséges oka az atropin túladagolása (a szemorvosok az atropintartalmú szemcseppeket a szemfenék-vizsgálat során a pupilla kitágítására használják). A kokain- vagy a túlzott alkoholfogyasztás ugyancsak kiválthatja a pupillatágulatot. Egyes érzelmi hatások is mydriasist eredményezhetnek. A szem egyik mozgató idege, a 3. agyideg sérülése egyoldali pupillatágulást idézhet elő.

• Összehúzódott pupillák
  A pupillaszűkület (myosis) oka a záróizom görcsös állapota vagy a tágulásért felelős izom bénulása. Pupillaszűkület az írisz gyulladásos megbetegedése (iritis) vagy a szivárványhártya és a sugártest gyulladása (irodocyclitis) során, illetve ópium- vagy pilocarpin mérgezések nyomán figyelhető meg. (A pilocarpin a Pilocarpus pennatifoliusból nyert alkaloida, amely az atropinnal ellentétes élettani hatást fejt ki: lassítja a szívműködést és megkönnyíti a szembogár összehúzódását. Idegrendszeri betegségek szintén állhatnak a probléma hátterében. A pupillák átmérője születéstől fogva is lehet rendellenesen kicsi.)

• Szabálytalan pupillák
  A szembogár körvonalának szabálytalanságai legtöbbször szerzett eltérések: szivárványhártya-gyulladás vagy a pupilla és a szemlencse összetapadásának következményei. A pupillák formája születéstől fogva is lehet szabálytalan. Szemhasadék helyét is képezhetik azáltal, hogy egy rés van az íriszen, vagy pedig hiányzik róla egy szelvény.
  
  
• Rendellenes pupillareakció
  A fényhez vagy a közelre nézéshez alkalmazkodó pupillák méretének változása is lehet rendellenes. Ez a helyzet figyelhető meg az Adie-tünetcsoportnál, amelynek jellemzője, hogy az egyik vagy ritkán mindkét pupilla csak erős fényhatásra és csak igen lassan húzódik össze, így könnyen fénymerevségnek nézhető. Az Adie-szindróma eredete még nem teljesen tisztázott. Rendellenes pupillareakció a reflektórikus pupillamerevség, más néven az Argyll-Robertson-tünetnek nevezett jelenség is. A két pupilla nagysága különböző, fényre nem, de konvergenciára (a szemgolyók összetérése) szűkül, a tágulás reflexe kiesik. A helytelenül gerincsorvadásnak (tabes dorsalis) nevezett neuroszifilisz jellemző tünete, de előfordulhat cukorbetegségben vagy idült alkoholizmusban is.
  
  Kezelés: Ha a pupilla méretét és reagálókészségét érintő rendellenességek meghatározott betegség tünetei, akkor az alapbetegség szakszerű kezelésével visszafejlődnek.

Allergiás conjunctivitis

Tünetek: A szemek vörösek, erősen viszketnek, erőteljes dörzsölésre késztetve a beteget. Ehhez társul a könnyezés, a szemhéjak megduzzadása és a váladékozás. Allergiás természetű gyulladásra gyanakodhatunk, ha a kötőhártya-gyulladás olyan 30 éven aluli személyeknél fordul elő, akiknek már voltak egyéb allergiával összefüggő betegségei: például szénanátha, asztma, ekcéma.

Kezelés: Az allergiára irányul: lehetőleg kerülni kell minden érintkezést az allergiát kiváltó anyagokkal (allergénekkel). Az orvos általában antihisztamin hatású szemcseppeket rendel, vagy kortikoszteroidok ( mellékvesekéreg-hormon készítmények) helyi alkalmazását, természetesen szigorú orvosi felügyelet mellett. Súlyos esetekben általánosan ható, antihisztamintartalmú gyógyszereket is alkalmaznak.

Kötőszövet alatti vérzés

Tünetek: A többé-kevésbé kiterjedt felületű, sötétvörös, csillogó folt a szem fehérjén belül, gyakorlatilag minden esetben jóindulatú vérzést jelent. Önmagától vagy például köhögés vagy hányás során kifejtett erőlködés következtében a kötőszövet egyik kicsiny erének vékony és törékeny fala megreped, így vérzés alakul ki anélkül, hogy fájdalmat okozna vagy a látást zavarná.

Kezelés: A szem fehérjén megjelenő, kötőszövet alatti bevérzése riasztó látványt nyújthat, de teljesen veszélytelen. A vérfolt tizenöt napon belül önmagától is felszívódik, eltűnik, külön kezelésre többnyire nincs szükség. Ennek ellenére fel kell keresni a szemorvost, aki esetleg fertőtlenítő hatású szemcseppek használatát javasolja majd.

Gerontoxon

Tünetek: Az effajta zsiradék-lerakódás képződése a szaruhártya belsején az időskorúaknál előforduló, nagyon gyakori rendellenesség. A szaruhártya peremén egy szürkésfehér gyűrű telepszik meg, tisztán hagyva egy világos ívet a szaruhártyaív és az ínhártya között, amely kisugárzik a szem színes részére, vagyis az íriszre. A szaruhártyaív lassan fejlődik ki, általában a felső rétegben kezdődik, majd eléri az oldalsó részeket és ténylegesen köralakúvá válik. Az elváltozás nem von maga után semmiféle látási zavart, mivel egyáltalán nem terjed ki a szaruhártya középső övezetére . Az időskorúaknál kialakuló közönséges szaruhártyaíven kívül ismert még a 40 évesnél fiatalabb személyeknél kifejlődő szaruhártyaér is, amely ilyenkor azt jelzi, hogy túl magas a vér koleszterinszintje.

Kezelés: Az idős betegnél kialakuló szaruhártyaív semmiféle gyógykezelést nem igényel. Fiatal beteg esetében viszont rendszerint a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) arányának csökkentését célzó, általános kezelésre van szükség: állati eredetű (telített) zsírokban szegény étrend, a telített zsírok helyettesítése növényi olajokkal, esetleg a vérzsír szintjét csökkentő gyógyszerek alkalmazása.

Pterygium

Tünetek: Azoknál a személyeknél, akik feltehetően genetikailag hajlamosak rá a napfénynek, pornak és szélnek tartósan kitett szemek kötőhártyája megvastagodik , és háromszögletű gyűrődést képez, amelynek csúcsa a szaruhártyára kiterjedve, annak középpontja felé irányul, így látáscsökkenést idézhet elő.

Kezelés: Beavatkozásra csak a látás veszélyeztetettsége esetén van szükség, ilyenkor a megvastagodott kötőhártya eltávolítása sebészeti úton történik. A betegség kiújulása lehetséges.

Szaruhártyafekély

A puha kontaktlencse viselése kapcsán fellépő fertőzés (pl. Staphylococcus) okozhat szaruhártyafekély t, ezért nagyon pontosan be kell tartani a kontaktlencse viselésének szabályait . A fekélyek legtöbbször kis szaruhártya-horzsolások, baktérium- és vírusfertőzések, a szemhéjak rossz záródása, A-vitaminhiány és gombásodás miatt jönnek létre. Leggyakrabban a szaruhártya közepén egy szürkésfehér-zöldessárga fekélyt lehet látni. Ilyenkor a látás gyengül és erős fájdalom kíséri, amely szemhéjgörcsöt okoz. Az elülső csarnokban genny is képződhet.

Leukoma és nephelopia

Tünetek: A szaruhártyát érintő betegségek hegeket hagyhatnak maguk után: ezek a szaruhártya-forradások, amelyek csökkentik a szaruhártya átlátszóságát. Ha a hegek nem áttetszőek, akkor leukomáról (tömött, vaskos, fehér homályról) van szó, ha félig áttetszőek, akkor nephelopia, nephelopsia (ködös látás) a megnevezésük. Látási nehézségeket okoznak, ha a hegek a központi, de csak esztétikai problémát, ha a széli részeken helyezkednek el.

Kezelés: Tápláló hatású vagy kortikoidalapú szemcseppeket írnak elő (utóbbit akkor, ha a szaruhártya fekélyesedése nem áll fenn). Gyulladásgátló sugárkezelés alkalmazható a műtétet megelőző műveletként. Ezután általában sebészeti beavatkozásra kerül sor, amelynek célja vagy az, hogy tussal elrejtsék a hályogot olyan esetben, amikor nagyon fehér a folt a széleken, vagy pedig hogy eltávolítsák a sérült részt. Utóbbi esetben eltávolítják a szaruhártyának azt a részét, ahol a hályog található, és egészséges szemből vett szövet átültetésével helyettesítik. Ez a sebészeti eljárás a szaruhártya-plasztika.

Ez is érdekelheti

Kisállatok

Két évig élt a nő szemében egy parazita

kötőhártya-gyulladás

Ez okozhatja, ha napok óta viszket a szemed

szemviszketés

Ilyenkor forduljunk orvoshoz szemviszketéssel

A látás

Ilyen betegségek állhatnak a szokatlan szemmozgások mögött

Amikor a kristálytükör meghasad: a retinaleválás Különösen az erősen rövidlátók látását féltik ettől a szakorvosok, de a súlyos következményekkel fenyegető retinaleválás más szemészeti elváltozások, egyéb betegségek esetében is előfordulhat.