Ha egészséges a szemünk, akkor bármilyen távolságban is van az általunk megfigyelt tárgy, a kép mindig a retinára vetül. A látóideg ilyenkor éles képet továbbít az idegrendszer felé. Rövidlátás (latinul myopia) esetén azonban a szem tengelye hosszabb, így a kép a retina síkja előtt képződik, a retinán pedig képpont helyett folt keletkezik. Ebben az esetben a látóideg homályos képet továbbít a távoli tárgyakról, viszont a közeli tárgyakat élesen látjuk.
Ez a fénytörési hiba a lakosság 10 százalékát érinti hazánkban. Általában 8-12 éves kor között jelenik meg, és majdnem mindig 20 éves kor előtt alakul ki. A gyermekeknél leginkább akkor kell gyanakodni, ha hunyorítanak, amikor távolra néznek, illetve közelebb teszik a könyveket, játékokat, vagy az utcán nem ismerik fel a távolból közeledő, ismerős arcokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi az oka?
Az oka lehet, hogy erősebb a szem fénytörése, mert a fénytörő közegek (szaruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb, vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye. Az alkalmazkodás átmeneti görcse okozza a tranzitoricus myopiát, melynek oka gyakran a fáradtság, de kiválthatják gyógyszerek, egyes központi idegrendszeri betegségek, mérgezések is.
Az alkalmazkodás fokozza a rövidlátás kialakulásának esélyét, így aki gyermekkorában - amíg a szemgolyó növekszik - sokat olvas rossz fényviszonyok között, annak nagyobb esélye van arra, hogy felnőtt korára rövidlátóvá váljék.
Ha valaki felnőtt korban válik rövidlátóvá, más is állhat a háttérben, mint például a cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratoconus), az ideghártya-leválás, a szürke hályog és a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs).
Tünetek, diagnózis, kezelés
Ha valamilyen fentebb felsorolt panasszal fordulunk szakemberhez, először a látásélességet fogja megvizsgálni, méghozzá egy jól megvilágított látáspróba tábla segítségével, melyen felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk, képek vagy számok vannak. Szóba jöhet még a fénytörés objektív meghatározásaira a skiaszkópia (árnyékpróba), az automatikus refraktometria, a keratometria, a corneatopográfia és az ultrahang-vizsgálat is.
Ha a diagnózis igazolta a rövidlátást , konkáv szemüveggel, illetve kontaktlencsével történhet a korrekció, és a dioptria alapján a kis fokú rövidlátóknak 0-4 dioptriás korrekcióra, míg a közepes fokú rövidlátóknak 4-8 dioptriára van szükségük. Rövidlátás esetén szóba jönnek a különböző műtéti beavatkozások is, melyekkel a nagyfokú rövidlátás progressziója megállítható vagy lassítható.
Fontos a rendszeres orvosi kontroll, illetve az is, hogy rövidlátóként a tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz megteremtsük az optimális körülményeket. Ügyeljünk arra, hogy az asztal megfelelő magasságához beállított széken üljünk, illetve a megvilágítás legyen egyenletes, nem vakító. Ezekkel is elősegíthetjük ugyanis a meglévő panaszok csökkenését, illetve megakadályozhatjuk súlyosbodásukat.
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
