Sheik Umar Khan volt Sierra Leone legfontosabb szakértője az ebolajárvány megfékezésében. Az orvos azonban meghalt, s állítólag egy másik orvos és négy ápoló is életét vesztette az elmúlt időszakban a betegség miatt. A német napilap, a Süddeutsche Zeitung online kiadása a legfontosabb kérdésekre igyekszik választ adni.
Mekkora a veszély utazók számára?
Az utazók esetében is kicsi az esély a megfertőződésre. Ugyanakkor a most érintett területek: Guinea, Libéria, Sierra Leone és Nigéria nem tipikus turistaparadicsomok. A megfertőződésre inkább azoknak van esélye, akik nagyon szoros kontaktusban vannak a betegekkel, azaz a hozzátartozóknak és az orvosi személyzetnek.
Hogyan terjed a vírus?
Csak akkor fertőznek az emberek, ha megbetegedtek. A kórokozók testnedvek - például: vér, nyál, vizelet, széklet - révén jutnak át egyik emberről a másikra. Ez akkor történik meg, ha a hozzátartozók vagy az egészségügyi személyzet látja el a beteget. Az elhunytak lemosásakor vagy ha a temetéskor túl közel jutnak a holttesthez, az is veszélyes lehet. A férfiak gyógyulás után még hetekkel is képesek a vírust szexuális úton továbbadni. Ennek időtartamáról megoszlanak a vélemények: hét hétről vagy akár három hónapról is lehet szó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ebolavírus fertőzött állatokkal való kontaktussal is átterjedhet az emberre. Például majmok és antilopok tartoznak a veszélyforrások közé. Ezeknek a húsát fogyasztva fennállhat a kockázat. Szúnyogok azonban nem terjesztik a betegséget.
Hogyan jelentkezik a betegség?
Az ebolának riasztó szimptómái, tünetei vannak. Ám a betegség nem mindig olyan "véresen" zajlik le, ahogyan azt sokszor a média tálalja. A tipikus tünetek két naptól három hétig terjedő időszakban lépnek fel a fertőzés után. Láz, továbbá fej-, nyak- és hasfájás, illetve az egész testre kiterjedő fájdalmak, gyengeség léphet fel. Időnként bőrkiütések jelenhetnek meg. Hányás és hasmenés szintén tipikus tünet. Ezek véresek is lehetnek. Belső és külső vérzések is felléphetnek, de nem minden betegnél.
Mekkorák a túlélés esélyei?
Négy különböző, emberre is veszélyes vírustörzs ismert eddig. Vírustól és ellátástól függően a betegek 50-90 százaléka halhat meg. A jelenlegi vírus esetében a betegek fele élte túl a fertőzést. Hogy pontosan mi okozza a halált, egyelőre nem ismert.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
Nincs engedélyezett gyógyszer ebola ellen. A betegek "támogató" kezelést kapnak, a szegényebb régiókban ez a folyadékpótlást szolgáló infúziókat jelenti, és a vérkeringést stabilizáló gyógyszerek alkalmazását. A fejlett országokban intenzív orvosi kezelésben részesülnek a betegek. Ehhez hozzátartozik a mesterséges lélegeztetés vagy a dialízis (németül ezt a vér átmosásának is nevezik, 1924-ben végezték először). Időközben orvosok a súlyos állapotban lévő betegeknél még nem engedélyezett gyógyszereket is bevetettek. Ezek azonban vitatott eljárások, és az érintett régiókban bizalmatlanságot keltenek a nyugati orvosokkal szemben. Fennáll ugyanakkor a remény, hogy a járvány magától lecsillapodik, ahogyan ez korábban is megtörtént.
Milyen lehetőségek vannak a megelőzésre?
Nincs jóváhagyott oltóanyag az ebola ellen. Ugyanakkor fontos betartani bizonyos magatartási szabályokat, ezek ugyanis más, Afrikában elterjedt betegségekkel szemben is védelmet nyújtanak:
- a beteggel való direkt kontaktust kerülni kell
- az élő vagy döglött állatokkal való közvetlen kontaktust kerülni kell
- védekezés nélkül ne létesítsünk szexuális kapcsolatot idegenekkel
Azok a tárgyak viszont, amelyek fertőzött testnedvekkel kerültek kapcsolatba, könnyen tisztíthatók. Szappan, fertőtlenítőszerek, a napfény vagy a szárazság megölik a vírusokat. A mosógép is kimossa ezeket a ruhákból.
Mi történne Európában?
A ténylegesen vagy potenciálisan megbetegedő személyeket és a velük kapcsolatba került embereket karantén-állomásokon különítenék el. A személyzet védőruhában látná el őket. Az elkülönítést csak akkor oldanák fel, ha már nem áll fenn a betegség gyanúja vagy a beteg meggyógyult.
Volt már ilyen eset?
Hamburgban 2009-ben felmerült egy ebolagyanús eset. A Bernhard Nocht Intézet egyik kutatónője megszúrta magát egy kanüllel, amely korábban ebolavírusok mintáit tartalmazta. A nőt egy elkülönítő-állomáson kezelték a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Klinikán (UKE). Ott egy műanyagsátorban töltött 21 napot, a környezetétől teljesen elszigetelve. Miután nem mutatott semmilyen tünetet, három hét után elhagyhatta a karantént.
Ez is érdekelhet
