Mi is pontosan az endometriózis?
Az endometriózis komplex, sok nőgyógyászati nehézséget produkáló betegség. A méh nyálkahártyáját latinul endometriumnak hívják; ha ez nem a méh üregében van, hanem bárhol máshol, azt endometriózisnak hívjuk.
Mit jelent ez a "bárhol máshol"?
Leggyakrabban a méh izomállományát jelenti, de előfordulhat a petefészekben, a hashártyán, a petevezetékek külső és belső részén, a húgyhólyag környékén, a vesevezetéken, a beleken, a belek környékén, de nemritkán a hüvely és a végbél között is. Utóbbi okozza a legsúlyosabb tüneteket.
Mi az oka, hogy eddig viszonylag keveset hallottunk az endometriózisról?
Ez egy régi betegség, de sokáig keveset foglalkoztak vele, keveset tudtunk róla, pedig sok nő életét befolyásolja. Az ismert eredetű női oldalú meddőségek negyedénél például endometriózis állhat a háttérben. Fontos tudni, hogy nem feltétlenül egyenesen arányos a stádium az okozott tünetekkel vagy az okozott meddőséggel. Sok nőnek van endometriózisa úgy, hogy soha nem okoz neki tüneteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen tünetekkel jár?
Jellegzetes tünete a kismedencei fájdalom, ami lehet ciklusfüggő vagy ciklusfüggetlen. De szintén tipikus jel a görcsös menstruáció, az erős, alvadékos vagy akár menzesztől független vérzés is. Előfordulhatnak fájdalmas bélmozgások, középidős haspuffadás, fájdalmas székletürítés menstruáció alatt, vagy éppen a széklet minőségének megváltozása: lehet hígabb és gyakoribb vagy keményebb és ritkább, de nem ritka a nyákos, súlyosabb esetben véres széklet sem. Ha nem a bél, hanem a húgyhólyag érintett, akkor a vizelésnél jelentkeznek a problémák: fájdalmas vizeletürítés a menzesz alatt vagy azon kívül is. Tévútra terelheti a diagnózist, hogy hólyaghurutos tünetekkel is találkozhatunk, ám ha a tenyésztés nem mutat baktériumot, illetve a tünetek antibiotikum hatására sem múlnak el, gyanakodni kell, hogy endometriózisról van szó. A betegség - természetéből fakadóan - okozhat hegszöveteket, összenövéseket, így például ronthatja a petevezeték átjárhatóságát, vagy akár teljesen el is zárhatja a petevezetéket. További tünet lehet a fájdalmas szexuális élet bizonyos pozíciókban, de ugyanígy a betegséget mutatja a ciklikus levertség is.
Mennyire veszélyes?
Az endometriózis hormonérzékeny szövet, amely ciklikus ingadozást mutat, csakúgy, mint a méh üregében a méhnyálkahártya. Például ha a vesevezeték mellett ott van egy komolyabb endometriózis, amely menzeszkor ödémásodik és ezáltal elzárja a vesevezetéket, a menzeszciklus alatt a vizelet nem tud leürülni a húgyhólyagba, vagy legalábbis egy szűkületen kell átmennie, így a vizelet elkezd pangani a vesében. Ez pedig a vese tönkremeneteléhez is vezethet. A másik komplex elváltozás, amikor a betegség a belet érinti: betör a vastagbélbe vagy a végbélbe és menzesz alatt - mivel ez a szövet úgy viselkedik, mint a méhnyálkahártya szövete, azaz menzesz alatt lelökődik és vérzik - véres lesz a széklet. Mindez pedig akár bélelzáródáshoz is vezethet . Ezek az általános szerveinket érintő komoly problémák. Ha a nemi működést nézzük, a legnagyobb gond a meddőség. Az endometriózis ugyanis teherbeesési nehezítettséget vagy képtelenséget okoz.
Miért okozhat meddőséget?
Az endometrium hormonálisan aktív szövet, amely menzesz alatt speciális gyulladásos izzadmányt bocsát ki magából, létrehoz egy kóros kismedencei miliőt a méh, a petefészek és a petevezetékek körül, ez pedig rontja az érintett szervek működését. Például olyan petevezeték-zavart okoz, amely meggátolja a petevezeték transzportfunkcióját. Ha hegesedést produkál és szerveket összehúz egymáshoz, olyan komoly kismedencei fájdalom jelentkezhet, amely lehetetlenné teszi a szexuális életet. De a méh normál pulzatív mozgását is rontja, amelynek szintén szerepe van a megtermékenyítésben. A tüszőrepedéskor a petefészkekből kiszabaduló petesejtet, ha rossz kismedencei környezetbe érkezik, a gyulladásos molekulák tönkretehetik. Hasonlóképpen, a rossz környezetbe érkező spermium megtermékenyítő képessége is romlik. Ezek mind olyan tényezők, amelyek a teherbeesés ellen szólnak. De súlyos formának tekintjük a méh izomállományát megtámadó endometriózist is, amely az életkor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel következik be. A homogén, szétterjedt endometriózis következtében a méh olyan erős vérzészavarokat produkál, hogy akár méheltávolítást is kell végezni. Ez a még termékeny, 40 éves kor feletti, többször szült nők betegsége .
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A 25 és 30 év közötti, nem szült, vékony testalkatú, stresszes életet élő nőknél a leggyakoribb. Ehhez járul az immunrendszer gyengültsége, amely elősegíti az endometriózis kialakulását.
A fejlett országokban a nők hány százaléka érintett?
Megoszlanak a vélemények, nincs egységes adat. Főleg azért, mert nem minden endometriózis okoz tüneteket. De a reproduktív korú nők akár 15-20 százaléka is érintett lehet.
Miért alakul ki az endometriózis?
Azt tudjuk, hogy milyen mechanizmusok alapján alakul ki, de hogy miért éppen annál a hölgynél, azt nem. Az egyik legvalószínűbb oka az úgynevezett retrográd menstruáció, ami azt jelenti, hogy nem csak a hüvely felé, hanem a nyitott petevezetéken keresztül a hasüreg felé is menstruál valaki. De ez nem lehet mindig ok, hiszen a nők körülbelül 75-80 százalékára jellemző a retrográd menstruáció, még sincs mindenkinek endometriózisa.
Ha nem tudjuk, mi okozza, létezik-e megelőzés?
Azt tudjuk, hogy az előző generációs korszakban kevesebb endometriózis volt. Ennek oka, hogy nagyanyáink sokkal fiatalabb korban szültek, így ez biztosan közrejátszott a betegség megjelenési gyakoriságában. Közrejátszik még az is, hogy ma sokkal stresszesebb életet élünk, így a stressz csökkentése, az immunrendszer erősítése is megelőzést jelenthet.
Milyen gyógymódok léteznek?
Az első és legfontosabb lépés, hogy olyan szakemberrel találkozzon a páciens, aki alaposan ismeri ezt a betegséget. Ezt követően a tünetet okozó betegség elsődleges kezelése a műtét, amelyet radikálisan kell elvégezni: úgy, hogy ne maradjon endometriózisos szövetet a szervezetben. Erre vannak modern műtéti technikák, melyekhez endoszkópos eszközöket használunk. Laparoszkóppal sokkal jobb operálni, mint nyitotthas-műtétet végezni, lézersebészeti eszközzel pedig még optimálisabban lehet műteni a nehéz eseteket. Vannak olyan speciális fényforrások, mint például az autofluoreszens lámpa, amellyel a hashártyát megvilágítjuk, és azokat az extrém korai fázisú endometriózisokat is látjuk, amelyeket szabad szemmel még nem vennénk észre.
A betegség ki tud újulni?
Ha egy műtét során az endometriózist nem szedik ki 100 százalékosan, az újra aktiválódhat. Ez egy hajlambetegség, azaz hiába a radikális műtét, még így is van esély arra, hogy kiújuljon. Lényeges, hogy optimális műtét történjen, majd ezt követően jól megszervezett posztoperatív kezelést kapjon a beteg.
Ez mit jelent?
Hormonális és paramedicinális beavatkozást is jelenthet, emellett immunerősítők használatát - például grépfrútmagolaj, C-vitamin szedését, vagy gluténmentes diétát, esetleg speciális mozgásgyakorlatokat. Emellett alkalmazni kell valamilyen hormonelnyomást is: ez történhet mesterségesen, azaz gyógyszerekkel. Ezek azonban gátolják a teherbeesést, így nem ez a legideálisabb vonal. A természetes hormonelnyomás maga a terhesség. Ha ez nem következik be, vannak speciális stratégiák, legvégső esetben lombikeljárás következik.
A terhesség tehát maga a terápia?
Igen. A terhesség kilenc hónapja és a szoptatás 12 hónapja olyan időszak, amely az endometriózisnak nem kedvez.
Legjobban: