A stroke okai

Stroke során az agy bizonyos területei részlegesen, rosszabb esetben végérvényesen károsodnak. Leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamiféle akadály képződik, ami miatt a szövetek ellátottsága elégtelenné válik.

Testünk minden sejtjének tápanyagra van szüksége a működéshez, ez alól agyunk sem kivétel. A megfelelő oxigén- és tápanyagellátás véráramlással biztosított az agy szöveteinek, hogyha azonban valamilyen okból ez az ellátás megszűnik, vagy kritikus pont alá csökken, úgy a szövetek elhalnak. A kiváltó okok mielőbbi megszüntetése kulcsfontosságú a beteg élete és későbbi felépülése szempontjából.

A stroke Európa-szerte a leggyakoribb halálozási ok a daganatok és a szívbetegségek mellett.

A stroke Európa-szerte a leggyakoribb halálozási ok a daganatok és a szívbetegségek mellett

Kialakulásának módja szerint iszkémiás- és vérzéses stroke-okat különböztethetünk meg. Gyakoribb az iszkémiás stroke, tízből nyolc esetben ezt diagnosztizálják az orvosok. Ez esetben a szöveti áramlászavar leggyakoribb oka a vért szállító erek elzáródása: okozhatja az ér egy szívhez közelebbi részéből érkező, vérrel sodródó törmelék (embóliás stroke), illetve egy helyben képződött vérrög (trombotikus stroke). Bizonyos esetben a vérrög az elvezető agyi vénákban alakul ki, ezt vénás trombózisnak hívjuk. Vérzéses stroke akkor alakul ki, ha az agyi artéria megreped, a vér pedig emiatt nem tud eljutni a megfelelő helyre. Ez esetben az agyban, illetve az agy alapján futó erek is megrepedhetnek.

A kezeletlen magas vérnyomás az érfalak megvastagodását és meszesedést okozhatja, bizonyos felmérések szerint a stroke-on átesettek kétharmada magasvérnyomás-betegséggel is küzdött. Hosszú távon a cukorbetegség is rongálja az érfalakat, ami szintén stroke kialakulásához vezethet. Komoly rizikófaktor a dohányzás is, amely számos agyérbetegség kialakulását elősegíti. Emellett a mozgásszegény életmódot, az egészségtelen, zsíros és fűszeres étkezést és a túlzott alkoholfogyasztást is okolják a szakemberek a stroke kialakulásáért. A betegségen átesett embernek nagyobb esélye van rá, hogy ismét kialakuljon, ezért rendszeres kontrollvizsgálat és életmódváltás szükséges.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Stroke esetén leggyakrabban a következő tünetek jelentkezhetnek: féloldali látásvesztés, beszédzavar, végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása, a látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság. A betegségről bővebben az alábbi cikkünkben olvashat!

Átlagosan egy ember több rizikófaktorban is érintett, ennek köszönhető, hogy a stroke Európa-szerte a leggyakoribb halálozási ok a daganatok és a szívbetegségek mellett. Agyérkatasztrófa következtében évente közel másfél millió ember veszíti életét világszerte, a statisztikák ráadásul folyamatosan emelkedő esetszámról árulkodnak, így a stroke nem csak Magyarországon, de az egész világon növekvő problémának számít.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.