Több mint hatvan, súlyos koronavírus-megbetegedésen átesett páciens rehabilitációja valósult meg eddig a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján - olvasható az egyetem honlapján . Az egyénre szabott elemeket tartalmazó program résztvevői amellett, hogy jelentős életminőség-javulásról számoltak be, korábban térhettek vissza munkájukhoz, megszokott tevékenységeikhez is.
Így enyhítik a poszt-COVID tüneteket
Tavaly májusi indulása óta eddig összesen több mint hatvan, folyamatosan pedig kéthetes váltásban 8-10 beteg vesz részt a Pulmonológiai Klinika poszt-COVID rehabilitációs programjában. A résztvevők, zömében súlyos koronavírus-betegségen átesett emberek, akik egy komplex felmérés után kapcsolódhatnak be a kéthetes kórházi irányítású ellátással induló, majd negyedéves otthoni rehabilitációval folytatódó folyamatba.
"Fáradtság, légzési nehézségek, a teljesítőképesség jelentős csökkenése - ezek a legfőbb tünetek, amelyeket a poszt-COVID ambulanciáról hozzánk kerülő betegek tapasztalnak. Ezek mellett pedig kimutatható fennmaradt légzésfunkciós probléma, illetve a röntgenfelvételeken is láthatóak a betegség nyomai" - sorolta dr. Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika docense. A szakember elmondta: a betegek rehabilitációs konzílium alapján kerülhetnek be a programba. A résztvevők általában súlyos betegek voltak, van köztük olyan, aki több mint hatvan napot töltött ECMO, vagyis műtüdő kezelésen, illetve sok beteg hosszan gépi lélegeztetett volt. De van olyan résztvevő, akinél felmerült a tüdőtranszplantáció lehetősége is.
A klinikán a folyamat során elsősorban a tüdőgyógyászati jellegű tünetekkel rendelkező betegekkel foglalkoznak, de kiszűrhetnek a megbetegedéshez kapcsolódó kognitív funkciós zavart, illetve kardiális társbetegségeket is. A betegeket ellátó teamben dolgozik a légzésrehabilitációs szakorvos mellett gyógytornász, dietetikus, pszichológus, adott esetben szociális munkás. A program tartalmaz különböző mellkasi fizikoterápiás eljárásokat, például légzőtornát, kontrollált légzési technikák megtanulását, mellkas-mobilizációt és egyénre szabott tréningprogramokat. "Emellett neuro-pszichológiai felmérést is végzünk a betegek kognitív funkciójának tekintetében, és az ezirányú fejlesztések is a program részét képezik" - tette hozzá a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Miután a betegek a kórházi tartózkodás alatt elsajátították a program elemeit, a rehabilitációt otthonukban folytatják. Három hónap múlva kell visszatérniük egy újabb ellenőrző vizsgálatra. Dr. Varga János szerint az eddigi tapasztalatokból jól látszik, hogy növekedett a betegek teljesítőképessége, sokuk jelentős életminőség-javulásról számolt be. "Azt tudjuk mondani, hogy gyakorlatilag maradvány nélkül vagy minimális visszamaradt tünettel tudtak gyógyulni, vissza tudtak térni korábbi megszokott életükhöz és - ami nagyon lényeges - munkájukhoz is" - mondta el a szakember.
Legjobban: