Vészesen közeleg az influenzajárvány, de még mindig érdemes védőoltást kérni. Szakemberek azt tanácsolják, erősítsük az immunrendszerünket is, így könnyebben elkerülhetjük a betegséget. Körkép a szezonális vírusról.
Felszökött a lázunk, borzongunk, izom-, hát- és fejfájás kínoz, s mindennek fejében levertséget, bágyadtságot érzünk? Egy biztos, influenzásak vagyunk. Mit tegyünk? Leginkább maradjunk ágyban, s ha szerencsénk van, két-három nap múlva kilábalunk ebből is. S fogadjuk meg, legközelebb nem hagyjuk ki az oltást.
Az influenzás megbetegedés nem keverendő össze a különféle meghűléses betegségekkel. Igen komoly - nemre és korra való tekintet nélküli - fertőző betegségről van szó. A világ minden táján, évszaktól függően fordul elő: szezonját novembertől áprilisig éli, ám legtöbben decembertől márciusig betegednek meg. A cseppfertőzéssel - tüsszentés, köhögés, testi kontaktus -, leginkább levegőn át terjedő influenzavírus forrása maga a beteg ember, aki általában öt napig fertőz. Egy tüsszentés átlagosan százezer vírust juttat környezetünkbe, amelyek akár két napig is fertőzőképesek maradhatnak. A fertőzést követően a tünetek órák, de akár napok múlva is jelentkezhetnek. A betegség lehet enyhe lefolyású, súlyos szövődményekkel járhat, de akár halált is okozhat.
"Azért képes minden évben kisebb-nagyobb méretű járványt okozni az influenzavírus, mert rendszeresen váltogatja szerkezetét, antigén tulajdonságait, elég egy csekély eltéré, s a korábbi évben szerzett immunitás már nem véd meg az újabb megbetegedéstől" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Szolnoki István, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) járványügyi főosztályvezető-helyettese. Majd folytatja: a vírus akár évközben is átalakulhat, vannak kisebb és nagyobb változások, ez utóbbi esetben egy teljesen új vírusról beszélhetünk. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy az állatvilágban már megjelent agresszív vírus kereszteződik egy humán vírussal. Igaz nagyobb változások csak húsz-harminc évente észlehetők világszerte, közben a korábban meglévő vírusok különféle altípusai okoznak járványt.
Szolnoki szerint az utóbbi 2-3 évben nem ütötte fel a fejét teljesen új vírus, s ennek köszönhetően nagyobb járványok nélkül úsztuk meg a teleket, nem volt milliós megbetegedés. Ebben a szezonban - az influenzavírus a téli hónapokban életképes, a nedves, párás idő kedvez fertőzőképességének - is az elmúlt években itt keringő vírusoknak egy új variánsával van dolgunk, ám a tavalyiaktól jobban eltér, így több megbetegedéssel, sőt országos járványra is számíthatunk. A most fertőző "Salamon-szigeteki" névre keresztelt vírus veszélyesebb a fiatalokra és a felnőttekre is, mint a korábbiak, leginkább azért mert még nem fertőzött nagymértékben, ezért a lakosság kevésbé immunis rá. A vírus nem régóta ismert altípusa a számos influenzavírusnak, ugyanakkor nem is ismeretlen a szakértők számára.
Az OTH által közölt legutóbbi adatok szerint - 2007 utolsó hetéről van szó - mintegy 7 ezer beteg fordult orvoshoz influenzás panaszokkal, s egyre többen dőlhetnek ki. A betegek kormegoszlását tekintve, az összes megbetegedés 38,7 százaléka a 15-34 éves fiatal felnőttek között fordult elő, ezt követte a 35-59 évesek érintettsége, 30,6 százalék. A betegek 21,0 százaléka 15 éven aluli gyermek, 9,6 százaléka pedig 60 éven felüli volt.
Hasonló a helyzet egész Európában, Spanyolországban a legrosszabb, ott már egész régiók fertőződtek meg. De tömeges megbetegedések vannak Fanciaországban, Olaszországban, Szlovákiában és Csehországban is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Közeleg az országos járvány
A főosztályvezető-helyettes szerint Magyarországon január végére várható az országos járvány. Akkor beszélhetünk országos járványról, ha kétszáz beteg jut százezer lakosra. A tapaszatlatok szerint a tényleges betegek száma a regisztráltak duplája is lehet. A gyermekeket elviszik orvoshoz az aggódó szülők, ám a felnőttek, illetve az idősebbek általában akkor mennek el, ha már szövődmények jelentkeztek. Az influenza ugyanis kimeríti a szervezetet, s ilyenkor a beteg könnyebben kap meg egy másik fertőzést.
A szakember szerint egy fiatal, egészséges embernél nem nagy baj, ha nem megy el orvoshoz, hiszen pár nap alatt meggyógyul, s közben is csak a lázcsillapításra kell odafigyelnie. Ám idősebbeknél nem ilyen egyszerű a helyzet akár halált is okozhat, mert a legyengült szervezetben elszaporodnak a vírusok, s ezek súlyos szövődményeket okozhatnak. Az egyik leggyakoribb szövődmény a tüdő-, illetve a középfül- illetve orrmelléküreg-gyulladás, de akár szívizom-, agyvelő- és agyhártyagyulladást is okozhat. Olykor neurológiai és mentális szövődmények is kialakulhatnak. S különösen veszélyeztetettek a krónikus betegek, náluk ugyanis az alapbetegség súlyosbodhat a fertőzés során.
"Én az oltás híve vagyok, hiszen az aktuális vakcina szinte teljes mértékben véd - több mint 90 százalékban -, az adott időszakban előforduló vírusok mindegyik oltóanyagban megtalálhatók" - szögezi le Szolnoki.
A WHO minden év tavaszán meghatározza az adott év őszén kezdődő szezonra érvényes védőoltás összetételét. Október óta 995 vírust találtak Európában, ezek közül 148-at vizsgáltak génszerkezetileg, s ebből 117 volt a Salamon-szigeteki. S ha megnézzük az oltóanyag összetételét, a három komponens közül egyik a Salamon-szigeteki, a másik kettőt pedig a kisebb számban előforduló vírusok adják. Az oltóanyagon kívül a megfelelő életmód is segíthet: aki megfelelően étkezik, öltözködik nincs kitéve olyan megfázásos betegségnek, amely segít a különféle kórokozók elszaporodásának. A fertőzést ugyan megkapja, de hamarabb átvészeli.
A főigazgató-helyettes tájékoztatása szerint 4,5 millió lakos ingyen juthat az oltáshoz - a hatvan év felettiek, a krónikus betegek, a szociális otthonokban élők és az egészségügyi dolgozók -, míg 5 millióan receptre vehetik meg, ez utóbbin is van 25 százalékos támogatás. Így kerül egy vakcina 900-1100 forintba (mivel több is van), ezen felül a beadási díjat is ki kell fizetni, ami központlag meghatározott, azaz nem lehet több, mint az oltóanyag ára. A vizitdíj pedig újabb 300 forinttal növeli az összeget. Nem árt azonban odafigyelni arra, hogy az oltás után 7-10 nappal alakul csak ki a védettség.
Lehet-e világjárvány?
Az influenza neve olasz eredetű, a 18. században itáliai orvosok figyelték meg, hogy a hideg évszakokra jellemző, ezért "influenza di freddo"-nak, azaz a hideg befolyásának nevezték el. A legismertebb megbetegedéseket az A, B és C csoportokba tartozó vírusok idézik elő. Ezek teljesen különböznek, nincs közöttük keresztezett immunitás. Az A vírus okozza a világjárványokat és a súlyos kórformákat, a B vírus általában kisebb járványokat okoz, kevésbé súlyos, a C típus esetében pedig nincs variabilitás, a szórványos esetekért felelős. Az A típusú influenzák megfertőzhetnek állatokat, madarakat és embereket is.
Egyike a legrégebben ismert betegségeknek, hiszen már 2500 évvel ezelőtt Hippokratész is lejegyzett egy influenzához hasonló kórt. Nagy Károly seregét is egy nagyon hasonló betegség állította meg 876-ban. Járványokról már 1173 óta vannak feljegyzések. Pontos leírása elsőként 1618-ból származik, az az óta eltelt időszak során több mint 30 világméretű influenzajárványt dokumentáltak, ebből a huszadik században három pusztított. 1918-ban egy rendkívüli ütötte fel a fejét. A spanyolnáthának nevezett influenzajárvány 20 millió halálos áldozatot követelt világszerte, a vírus (H1N1) a fiatal és egészséges emberekkel is végzett - akár 48 óra alatt. 1957-ben jelent meg a H2N2 típus (ázsiai influenza), amely szintén világméretű járvánnyá nőtte ki magát, majd 1968-ban a H3N2 típus, a "Hongkongi influenza" szedte áldozatait, itthon ötmillió embert fertőzött meg. Becslések szerint a XX. században több mint 50 millió ember halt meg influenzában vagy annak szövődményeiben.
A légi közlekedésnek köszönhetően napjainkban a vírusok akár néhány óra alatt is eljuthatnak egyik földrészről a másikra. Egyes számítások szerint, egy újabb világjárványnak akár 60 millió áldozata is lehet, ugyanis a nagy népsűrűség miatt, mire elő lehetne állítani oltóanyagot a fertőzések elkerülésére, az emberek harmada már belehalna az influenzába, vagy szövődményeibe. Bármelyik influenza variáns elleni vakcina kifejlesztése, biztonsági tesztelése és forgalomba hozatala túl hosszú időt venne igénybe egy gyorsan terjedő járvány esetén. Ezért egy nagy járvány korai szakaszában az influenza kezelésére valószínűleg csak vírusölő gyógyszerek lesznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a lakosság 25 százalékának kezelésére elegendő vírusölő gyógyszert kell tartalékolni.
Gyakran összemossuk a megfázást az influenzával, nem véletlenül, hiszen a közönséges nátháért leginkább felelős rhinovírusok mellett például a parainfluenza vírusa és az influenzavírus is nátha-szindrómát okoznak. Nem elegendő tehát csupán a tünetek alapján kezelni a betegséget, hiszen a nagyon hasonló panaszok hátterében sokfajta kórokozó lappanghat. Sőt, a légúti fertőzések legfeljebb 10-15 százalékát okozzák baktériumok, ami azt jelenti, hogy tízből legalább nyolc esetben hatástalanok az antibiotikumok egy ilyen betegséggel szemben, inkább csak ártanak a szervezetnek.
Ez is érdekelhet
Az influenza tünetei általában hirtelen jelentkeznek, és néhány óra alatt súlyosbodnak, míg a nátháé fokozatosan alakulnak ki. A torok- és fejfájás influenza esetében jóval erősebb, magas lázzal jár, míg nátha esetén torokkaparás, enyhe fejfájás és a hőemelkedés a jellemző. Az influenzavírusok okozta fájdalmak szintén gyorsan lépnek fel, az egész testet, különösen az izületeket érintik, mindez erős fáradtság- és gyengeségérzettel társul. A közönséges nátha esetében az izomfájdalmak inkább a lábakra korlátozódnak. Influenza esetében a köhögés gyakoribb, míg a nátha jellemzője inkább a tüsszentés. Lefolyásukat tekintve a nátha rövidebb ideig tart, szövődményei lehetnek, de nagyon enyhék, míg az influenza több hétig is elhúzódhat, a szövődmények kialakulása valószínűbb.
Legjobban: