Ez azt jelenti, hogy a csecsemők nem a szokásos rendben, vagyis a születéstől számított négy héten belül kapják meg a tuberkulózis (tbc) elleni oltást, hanem a lehető leghamarabb, amint az oltóanyag rendelkezésre áll - közölte Dánielisz Ágnes, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője
Az oltás a gyerekek egyéves koráig megfelelő hatékonysággal alkalmazható, a rendelkezésre álló oltóanyagot pedig úgy csoportosítják át, hogy a veszélyeztetett gyerekek minél hamarabb megkapják a vakcinát. A szakember elmondta, Magyarország közbeszerzési eljárás keretében egy dán gyártótól szerzi be a vakcinát, ám az érvényes szerződés ellenére a gyártó 2015-ben nem szállított oltóanyagot.
Az ÁNTSZ - éppen az ilyen helyzetek okán felhalmozott oltóanyagnak köszönhetően - eddig tudta biztosítani a megfelelő mennyiségű vakcinát, ám mostantól már korlátozás szükséges. Ugyanakkor az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézettel, a tüdőgondozó hálózattal együttműködve feltérképezik azokat a családokat, ahol az újszülöttek fokozottan ki vannak téve a fertőződésnek. A veszélyeztetett kismamák kiemelt gondozást kapnak, illetve elvégzik a család többi tagjának szűrését is - hangsúlyozta.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Dánielisz Ágnes közölte: az ÁNTSZ folyamatosan egyeztet a gyártókkal a vakcina beszerzése érdekében, illetve megkezdte alternatív források felkutatását is. Horváth Ildikó, a Korányi intézet stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta: a kialakult helyzetet, a fokozott figyelmet, illetve az együttműködést lehetőségnek tekintik arra, hogy még hatékonyabban hajtsák végre a tbc végső eltüntetésére irányuló programjukat.
Emlékeztetett arra, hogy fél évszázaddal ezelőtt még "magyar betegségként" emlegették a tbc-t, az elmúlt évben viszont már csak 900 beteget tartottak nyilván, illetve a BCG-oltásnak köszönhetően évente csupán 5-10 gyerek fertőződik meg. program végrehajtásával az a céljuk, hogy 2035-re a teljes népesség körében 2-3 esetnél többször ne forduljon elő a megbetegedés - mondta az igazgató. Úgy vélekedett: a vakcinahiányt az okozhatja, hogy világszerte megnövekedett az igény az oltóanyag iránt, ugyanis a fejlődő országokban kiterjedt BCG-oltási programok kezdődtek.
Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)?
A tuberkulózis, vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően a betegség alakulásának több állomása van. A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban , és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik.
Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok, és a köpettel a külvilágba juthatnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet - az agyvelőt, a veséket, a tüdőt és a csontvelőt - és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.
Hazánkban 1953-ban közel 50 ezer megbetegedést észleltek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek köszönhetően is csökkent az esetszám. Az elmúlt évben kevesebb mint 1000 fő betegedett meg Magyarországon tuberkulózisban.
Legjobban: