Szomorú tény, hogy az ízületi porckopás az eltelt évek számával arányosan fokozódik, azaz minél jobban és minél több ideig terheljük magunkat, annál jobban kopnak az ízületeink. Emellett a régi sérülések is növelik a kopás kialakulásának kockázatát, csakúgy, mint a rendszeres túlterhelés. Hasonló hatása van a túlsúlynak is, amely főleg az alsó végtag ízületeit veszélyezteti - sorolja az ízületi kopás lehetséges kiváltó okait dr. Juhász Péter reumatológus szakorvos, majd hozzáteszi, hogy az ízületeknek nemcsak az elhízáshoz vezető mozgásszegény életmód, hanem az extrém terhelés sem tesz jót. - Az élsportok sokszor túlzott igénybevételt jelentnek, az általuk kifejtett hatást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mintha egy autó motorját folyamatosan maximális fordulatszámon pörgetnénk - magyarázza szakértőnk. Az élsport mellett nem túl ízületbarát a síelés és a fallabdázás sem, mert ezek kellő felkészülés nélkül megterhelik az térdízületeket, ugyanúgy, ahogy a tenisz is rosszat tehet a csuklónak. - Az ilyen jellegű sportoknál különösen fontos, hogy a mozgás megkezdése előtt bemelegítsük az izmainkat. Erre azért van nagy szükség, mert az izmok az ízületek nagy részét kívülről is támogatják, azaz azok fogják őket össze - emiatt van az, hogy például a legyengült combizomzat nem tesz jót a térdízületnek, mert legyengülve nem képes azt jól összefogni és mozgás közben megvédeni.
A porckopás kialakulásának okai
Bár az ízületi kopás okozta panaszok jellemzően az idősebb korosztályt érintik, a kezdeti tünetek már 40-50 éves korban jelentkezhetnek, sőt azoknál, akik fiatalabb korukban az ízületi felszínt érintő sérülést szenvedtek, még előrébbre tolódhat a panaszok megjelenése. Ennek oka egyszerűen az, hogy ha az ízületi felszínt érintő sérülés nem tud sima felszínt képezve összeforrni, akkor az ízület károsodása és elcsúszása miatt gyorsabban beindul azok kopása is. A kopásos tünetet persze nem nehéz fölismerni: a kezdeti stádiumban első jelként az úgynevezett indítási fájdalom jelentkezik, ami például térdízületi kopásnál annyit tesz, hogy ha egy-egy hosszas ücsörgést követően felállunk és elindulunk, akkor az első pár lépés megtétele nehézkes lesz, és az is marad, egészen addig, ameddig a térd egy kicsit be nem járatódik. Az indítási fájdalmat a későbbiekben az úgynevezett terhelési fájdalom is követi: ez már tipikusan hosszasabb igénybevételt követően, például több száz méteres séta során alakul ki. A soron követő stádium már túlmutat ezen a panaszon: ilyenkor már szó szerint minden mozdulat fáj. Az ízületi kopás végső stádiuma az állandó fájdalom - ez az az állapot, amikor a protézisműtét szóba jön.
Tarajos porcaink
Ugyancsak a műtét szükségességét jelezheti az ízületi kopás egyik jellegzetes tünete, aminek kiváltó oka tulajdonképpen az, hogy az ízület próbál a porckopás ellen védekezni, és ezért különböző kiegészítő képleteket fejleszt. A gond ilyenkor az, hogy ezek a képződmények csontélekként rakódnak föl a porc környékére, majd gátolni kezdik az ízület amúgy normális működését, és szűkíteni kezdik a mozgásterét - emiatt van az, hogy a nagyon elkopott térd már nem is hajlítható be rendesen. Az ilyen jellegű problémák főleg a hölgyeket érintik, náluk gyakrabban jelentkezik térdízületi kopás, és esetükben előfordul az is, hogy a térdük csak 90 fokban hajlítható -; ilyenkor pedig már a guggolás is komoly problémát okoz. Ilyen mértékű rendellenesség térd esetében persze már csak protézisközeli állapotban szokott előfordulni, de a csípőízületnél a kopás korai fázisában is előfordulhat, hogy a csípő nem forgatható kellőképp, és hogy a lábak sem terpeszthetők eléggé. Ezen panaszok a mozgásteret a meszes részek miatt egyrészt nagyon komolyan beszűkítik, másrészt a fájdalmak miatt is korlátozottá teszik a mozgást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ideje figyelni!
A porckopás nemcsak az idősebbek életét keserítheti meg, hanem a fiatalok és a túlsúlyosak mindennapjaira is rányomhatja bélyegét. A fiatalabb korban kialakuló panaszokat jellemzően vagy a túlterhelés, vagy valamilyen veleszületett rendellenesség okozza – ilyen lehet például a csípőficam, az ó- vagy az x-láb. Ilyen esetekben a problémát egyszerűen az okozza, hogy az ízületeken belül tengelyeltérések alakulnak ki, amelyek miatt a porcok aszimmetrikusan terhelődnek, egyik felük pedig jobban kopik, hiszen lényegesen nagyobb terhelést kap, mint amekkorát normál esetben el kellene viselnie. Ugyancsak komoly rizikófaktor az elhízás is, különösen azért, mert az elhízott, térdízületi kopással élő betegeket igen nehéz kezelni, hiszen a mozgás már önmagában is fájhat nekik. Ha ugyanakkor nem mozognak, azaz a fájdalom miatt nem terhelik az ízületeiket, testsúlyuk csak tovább gyarapodik - akinek tehát ízületi kopása van, az eleve hajlamosabb az elhízásra. Esetükben különösen jó szolgálatot tehet az úszás és az olyan dinamikus sportok elsajátítása, amelyek nem masszív terhelést, hanem ismétlődő, kisebb terhelést jelentenek – ilyen például a kerékpározás is. A lényeg tehát, hogy akármi álljon is a kopás hátterében, ne kezdjük az ízületeket kritika nélkül kímélni. Hiszen ha az elkopott térdízületet óvatosabban kezeljük és a másik lábat terheljük, a kopás által érintett oldalon még jobban elvékonyodik és elgyengül az ízületet mozgató combizomzat; mindez pedig a kopott ízületnek még inkább árt, mert az izomzat nem fogja át az ízületet, és nem tölti be védő szerepét.
Variációk kezelésre
Az ízületi kopás kezelésének fontos eleme a gyógytorna. Ennek első lépéseként a gyógytornász mozgásszervi vizsgálat alapján egyénre szabottan határozza meg a megfelelő kezelési programot, és választja ki a szóba jöhető technikákat, eszközöket és lehetőségeket. Hogy melyek ezek a lehetőségek?
- Manuálterápia: Ez a módszer a mozgás szervrendszerének visszafordítható működési zavaraival foglalkozik. Egyfajta kézzel végzett technikákat jelent, amellyel a gerinc- és a végtagízületek elváltozásait lehet kezelni. Erről egy manuálterapeuta gyógytornásszal készített interjúnkban olvashat bővebben!
- McKenzie-módszer: A gerincproblémák speciális vizsgálati és kezelési rendszere ez – mondja Simon Melinda gyógytornász, majd hozzáteszi, hogy mivel a beteg a kezelés során megtanulja a gyakorlatokat, segítségükkel maga is képes befolyásolni fájdalmat és a probléma kimenetelét. A módszer előnye, hogy alkalmazásával gyakran a műtéti beavatkozás is elkerülhető. A módszerről egy korábbi cikkünkben olvashat részletesen!
- Terrier-féle lágyrészmobilizáció: Ez a kezelés az érintett ízület lazított helyzetben történő passzív mozgatását és masszázsát jelenti, célja pedig a fájdalom csillapítása, az izmok nyújtása, a mozgásterjedelem növelése.
- Kinesio-Taping módszer: E módszernél a gyógytornász az érintett területre rugalmas szalagokat helyez, amelyek lehetővé teszik az izomműködés normalizálását, az ödémák csökkentését, az inak és a szalagok erősítését, nem utolsó sorban pedig a fájdalmat is enyhítik.
- Súlytalan lehetőségek: Az ízületi kopások kezelésére víz alatti gyógytorna is bevethető: – A szárazföldi mozgással ellentétben a vízben a felhajtóerő miatt kisebb terhelés éri a testet, emiatt pedig könnyebben és szabadabban lehet benne mozogni. A vízi gyógytorna másik nagy előnye, hogy úszástudás sem szükséges hozzá – mondja Simon Melinda, majd hozzáteszi, hogy a víz alatti torna célja ez esetben mindig a gerinc és a lábak tehermentesítése, a mozgások terjedelmének, az izmok erejének növelése, valamint a mozgáskoordináció és az egyensúly fejlesztése. A vízben végezhető gyakorlatok mellett a gyógytornászok a gimnasztikai labdákat és függesztőrácsokat is előszeretettel alkalmazzák. Ezek segítségével ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy az ízületet és izmokat tehermentesített helyzetben kezeljék, erősítsék és nyújtsák.
Kivédhető támadások?
A fölpuhult porcok épségének megőrzését porcerősítő készítmények is segíthetik. Ezek működési módjára két elmélet is van: az egyik szerint e készítmények hatóanyagai – például a glükozamin-szulfát , ami a porc egyik építőanyaga – a táplálkozás során bejutnak az ízületekbe. A másik elmélet ennél jóval elrugaszkodottabb: eszerint az ízületi kopás már önmagában is egyfajta autoimmun jelenség, amelyet a porcok ellen a szervezeten belül képződött ellenanyagok váltanak ki. Ebből persze az is következik, hogy ha a szervezetbe kívülről porcszerű anyagokat juttatunk be, akkor azok lekötik a porcok ellenanyagait, így azok kevésbé károsítják az ízületeket. Ez a teória meglehetősen új, de már végeztek olyan vizsgálatokat, amelyekben a betegeknek porcvédő készítményeket adagoltak, és a vérükben kimutatható porcellenes antitestek szintjét tanulmányozták. Az eredmények szerint a porcerősítőt szedő betegek esetében az ellenanyagok szintje valamelyest csökkent.
