Kissné Horváth Ildikó a tbc-szűrést újraszabályozó rendelettervezetről tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: csak a rizikócsoportokban tartanák meg a kötelező rendszert. Az egyik rizikócsoportként a hajléktalanokat nevezte meg, akiknél ráadásul sok esetben egy másik rizikótényező is jelen van: az alkoholfüggőség. Őket viszont eddig lakcím híján nem tudták szűrővizsgálatra behívni. Az új rendszerben ezért a hajléktalanellátásban részt vevő szervezeteknek fontos szerepük lesz - tette hozzá.
Tavaly két és fél millió ember szűrésével háromszáz tbc-s beteget találtak. A célpopulációban nemcsak megtartanák, hanem javítanák is a szűrések arányát - közölte a főosztályvezető. "A tbc gyógyítható betegség, csak észre kell venni, fel kell fedezni, ehhez viszont a beteg együttműködésére van szükség" - tette hozzá.
A tüdőszűrés célja tehát a tbc-s betegek megtalálása és meggyógyítása, ez a tüdőrákszűréstől élesen elkülönül - jelentette ki a főosztályvezető. Ez évtől az államtitkárság kiemelten foglalkozik a népegészségügyi megelőzési programokkal, a szűrések - köztük a tüdőszűrés - hatékonyabbá tételével is.
A Népszabadság január 9-én írt arról, hogy a kormány újraszabályozná a tbc-szűrő vizsgálatokat, egy rendelettervezet értelmében ugyanis a jövő évtől megszüntetnék azt a lehetőséget, hogy szükség esetén kötelező szűrővizsgálatokat rendelhessenek el a hatóságok az ország egyes területein.
A lap cikke szerint kizárólag az aktív betegek környezetét és a rizikócsoportokat (így a hajléktalanokat, a HIV-fertőzötteket , a börtönökben dolgozókat, illetve a fogvatartottakat) vizsgálnák célzottan. E körbe sorolja még a tervezet az egészségügyi dolgozók közül a tüdőgyógyászatokon, a bakteriológiai laborokban, a patológiákon, valamint a sürgősségi osztályon dolgozókat.