A Dupuytren-kontraktúra a tenyér bőre és vékony zsírrétege alatt elhelyezkedő bőnye (kötőszövetes hártya) betegsége. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez a probléma a tenyér hajlítóinait érinti, pedig erről szó sincs, a bőnye ezek fölött és zsírréteg alatt helyezkedik el - derül ki a dr. Szabó Zsolt PhD, baleseti sebész, kézsebész főorvos által lektorált cikkünkből .
A betegség hátterében genetikai okok húzódnak meg: egyértelműen igazolt, hogy a tenyérzsugor kromoszómákhoz kötötten, recesszív módon öröklődik. Ez azt jelenti, hogy a kórkép nem feltétlen érint minden generációt.
Első tünetként a tenyérben egy göb, azaz egy csomócska jelenik meg a bőr alatt. Kezdetben ez nem vált ki panaszokat, maximum a teniszütő, kapa, kalapács vagy kormány fogásakor okozhat kellemetlen nyomásérzékenységet. Ritkán, az esetek talán 10 százalékában a kis göb fájdalmas is. Idővel a csomócska elkezd növekedni. Hogy mikor, azt nagyon nehéz megmondani, van, akinél egészen lassan, 10-15 év alatt jön csak létre tenyérből kiemelkedő, az ujjat követő, azt behúzó húrszerű képződmény. Másnál a húrképződés fél-egy év alatt létrejön.
Mivel a betegség kiváltó oka nem ismert, megelőzésére sincs lehetősége. Szűrésére sincs mód, mert egyelőre nem tudják, mely kromoszómával öröklődik a probléma. Másrészt az ilyen jellegű genetikai szűrések nagyon komoly etikai kérdéseket vetnek föl, hiszen ez a betegség nem olyan súlyosságú, ami a magzat elvetetését indokolhatná .
A betegségnek egészen a közelmúltig három klasszikus kezelési módszere volt. Az elsőnél a bőr alatti húrt műtéttel több szinten átvágták, átmetszették. Ez a módszer a panasz legegyszerűbb, legrégebbi kezelési módja, hátránya az, hogy a tenyérzsugor a beavatkozás utáni öt évben akár 50-60 százalékos eséllyel is újra kialakul. Nézze meg, milyen más kezelési mód van erre a betegségre, illetve mik a gyógyulási esélyek. A cikket ide kattintva olvashatja el!