Napjainkban az antibiotikumrezisztencia terjedése jelenti az egyik legégetőbb közegészségügyi veszélyt világszerte. Az egyes gyógyszerek hatásával szemben ellenállóvá váló kórokozók a jövőben ahhoz vezethetnek, hogy ma még hatékonyan kezelhető fertőzésekkel szemben fegyvertelen marad az orvoslás. Éppen ezért igen nyugtalanító a Bázeli Egyetem kutatóinka frissen publikált felfedezése, mely szerint egyes szuperbaktériumok hosszú éveken keresztül fennmaradhatnak az emberi szervezetben.
Mint azt a LiveScience írja, a svájci kutatók két baktérium, a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli rezisztens törzseit vizsgálták mintegy 73 kórházi betegnél. E baktériumok a többi között súlyos tüdőgyulladást, vérmérgezést és húgyúti fertőzést okozhatnak. Valahányszor a páciensek kórházi ellátásra szorultak a 2008 és 2018 közötti időszakban, mintát vettek tőlük genetikai elemzés céljából. A kórházi látogatások több mint egytizede kifejezetten feltételezett rezisztens bakteriális fertőzés nyomán történt. A kutatók összesen 76 mintában mutatták ki K. pneumoniae és 284 mintában E. coli rezisztens törzseinek jelenlétét.
E baktériumok képesek kolonizálni az emberi szervezetet, ami azt jelenti, hogy bár jelen vannak benne, de nem okoznak bajt. Időnként aztán, bizonyos körülmények között fertőzést válthatnak ki. A kutatási időszak alatt 1704 nap, azaz közel 5 év volt a leghosszabb idő, amíg egy beteg szervezetében folyamatosan ki lehetett mutatni a rezisztens K. pneumoniae baktériumot. Az E. coli esetében pedig 3387 nap, mintegy 9 év volt a rekord. „Ezek a páciensek nemcsak maguk betegedhetnek meg többször is ismétlődő jelleggel, de fertőzésforrást is jelenthetnek más emberek számára – egyfajta rezervoárként e kórokozók számára” – mutatott rá a kutatást vezető Lisandra Aguilar-Bultet.
A genetikai vizsgálatokból arra is fény derült, hogy a baktériumok különböző törzsei gyakran ugyanazokon a rezisztenciát biztosító géneken osztoztak egy-egy beteg szervezetén belül. Ez arra utal, hogy a különböző törzsek között átadódhatnak ezek a gének, hozzájárulva az antibiotikumrezisztencia terjedéséhez. A tanulmány a Nature Communications című tudományos folyóiratban jelent meg.
