Az influenza elleni védőoltással kapcsolatban számos téves elképzelés él az emberek fejében. A CNN cikke alapján ezek között segítünk eligazodni.
Tévhit: Az influenzaoltás nem működik
A valóság ezzel szemben az, hogy a beoltottak sokkal kisebb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, kerülnek kórházba, vagy halnak bele a betegségbe. Ezt támasztja alá az a metaanalízis is, amelyet Dr. Mark Loeb, az ontariói McCaster Egyetem influenzakutatója végzett. A tavaly októberben megjelent tanulmány összesen több mint 600 000 résztvevő adatait vizsgálta. Megállapították, hogy a vakcinák minden életkorban védelmet nyújtanak a súlyos influenza-komplikációk ellen, függetlenül attól, hogy az oltások mennyire felelnek meg az aktuálisan keringő influenza-törzseknek.
Az elemzés megállapította, hogy átlagosan az influenza-vakcinák körülbelül felére csökkentik a gyermekek kórházi kezelésének vagy intenzív osztályra való kerülésének kockázatát, és 70%-kal csökkentik a tüdőgyulladás kockázatát. A 65 év alatti felnőttek esetében az oltás 40%-kal csökkentette a kórházi kezelés vagy tüdőgyulladás kockázatát. A 65 év felettiek esetében körülbelül 30%-kal csökkent a kórházi kezelés kockázata, 45%-kal a tüdőgyulladás kockázata és 53%-kal az intenzív osztályra kerülés kockázata.
Tévhit: Nincs értelme a vakcinának, mivel nem az új törzsre szabták
A jelenleg forgalomban lévő vakcinák így is védelmet nyújthatnak a K alcsoport ellen. A K alcsoport egy A-típusú influenzavírus, pontosabban egy H3N2 vírus. A H3N2 vírusok gyorsan változnak, és gyakran megnehezítik a tudósok munkáját, akik minden évben kiválasztják az oltóanyagba kerülő vírusokat. Ez történt idén is. Miután kiválasztották az idei oltóanyagba kerülő három vírustörzset, a H3N2 vírus elkezdett terjedni a déli féltekén, és Ausztráliában rekordot döntő influenzaszezont okozott. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a vakcina védelmet nyújt-e az új vírus ellen. Ezzel kapcsolatban több kutatás is született már, vegyes eredménnyel, de a legfrissebbek szerint a vakcina némi védelmet nyújt a K alcsoport ellen is. A Pennsylvaniai Egyetem vizsgálatában 76 ember vett részt, akiknek a vérét elemezték egy hónappal azután, hogy megkapták az oltást. Megállapították, hogy az oltás előtt a 76 vizsgálati résztvevő közül csak nyolcnak, azaz 11%-nak volt semlegesítő antitestje a K alcsoportba tartozó vírusok ellen. Az oltás után 76 emberből 30-nak, azaz 39%-nak volt ilyen antiteste. A kutatás vezetője szerint az, hogy valakinek termel-e antitesteket a szervezete attól függhet, hogy korábban milyen vírusokat kapott el, ezt viszont nem tudhatjuk magunkról.
Tévhit: Az influenzaoltás megbetegíthet
Sok ember – egyes tanulmányok szerint körülbelül minden harmadik – egy-két napig rosszul érzi magát az influenzaoltás után. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fejfájás, izomfájdalom, fáradtság és láz, amelyek mind nagyon hasonlítanak az influenza tüneteihez. De ez nem influenza: mivel az oltások csak az influenza vírus részeit tartalmazzák, ezek semmiképpen sem okozhatnak fertőzést. A vakcinák azon alapelv szerint működnek, hogy megmutatják az immunrendszernek a vírus vagy baktérium egy részét, hogy az felismerje és gyorsabban reagáljon a valódi kórokozóra. A vakcina lényegében felkészíti az immunrendszert, hogy gyorsan cselekedjen, miután ki lett téve a kórokozónak.
Tévhit: Beadattam az oltást, tehát nem lehetek influenzás
Sajnos ez nem így van. Kutatások szerint az influenzaoltások megakadályozzák egyes embereknél az influenza kialakulását, de általában véve az oltások nem túl hatékonyak a légúti fertőzések megelőzésében, és ez nem is az elsődleges előnyük. Amiben igazán hatékonyak, az az influenzafertőzések legsúlyosabb következményeinek megelőzése: kórházi kezelések, tüdőgyulladás, szívrohamok és halál. Az influenzafertőzések kezdetben általában enyhék: a korai tünetek kellemetlenek lehetnek, de közel sem olyan súlyosak, mint azok, amelyek napokkal vagy hetekkel később jelentkeznek, ha a fertőzés átterjed a tüdőbe és tüdőgyulladássá alakul, vagy széles körű gyulladást okoz, ami növeli a szívrohamok és stroke-ok kockázatát. Egy tanulmány szerint a szívroham kockázata hatszorosára nő az influenzafertőzés megerősítését követő héten. A vakcinázás viszont 34-45%-kal csökkenti a szívkomplikációk kockázatát.
Tévhit: Mindenki ugyanazt a vakcinát kapja
Életkoronként eltérő vakcinák érhetők el, változó erősségben és formában. Az NNGYK tájékoztatása szerint Magyarországra az alábbi vakcinák érkeztek:
- a 3 évesnél idősebbek oltásához 3Fluart vakcina (ebből 650 ezer adag térítésmentesen felhasználható),
- a 3 éven aluli gyermekek védelmére 4 ezer adag Vaxigrip oltóanyag és 2 ezer adag Fluenz szuszpenziós orrspray áll rendelkezésre.
Hozzátették, hogy az oltóanyag trivalens, két influenza A és egy B vírustörzset tartalmaz, az összetétele megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség bizottsága 2025/2026. évi szezonra vonatkozó ajánlásának.
