Gyermekbénulás: amitől az egész világ rettegett

Jonas Salk harca a Augsburger Allgemeine online kiadása.

A járványos gyermekbénulást okozó vírus egy új variánsát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport. A mutáns vírusra nem hat a védőoltás, és több országban is fertőzött már - részleteket itt tudhat meg! "Félelemmentesen élni, ez a legerősebb az összes érzelem közül..." - ezt maga a tudós mondta a Los Angeles Times-nak, és hozzátette: "...megtanultam, mennyire fontos, hogy az embereket megszabadítsuk a félelmeiktől." A gyermekbénulás a 19. század végétől valóban rettegésben tartotta a világot. A poliovírusok évente sok ezer embert támadtak meg, a fertőzés halálos kimenetelű is lehetett, de még többen maradandó károsodást, bénulást szenvedtek.

A Wikipedia angol szócikke is azt emeli ki Salk kapcsán, hogy a második világháború után az atombombán kívül az amerikaiak a legjobban a gyermekbénulástól tartottak. A súlyos helyzetet jelképezte, hogy az 1945-ben elhunyt amerikai elnök, Franklin Delano Roosevelt is a betegségben szenvedett.

Kollégái nem szerették

Salk évtizedekig kutatott laboratóriumában, mielőtt 1955-ben előállt az első védőoltással, amely a súlyos betegség visszaszorítására végre alkalmas volt. Ráadásul rendkívül sikeresen: mára az ipari országok többsége az Egészségügyi Világszervezet szerint mentesek a poliótól.

A felfedezés után valódi sztár lett a tudósból hazájában, aki október 28-án töltötte volna be századik életévét. A kollégái viszont nem szerették. Soha nem kapta meg például a Nobel-díjat, de nem került be még az USA tudományos akadémiájára sem: a National Academy of Science nem választotta ugyanis a tagjai közé.

Csak a Salk Kutatóintézet fűzhető a nevéhez. Erről meg is jegyezte: "Sosem lehettem volna ennek a tagja, ha nem én alapítom." A kollégáival vitatkozó Salknak különösen Albert Sabinnal gyűlt meg a baja. Sabin a róla elnevezett cseppek feltalálásával vált szintén ismertté. A Sabin-cseppek szintén a gyermekbénulás elleni küzdelemben jelentettek fontos eredményt.

Ám ahelyett, hogy a két tudós együttdolgozott volna, inkább nyilvános vitákat folytattak."Tiszta konyhakémia" - mondta például Sabin arról a munkáról, amit Salk végzett. Az 1914-ben született tudós nem zavartatta magát, általában szokatlan módszereket alkalmazott. Az első polio-oltásokat például a három fián tesztelte.

Az AIDS is foglalkoztatta

Nagy felfedezése után folytatta a munkát, és a nyolcvanas években például az AIDS elleni oltóanyag kifejlesztésén dolgozott. Ekkor már nagyrészt a kaliforniai La Jollában lakott, ahol 1960-ban megalapította a saját "tudományos katedrálisát" (ezt ő nevezte így), a Salk Institute for Biological Studies-t. Második házasságát egyébként Pablo Picasso korábbi élettársával, Françoise Gilot-val kötötte.

Korábban is tudták, hogy az európai származású emberek egy része ellenáll a HIV-fertőzésnek, most ezt a genetikai mutációt kihasználva hoztak létre olyan fehérvérsejteket, amelyek rezisztensek az AIDS-et előidéző kórokozóval szemben - olvasson tovább! Érdekes módon a HIV-vírus elleni kutatás során már a kollégái is tisztelni kezdték. Amikor 1995 június 23-án, nyolcvanévesen szívelégtelenségben elhunyt, az egyik neves AIDS-kutató, Anthony Fauci is tisztelettel emlékezett meg róla: Salk sosem gazdagodott meg a felfedezéséből: sosem szabadalmaztatta ezt, azaz nem helyezte védettség alá ötletét, nem korlátozta annak felhasználását. Az ugyanis az egész emberiségé - mondta erről, miután szabaddá tette az oltóanyag felhasználását 1955. április 12-én. "Nincs semmilyen szabadalom. Hogyan szabadalmaztathatnánk a napot?" - tette fel a kérdést.

Csak az atombombától féltek jobban

Salk felfedezéséről a Wikipedián megtudhatjuk, hogy ez volt az első sikeres inaktivált poliovakcina. Felfedezése nem sokkal azután történt, hogy 1952-ben nagyon súlyos gyermekbénulás-járvány sújtotta az USA-t. Majdnem 58 ezer esetet jelentettek, 3145-en haltak meg, több mint 21 ezren pedig enyhébb vagy súlyosabb, maradandó bénulást szenvedtek. A legtöbb beteg gyermek volt. Ez szinte pánikot okozott egész Amerikában, valóban az atombomba után ettől féltek a legjobban az emberek.

Magyarországon az első jelentős írta szakértőnk, Dr. Győri József .

A tudománytörténet legnagyobb projektje

Salk 1948-tól dolgozott a paralízis elleni kutatásokon. Először a poliovírus különböző fajtáit próbálta elkülöníteni. Később pedig már a vakcina kifejlesztésére is kiterjesztette a projektet. Ebben egy kutatócsoport is segítette, amelyet országos (amerikai) támogatásból finanszíroztak. Hét éven át dolgoztak, és a tudománytörténet egyik legkiterjedtebb programját hajtották végre. Húszezer orvos és egészségügyi dolgozó, 64 ezer iskolai alkalmazott és 220 ezer önkéntes vett részt a projektben. A kísérletek 1,8 millió iskolás gyereket érintettek. Az eredményeket 1955. április 12-én jelentették be.

Ez is érdekelheti

Orvosnál

Meghalt a férfi, aki 72 évig élt vastüdőben

influenza

Erősödik a járvány, egyre több az influenzás itthon

influenza

Több kórházban is látogatási tilalmat rendeltek el

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat