Az influenza tömeges elterjedését a XVI. században figyelték meg először Európában. A szó olasz eredetű (influenza oli freddo = a hideg hatása), és az 1743. évi járvány óta használják. Az utóbbi száz évben három hatalmas járvány vonult végig a Földön: az 1889-1890., az 1918-1919. végül 1957. évben. Nagyobb járványokra 30-40 évenként, kisebb járványokra 2-3 évenként lehet számítani, rendszerint a téli-koratavaszi hónapokban. Egy járvány alkalmával 1,5-2 millió ember jelentkezik orvosánál, a halálos áldozatok száma - akik elsősorban a csecsemők és a 60 éven felüliek köréből kerülnek ki - 700-1700 közötti.
A vírusok
A fertőzött személy, már a lappangási idő alatt is terjeszti a vírusokat. Az influenzavírusok azért olyan veszélyesek, mert folyamatosan képesek a megújulásra, állandó változásban vannak. Ez azt jelenti, hogy a kapott védőoltás csak a vírus azon mutációjával szemben nyújt védelmet, amellyel szemben a vakcinát kifejlesztették. Emiatt az oltást évente meg kell ismételni. Feltehetjük a kérdést, hogy ha a vírusok állandóan változnak, hogyan vagyunk képesek mégis minden évben egy új védőoltást készíteni? Ez azért lehetséges, mert a vírusok egyes részei csak nagyon lassan változnak egyik évről a másikra. Az influenzát okozó vírusnak három típusa van: A, B és C vírusok. A leggyakrabban előforduló az A, ez okozza a legveszélyesebb járványokat. Sőt, állatfajokat is megfertőzhet (pl. szárnyasokat, sertést, lovat). A B típusú vírus kizárólag embereket betegíthet meg, s általában kisebb járványokért felelős. A C típusú fertőzés csak ritkábban mutatható ki.
Vegyük komolyan!
Az influenzának számos szövődménye alakulhat ki, ha nem vesszük komolyan. Ezek közül a legfontosabb a tüdőgyulladás, amely legtöbbször vírusos eredetű. Leginkább a fiatal felnőtteket veszélyezteti. A betegség lefolyása olykor súlyos, és feltétlenül ellátást igényel, ám ez valójában ritka.
A bakteriális felülfertőzésből eredő tüdőgyulladás inkább az idősebb korosztályt érinti. Az influenza által okozott halálesetek is többnyire ennek a szövődménynek következményei. A szövődmények elkerülése érdekében a fertőzött betegnek ágynyugalomban kell kivárnia a gyógyulást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az immunrendszer szerepe
Az influenzavírusoknak nem ellenfél egy legyengült immunrendszer. Ha viszont legjobb tudásunk és lehetőségeink szerint igyekszünk a szervezetünket és az immunrendszerünket karbantartani, mindenképpen nagyobb eséllyel vészeljük át az influenzaszezont. Fontos a fokozott C-vitamin-bevitel. A savanyú káposzta, a vöröshagyma, a fokhagyma, a citrusfélék, azaz a narancs, a citrom és a grapefruit, valamint az alma fogyasztása segít megóvni egészségünket.
Mit tehetünk még?
Gyakrabban mossunk kezet, mert a vírushordozók által a levegőbe juttatott vírusok ott lehetnek minden olyan tárgyon, amelyet például utazás közben érintünk, vagy több ember megfogta már előttünk. Ha ezeket az eszközöket megfogjuk, majd kézmosás nélkül a szánkhoz emeljük a kezünket, máris beengedjük - szabad utat biztosítva - a vírusokat.
Nagy védelmet nyújtanak a patikákban és a háziorvosoknál beszerezhető oltóanyagok. Az oltást az adott influenzaszezont megelőző 1-3 hónapban kell beadni. Ennek következtében a vírussal szembeni ellenálló képesség közel két hét alatt kialakul.
Legjobban: