Jó és rossz koleszterin
Ma Magyarországon minden második felnőtt ember vérében meghaladja a koleszterin mennyisége a maximálisan elfogadható 5 mmol/litert (Blood Presure 2006). Azt már kevesebben tudják, hogy valójában nem a vérben található összkoleszterin mennyisége, sokkal inkább az úgynevezett jó vagy védő koleszterin (HDL), illetve a rossz vagy ártó koleszterin (LDL) aránya mérvadó.
A HDL és az LDL valójában szállítóeszközt jelentenek a koleszterinmolekula számára. A koleszterin maga ugyanis nem oldódik vízben, szüksége van tehát hordozóra, amely a sejtekbe szállítja, illetve onnan elszállítja. A "rossz" koleszterin: LDL (low density lipoprotein). Az LDL koleszterin egy zsírtartalmú fehérjemolekula. Ez juttatja a sejthez a koleszterint . Ha hosszú távon túl sok LDL koleszterint viszünk be szervezetünkbe, akkor az lerakódik az érfalon, megvastagítja azt, és így érszűkületet okoz. Ez pedig megnehezíti, vagy legrosszabb esetben megakadályozza a vér áramlását az erekben. A köznyelvben leegyszerűsítve ezt a koleszterint nevezzük rossz vagy ártó koleszterinnek.
A "jó" koleszterin: HDL (high density lipoprotein) pedig a védő koleszterin , ugyanis a koleszterint a sejtekből a májba szállítja. Itt a koleszterin lebomlik, és kiürül a szervezetből. Végső soron a HDL koleszterin afféle védőanyagként működik: jelenléte biztosítja, hogy a koleszterin távozzon a szervezetből ahelyett, hogy a véráramból kiválva lerakódna az érfalon, súlyos keringési problémákat idézve elő. Laborvizsgálattal e két alkotó mennyiségét mérik a vérben, amikor koleszterinszintünket megállapítják. Önmagában persze sem a HDL, sem az LDL koleszterin nem jó vagy rossz. A vérben található mennyiségük azonban jelzést ad arról, mennyire képes szervezetünk kiüríteni a koleszterint, és mennyire tárolja azt.
Kétszeres bevitel
A legtöbben úgy gondolnak a koleszterinre, mint ami eleve rossz, pedig valójában testünk elengedhetetlen alkotóeleme. De a túl sok koleszterin súlyosan károsítja a szív- és érrendszer egészségét. Koleszterinre éppúgy szüksége van a szervezetünknek, mint bármilyen más tápanyagra. Ez a csak az állati és az emberi szervezetben megtalálható anyag többek között a sejtmembrán felépítésében játszik szerepet, de bizonyos létfontosságú hormonjaink alapanyaga is. Mi sem bizonyítja ékesebben, hogy szervezetünknek szüksége van koleszterinre, mint hogy maga is előállítja: naponta közel 600-1000 mg koleszterin termelődik a májban, míg táplálékunkkal átlagosan 300-600 mg koleszterint fogyasztunk el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Éppen itt a probléma, ugyanis az ajánlott napi koleszterin-bevitel maximum 300 mg. Időnként túlléphetjük a megadott határt, ha egyébként aktív életmódot élünk és egészségesen táplálkozunk. Gond akkor van igazán, ha koleszterinszintünk tartósan megemelkedik. A vérbe jutott, de fel nem használt koleszterin ugyanis lerakódik az érfalon, így megvastagítva és rugalmatlanná téve azt. Ez lassan érelmeszesedéshez, érszűkülethez vezet, jelentősen megnövelve a végzetes keringési betegségek kialakulásának esélyét. Egyes rizikófaktorok, például a súlytöbblet, észrevehetők és elkerülhetők, csupán akaraterőnkön múlik, megküzdünk-e velük. A magas koleszterinszint viszont alattomos fenyegetést jelent: nem fáj, nem látható, tehát semmilyen érezhető vagy látható testi tünete nincs, mégis veszélyt jelent.
Figyeljünk oda!
A magas koleszterinszinttel küzdők számára ma már koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek sokasága áll rendelkezésre. A gyógyszeres kezelés mellett azért mindig gondoljuk át: mi magunk mit tehetnénk problémánk leküzdéséért, hogy a kezelés valóban hatékony legyen. Emellett pedig kiemelkedően fontos akkor is odafigyelni a koleszterinszintünkre, ha egyelőre az csak kis mértékben haladja meg a normálértéket. Már azzal rengeteget teszünk szervezetünkért, ha csökkentjük koleszterin-fogyasztásunkat: ha sovány húsokat, állati helyett növényi zsírokat és olajokat, csökkentett zsírtartalmú ételeket, több zöldséget és gyümölcsöt eszünk. Ez utóbbiak nem csak, hogy nem tartalmaznak koleszterint, de még csökkentik is felszívódó koleszterin mennyiségét növényi szterin-tartalmuknak köszönhetően.
Ijesztő statisztikák
Magyarország a második helyen áll a világ országai közt a 35 és 74 év közötti férfiak, harmadik helyen a nők szív- és érrendszeri halálozásának tekintetében, összesítésben csak Oroszország és Románia előzi meg, százezer lakosonként hétszáz szív és érrendszerri haláleset fordul elő évente. A keringési betegségek gyakorisága a férfiak körében nálunk négyszer akkora, mint az EU átlagában. A szív- és érrendszeri betegségek a nőket is súlyosan érintik, vezetők a halálokok között. A háziorvosnál megjelenő magyar felnőttek felének magas a vérnyomása, és minden harmadik cukorbeteg. A gyógyszeres kezelés eredményeként a magas koleszterinszinttel rendelkező betegek mindössze ötödénél érik el a célértéket. Az egyéb rizikófaktoroknál sem jobb a helyzet: Magyarországon a férfiak fele, a nők egyharmada rendszeresen dohányzik, és a felnőtt magyar lakosság hatvan százaléka, de már a 15-20 év közöttieknek is húsz százaléka túlsúlyos.
Növényi szterinek a koleszterin ellen
A növényi szterinek a növényi olajok természetes komponensei. Mind a gabonafélék magjában, mind az olajos magvakban megtalálhatók. Szerkezetük rokon a koleszterinével, hasonló szerepet játszanak a növényekben, mint a koleszterin az emberekben: fenntartják a sejtmembrán szerkezetét és működését. Minthogy nagyon hasonló molekulák, a táplálékunkkal elfogyasztott növényi szterinek a bélrendszerből való felszívódás során szinte versenyre kelnek a koleszterinnel, és gyakorlatilag kiszorítják annak egy részét, megakadályozva a koleszterin véráramba jutását. A fel nem szívódott koleszterin egyszerűen kiürül a szervezetünkből - ennek tudható be a szterinek koleszterinszint-csökkentő tulajdonsága. A növényi szterinek kis része szívódik fel, így rövid időn belül távoznak szervezetünkből, hiszen nem jelentenek hasznos tápanyagot.
Ez is érdekelhet
A fenti hatásmechanizmus során a vér HDL (jó vagy védő koleszterin)-szintje változatlan marad, csak az LDL- (rossz vagy ártó koleszterin) és az összkoleszterin-szint csökken jelentősen, ennek következtében jó irányba változik a HDL és az összkoleszterin aránya is. Az átlagos nyugati étrendben a növényi szterin fogyasztás 0,15-0,40 gramm/nap, azonban a koleszterincsökkentéshez ajánlott napi bevitel mennyisége 2,5-3 gramm. A legújabb vizsgálatok alapján a növényi szterin bevitele a gyógyszeres kezelés mellett további koleszterin-csökkenést eredményez, így a koleszterincsökkentő gyógyszereket szedőknek is ajánlott.
