Több olyan vitamin is van, amely segíti a szemünk egészséges működését, illetve amelyek hiányát megsínyli a látásunk. A legismertebb ezek közül az A-vitamin, a retinol, illetve annak előanyaga, a béta-karotin. Belsőségekben, vajban, margarinban, tojássárgájában, a növények közül pedig főleg az élénksárga színű gyümölcsökben, például a sárgarépában, sütőtökben, kajszibarackban, sárgadinnyében található meg a leginkább. A látás folyamataihoz nélkülözhetetlen, hiánya megmutatkozik a szem fényérzékelő receptorainak sorvadásában. A sárgarépa fogyasztásának szemvédő hatását már évszázadok óta ismerik, anélkül, hogy a hatásmechanizmusával tisztában lettek volna.
Ma már tudjuk, hogy ez az olcsó, rendkívül egészséges zöldség a béta-karotin leggazdagabb forrása, amely aztán az emberi szervezetben A-vitaminná alakul. Nagy szerepe van az immunrendszer erősítése, a szívbetegségek megelőzése mellett a látásélesség javításában is. Hasonlóan hozzájárulnak a szem egészségének megvédéséhez az antioxidáns hatású C- és E-vitaminok. A C-vitamin például az érfalak rugalmasságát segít megőrizni, így több súlyos látáskárosodás elkerülésében jó szolgálatot tesz. A friss zöldségekből juthatunk hozzá a legegyszerűbben: a zöldpaprika, a paradicsom, a káposzta, a leveles zöldségek, a burgonya jócskán tartalmaz belőle. A gyümölcsök közül például a fekete ribizli, a citrusfélék, a cseresznye, a dinnye C-vitamintartalma jelentős. Sokféle öregedést lassító, sejtvédő, érvédő, immunerősítő hatása van az E-vitaminnak is, amelyhez növényi olajokból, gabonacsírákból, olajos magvakból, tojásból és halhúsból juthatunk hozzá. Érdemes megemlíteni a B2-vitamint, a riboflavint is, amely szintén javítja a látásélességet, védi a szem nyálkahártyáját, javítja a szem alkalmazkodóképességét, enyhíti a szem fáradtságát. Tej, máj, élesztő, leveles zöldségfélék, hal, tojás tartalmazza.
Természetes fényvédelem
Az egyik jellemző, időskori szembetegség, a makula-degeneráció elkerüléséhez hozzásegít két antioxidáns karotinoid, a lutein és a zeaxantin, amelyek közömbösítik a káros UV sugárzás hatására a szem sejtjeiben keletkező szabad gyököket. Ha ugyanis ezek koncentrációja gyengül az ún. sárgafoltban, a makulában, nem tudják a szűrő funkciójukat betölteni és a fényt érzékelő, agyi jelként továbbító receptorok sérülhetnek. Elsősorban az élénk színű zöldségek fogyasztásával juthatunk hozzá, érdemes minél több spenótot, brokkolit, káposztafélét, sütőtököt, sárgarépát, kukoricát az étrendbe illeszteni.
Bogyós gyümölcsök is segítenek
A kék szőlőben, a fekete ribizliben, az áfonyában is találhatók olyan hatóanyagok, amelyek különösen jót tesznek a szemnek. Ilyen a rezveratrol nevű anyag, amelyet legnagyobb mennyiségben a szőlő héjában mutatták ki (belekerül a valódi szőlőlébe és a vörösborba is). Öregedést gátló hatást tulajdonítanak neki, például védi a szem ereit az idősebb korral együtt járó károsodásoktól. A fekete áfonya ezen kívül más antioxidáns hatású anyagokat is tartalmaz, amelyekről úgy tartják, hogy a szem látóképességét javítják. A gyümölcs jó hírét a hadtörténészek is öregbítették, amikor feljegyezték, hogy a második háborúban az amerikai pilótáknak áfonyakészítményt adtak, hogy bevetéskor sötétben is élesebben lássanak.
Jófajta zsírok
A John Hopkins Egyetem munkatársai kutatásaik alapján az omega-3 zsírsavakban gazdag étrendet ajánlják az időskori sárgafolt-degeneráció kockázatának csökkentésére. Főként halak, köztük kiemelten a tonhal és más tengeri állatok, például kagylók fogyasztását tartják előnyösnek a szem védelmére. Más kutatások eredményei kiegészítették ezt a vizsgálatot azzal, hogy nemcsak a makula egészségének megőrzéséhez járulhatnak hozzá az omega-3 zsírsavak , hanem például a szemszárazság előfordulása is csökkenthető vele. Ilyen, kedvező élettani hatású olajakat nemcsak a halhúsban, hanem bizonyos növényekben is találhatunk, például a dió, a mandula, a mogyoró is gazdagon tartalmazza ezeket.
Hasznos ásványi anyagok
Vannak olyan nyomelemek, ásványi anyagok, amelyek szintén nélkülözhetetlenek a szem egészségének megőrzésében - szerencsére a kiegyensúlyozott, változatos étkezés többnyire biztosítja ezek megfelelő bevitelét. Ilyen például a cink és a szelén, amelyek az emberi szervezetben antioxidánsként járulnak hozzá a sejtfalak védelméhez a szabadgyökök káros hatásaival szemben. Cinket a hús, a máj, a tojás, a hüvelyes zöldségek tartalmaznak, a szelén forrásai pedig a tengeri halak és egyéb tengeri állatok, valamint a teljes kiőrlésű gabona.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szemvidító fű és társai
Van néhány, hosszú ideje ismert gyógynövény is, amelyet természetes segítségként bevethetünk - természetesen az ilyen öngyógyítás csak az enyhébb esetekben ajánlható, hiszen alapszabály, hogy a szembetegségek kezelése mindenképpen szakorvosi feladat. Előfordul azonban, hogy a fáradt, karikás szem, az idegesen rebegő szemhéj, a szem körül kialakult árpa vagy egy enyhébb kötőhártya-gyulladás miatt van szükségünk gyors, otthoni segítségre. Ilyen esetekben jó szolgálatot tehet például a szemvidító fű (Euphrasia rostkoviana), amelynek teájából készített borogatás mind a fáradt szemek pihentetésére, megnyugtatására, mind az enyhébb szem körüli gyulladások csillapítására alkalmas. Árpa és kötőhártya-gyulladás lohasztására a kamillavirág vagy a zsurló főzete is ajánlható (kivéve, ha az illető allergiás a pollenekre, mert akkor tovább ronthat az állapotán ezekkel).
A Kansas Állami Egyetem kutatói pedig a kínai ördögcérna (Lycium chinense, farkasbogyó) hatását vizsgálták, és úgy tapasztalták, hogy ez a növény jól használható táplálék-kiegészítőként az időskori illetve a diabétesz okozta retinakárosodások esetén. Nagy mennyiségű zeaxantint, luteint, poliszacharidot és polifenolt tartalmaz ugyanis, amelyeknek van látásélességet javító hatásuk.
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
Legjobban: