Egészségügyi kiadások: rosszabb, mint gondoltuk

Magyarországon egyre erősebb az ellentmondás az egészségügyre szánt összegek kormányzati kommunikációja, a nemzetközi elemzések megállapításai, valamint a lakosság ellátórendszerrel való elégedettsége között. Egy egészségügyi tanácsadó cég elemzése most ebben rendet téve megállapítja: a lemaradás még annál is nagyobb, mint eddig gondoltuk.

A költségvetési kiadásokhoz mérve, fejenként és GDP-arányosan is keveset költ Magyarország az egészségügyre: a lakossági érzéseket és a szakértői véleményeket az OECD legutóbbi jelentése után immár a két hete megjelent Európai egészségügyi fogyasztói index (EHCI) 2016-os kiadása ismét megerősítette - írja a Napi.hu . A friss EHCI erős lemaradásról tanúskodik az európai mezőnyben, a sereghajtók csoportjában is jellemzően a leggyengébbek közé tartoznak a magyar eredmények.

orvos pénz
Ha mindent összeadunk és mindent kivonunk, a vártnál kevesebb marad. Lehangoló számok

Eközben az egészségügyi kormányzat az ágazatba öntött plusz százmilliárdokról, 500 milliárdos uniós fejlesztési pénz kiosztásáról, az egészségügyi büdzsé folyamatos emelkedéséről kommunikál.

A duzzadó kiadások dacára növekvő lemaradás, illetve egyre erősebb elégedetlenség között feszülő ellentmondás kapcsán a PX Consulting egészségügyi tanácsadó cég elemzése megállapítja, hogy a lemaradás annál is nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Az egészségügyi kiadások nem azonosak a szorosan vett egészségügyi ellátásra, azaz a természetbeni ellátásokra fordítható teljes pénzügyi kerettel. Az egészségügyi kiadásoknak csupán 40-50 százaléka az a természetbeni ellátás, amelyet az átlagember a hétköznapokban egészségügyi ellátásnak tekint: a fekvő- és járóbeteg-ellátás, a diagnosztika, a háziorvosok és a mentőszolgálat, azaz a gyógyító-megelőző ellátások összege.

Ráadásul a természetbeni ellátásokra fordítható keretben - amely csak a GDP 2,9 százaléka - megjelenik a magyar adórendszer bravúros dupla csavarja. Egyrészről az élőmunka magas adóztatása, másrészről az általános forgalmi adó (áfa) gondoskodik arról, hogy az egészségügyi ellátó rendszer működtetésére fordított költségek között jelentős adó- és járulékbefizetési kötelezettségek is szerepeljenek.

Az élőmunka magas adóztatása az egészségügyben - a magas élőmunkaigény miatt - kiemelt jelentőségű, a bérek után fizetendő járulékok a költségek 10-11 százalékát, míg a nettó bért terhelő összes fizetési kötelezettség a költségek 24-27 százalékát jelentik. Gyakran felejtik el azt is, hogy az áfa az egészségügyben - mint végfelhasználó szolgáltatásban - nem igényelhető vissza, azaz a beszerzési költségek azt is tartalmazzák.

Megszűnhetne az adósságcsapda

Összességében az egészségügyi ellátórendszerben a dologi kiadások 17-18 százaléka, az összes kiadás 8 százaléka olyan vissza nem igényelhető áfa, melyet az egészségügyi intézmények kiadnak, a beszállítók befizetnek a költségvetésbe, de az egészségügyi intézmények számára ezt nem kell visszatérítenie a költségvetésnek.

A hozzáférhető adatok alapján a kórházak és rendelők esetében az áfa-visszaigénylési státusz bevezetése mellett egy csapásra megszűnhetne, vagy legalábbis jelentősen mérséklődhetne a szektor újra és újratermelődő adósságállománya - olvasható a PX elemzésében.

Azaz a szigorúan vett egészségügyi ellátórendszerünk fenntartására, működtetésére jelenleg a GDP 2,9 százalékát kitevő finanszírozás jut, de még ennek az összegnek is több mint 30 százaléka az adók és járulékok kifizetésére fordítódik.

A legszegényebb magyarok egészségi állapota az indiaiakéhoz hasonlít. A leggazdagabbaké a nyugat-európaiakéhoz. Az átlag magyaroké pedig a román és bolgár átlag alatt van. Ennek az az oka, hogy fele annyit költünk egészségügyre, mint kellene - állítja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Részletek!

Mindezek alapján talán már jobban érthető, hogy egészen eltérő értékeket olvashatunk az összegzett hazai egészségügyi kiadásokról - állapítják meg a PX Consulting Kft. szakértői. Néhány anyagban, ahol a valódi egészségügyi kiadások körét szigorúan határozzák meg, azaz csak a természetbeli ellátásokat, a gyógyszer-támogatásokat és az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül kapcsolódó egyéb elemeket veszik figyelembe. a hazai egészségügyi kiadások nagyságát a GDP 3,2 százalékára becsülik, más anyagokban pedig egyszerűen az E. alap bruttó értéke jelenik meg a hazai egészségügyi célú finanszírozás egyenértékeként, és így már rögtön a GDP csaknem 6 százalékáról lehet beszélni. Amikor a lakossági költést is ideszámítják, máris 8 százalék fölötti a GDP-arányos részesedés.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Délnyugat felől tovább folytatódik a felhősödés, ezzel együtt a csapadékhajlam is fokozatosan növekszik. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra