Májunk a hasüreg jobb oldalán, a rekesz alatt elhelyezkedő, futball-labda nagyságú szervünk, mely a szervezet emésztő-és méregtelenítő funkcióiért felelős. Májráknak (azaz hepatocelluláris carcinomának) a máj sejtjeiből (hepatocyták) kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük. Ritkábban fordul elő, de a máj epeútjainak hámsejtjeiből is kiindulhat daganatos burjánzás, ezt is májráknak hívja a szakirodalom. Nem tekinthetők viszont májráknak azok a daganatos elváltozások a szervben, melyek más szervek daganatainak áttétei, azaz metasztázisai, és a keringés útján jutottak el a májba, bár az ilyen daganatok sokkal gyakoribbak, mint a májsejtekből kiindulók.
Az említett daganattípus előfordulása Európában a többi rákos megbetegedéshez viszonyítva viszonylag ritka, átlagban öt eset jut évente százezer lakosra. A férfiaknál háromszor gyakoribb, mint a nőknél, ennek oka valószínűleg az erősebbik nem eltérő alkoholfogyasztási szokásaiban is keresendő. A májrák egyébként Afrikában és Ázsiában szedi legtöbb áldozatát.
Okai
Természetesen a pontos okot nem mindig lehet megállapítani, de az esetek jelentős százalékában a májrák a krónikus májzsugorodás (ún. májcirrózis) talaján alakul ki. Májzsugorodást okozhat bármi, ami tartós gyulladást okoz a májban, de a leggyakoribb alapbetegség a máj vírusfertőzése, különösen a hepatitis B és hepatitis C vírusok által okozott májgyulladás következményes májzsugorral. A hepatitis B és C vírus rákkeltő. Ritkább ok az idült alkoholizmus, a máj zsíros elfajulása, gyógyszeres májkárosodás, anyagcsere-betegségek.
A felsorolt hepatitis vírusok a májzsugor előidézésén kívül egyéb módon is hajlamosítanak a májrákra. A kockázat azoknál a legnagyobb, akik újszülött korukban (vagy a méhlepényen keresztül) hepatitis B vírussal fertőződtek meg. Szerencsére hazánkban évtizedek óta kötelezően végzik a terhes nők szűrését hepatitis B-re, és szükség esetén az újszülöttet védőoltásban részesítik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tünetek
A májrák tüneteit általában megelőzik a májzsugor tünetei. Nem mindig jellegzetesek, de például árulkodó lehet, ha hasunk jobb felső részén, közvetlenül a jobb bordaív alatt tartós nyomást, fájdalmat érzünk, fáradékonyak vagyunk. Jelentkezhet rövid idő alatt bekövetkező nagymértékű fogyás, gyakori hányinger, hányás, sárgaság. Az utóbbi panaszok főként akkor vetik fel elsődleges májrák gyanúját, amikor ismert a beteg krónikus májbetegsége, amely évekig egyensúlyban volt.
A májrák korai felismerésére az ultrahangvizsgálat az elsődleges módszer. Ezt vírusos eredetű májzsugor esetén félévente rendszeresen el kell végezni. A kiszűrt elváltozás tisztázásakor a vérvizsgálat is segítheti az orvosokat, ugyanis a májrákos betegek egy részében megemelkedik a vérben az ún. AFP (alfa-fetoprotein) szint. Mivel ez más, májat érintő betegségekben is kóros lehet, önmagában nem bír diagnosztikai értékkel, de segíthet a kórisme felállításában.
Vírus a ludas
Mivel a májrák gyakori oka a krónikus hepatitis-fertőzés, nagyon fontos a hepatitis megelőzése, illetve fertőzött betegeknél a máj folyamatos ultrahang vizsgálattal történő ellenőrzése. A megelőzés része a hepatitis B elleni védőoltás is, amely évek óta kötelező védőoltás hazánkban. Sajnos hepatitis C ellen ilyen még nem áll rendelkezésre.
Az utóbbi 3 évben forradalmi változás következett be a krónikus C hepatitis kezelésében, a betegség gyógyítható.
Olyan direkt vírus ellenes (DAA) gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek a vírus szaporodását speciálisan gátolják. Ezek a szájon át szedhető tabletták interferonnal és interferon nélkül is alkalmazhatók. Az interferon-mentes készítmények hatékonyabbak, 98-100%-os gyógyuláshoz vezetnek. Mellékhatásuk nem számottevő, nem befolyásolják a betegek életminőségét, munkavégző képességét, és legtöbbször a terápia időtartama is lényegesen rövidebb.
Hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésünkre a hepatitis B vírus szaporodásának gátlásához is.
Ez is érdekelhet
Gyógyítása
Ha a daganatos góc csupán a máj egyik lebenyében található, általában a szerv ezen részét részlegesen vagy teljesen eltávolítják, ez az ún. sebészi resectio. Mivel a máj igen jó regenerációs képességekkel bír, így is képes lesz ellátni feladatait. Amennyiben több gócot is látnak az orvosok a szervben, ez a megoldás nem lehetséges, ilyenkor tüneti (palliatív) kezeléseket, azaz kemoterápiát és célzott helyi daganatroncsoló kezeléseket alkalmaznak. A műtéti technikák és a daganatellenes szerek fejlődésével a májrák időben felismerve ma már nem feltétlenül halálos betegség.
