A gége feladatai
A gége a légutak része és a hangképzés szerve, vázát porcok alkotják. A gégében helyezkednek el a hangképzésért felelős hangszalagok. A két hangszalag közötti terület a hangrés. A gége védi az alsó légutakat attól, hogy nyeléskor folyadék vagy táplálék jusson a légcsőbe. A gége teszi lehetővé a levegő akadálytalan áramlását, belégzéskor a hangrés kitágul, kilégzéskor kismértékben szűkül. A gége másik funkciója a hangadás. A hangképzés során a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a résmentesen záródó, megfeszülő hangszalagokat.
A hangmagasságot a hangszalagok hossza, tömege befolyásolja. A nők hangja magasabb, mint a férfiaké. Azonos nemen belül is vannak egyéni különbségek, emiatt eltérő a hangmagasságunk és hangszínünk. A hangszalagok végleges méretüket a serdülőkor végére érik el. Ha a hangszalagok tömege megváltozik vagy a hangszalagok záródása bármilyen okból elégtelen, a hang rekedtté válik.
Mi a rekedtség?
Ha a hang a tisztaságát elveszti, és zavaró zörejek kísérik, rekedtségről beszélünk. Annál rekedtebb lesz a hang, minél jobban elfedik azt a zörejek. A rekedtség jelentkezhet önmagában vagy felső légúti hurut tüneteként, náthával, köhögéssel együtt. Lefolyása lehet heveny és hosszan tartó, krónikus.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rövid ideig tartó rekedtség
Heveny hangszalaggyulladás legtöbbször megfázás, influenza, egyéb vírusok által okozott felső légúti gyulladással együtt jelentkezik. Ilyenkor a rekedtséget általában láz, hőemelkedés kíséri és gégetáji, valamint torokfájdalommal jár. Heveny gyulladást kiválthatnak izgató gázok, gőzök is. A túlerőltetés teljesen egészséges torokban is okozhat átmeneti rekedtséget a nyálkahártya vérbősége folytán. A heveny gyulladások legtöbbször néhány nap alatt spontán gyógyulnak. Fontos a hangkímélet, valamint a bő folyadékfogyasztás. A folyadék ne legyen forró vagy túl hideg, és főleg szénsavas!
Krónikus rekedtség
A hosszan tartó rekedtség hátterében legtöbbször krónikus gyulladásos folyamatok, környezeti ártalmak, dohányzás, hangszalag-bénulás áll.
Hangszalagbénulás a hangszalagot mozgató ideg károsodása következtében alakul ki. Ez bekövetkezhet, pl. influenzavírus által okozott megbetegedés szövődményeként, pajzsmirigy-betegségek következtében, stb. A hangszalag mozgásában jelentős szerepük van a gégeváz ízületeinek, így ezen ízületek betegsége, vagy tartós túlerőltetése, rossz használata - elsősorban, ideges, neurotikus - mozgásképességük beszűküléséhez vezet, amely szintén rekedtséget, hangadási zavarokat okozhat.
A rekedtség mint foglalkozási ártalom
A hangszalagok túlzott igénybevétele gyakran fordul elő tanárok, előadóművészek, bemondók körében, illetve azoknál, akiknek munkájukból fakadóan hangosan vagy sokat kell beszélniük. A rekedtség gyakori oka a helytelen hanghasználat. Ilyenkor a rekedtség a funkcionális hangképzési zavar következménye, de tartós zavar esetén kialakulhatnak látható alaki elváltozások is, pl. erőltetett hangképzés esetében a hangszalagcsomó vagy felületes hámhiány a nyálkahártyán. A rossz hangminőség úgy is kialakulhat, hogy elégtelen a hangszalagok zárása és beszéd közben kis rés marad.
A helytelen hanghasználatból adódó rekedtség kezelése a foniáter szakorvos feladata. Részben helytelen hanghasználat, részben krónikus gyulladás talaján alakul ki a hangszalagpolip. Ez jóindulatú, szövettanilag krónikus gyulladás sajátosságait mutató növedék, mely a hangszalagon képződik és nagysága színes gombostűfejnyitől, akár borsónyi nagyságúig változhat, tartós rekedtséget okoz. Gyógyulás csak műtéttől várható, mely teljes gyógyulást eredményez. Krónikus rekedtség esetén mindig keresni kell, ki kell zárni a rosszindulatú daganatot is.
Mit kell tenni?
A legjobb gyógymód a némaság. A rekedtséget komolyan kell venni, ugyanis a háttérben állhat a gége jó- és rosszindulatú daganata is, így két-három héten túl tartó rekedtséggel - különösen, ha a vezető tünet, maga a rekedtség - fül-orr-gégeszakorvoshoz kell fordulni. Szerencsére a gége jól vizsgálható, a kezelés hatásossága könnyen ellenőrizhető.
Kerüljük a dohányfüstös helyiségeket, mi magunk se gyújtsunk rá. Télen a fűtött helyiségek száraz levegőjét párásíthatjuk. Azoknak, akik könnyen túlerőltetik a hangjukat, érdemes időt szánni a helyes, hangszálkímélő hangképzés elsajátítására, amelyhez logopédus adhat segítséget.
Legjobban: