Mivel foglalkozik a kardiológia?

Azok közé tartozik, akik a kardiológiát az EKG-val azonosítják? Akkor érdemes elolvasnia a szakterületet bemutató cikkünket, melyben a többi diagnosztikai módszerrel és a kezelési lehetőségekkel is foglalkozunk.

A kardiológia (szívgyógyászat) elsősorban a szív betegségeinek megelőzésével, diagnosztikájával, kezelésével foglalkozik, de a kardiológusok munkája jelentős részét a megelőzésre fordított erőfeszítés teszi ki. A kardiológia mint orvosi szakvizsga 1981 óta létezik Magyarországon. A terület specialistái nem összetévesztendők a szívsebészekkel, akik a szegycsont átmetszésével műtenek.

A nem közvetlenül a szíven keletkező betegségek diagnózisa és kezelése során a kardiológusnak más szakterületek orvosaival is együtt kell működnie, például az angiológussal, a neurológussal vagy a pulmonológussal.

Mikor forduljunk kardiológushoz?

Elsősorban akkor, ha az alapvető vizsgálatok (labor, mellkas rtg, EKG) alapján háziorvosa, belgyógyásza javasolja. Szívbetegség gyanúját keltheti az, ha olykor-olykor mellkasi fájdalmat, diszkomfortérzést, légszomjat tapasztalunk, vagy alsó végtagjaink duzzanatára, esetleg rendszertelen szívverésre leszünk figyelmesek. Kifejezett rizikónak számít a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása tekintetében a magas vérnyomás, a jelentős túlsúly, a dohányzás , a fokozottan stresszes, mozgásszegény életmód, illetve az is, ha volt már szívbetegség a családban.

Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a szívbetegségek gyakran a kórkép egészen késői szakáig tünetmentesek, amikor is katasztrofális esemény következhet be. Ezért rendkívül fontos a megelőzés, a korai diagnózis. A rizikófaktorok szűrése mindenkinek ajánlott tehát 35 év felett, de ennél fiatalabbaknak is, komolyabb sportolás vagy fizikai munka esetén, vagy a fentebb is említett tünetek jelentkezésekor.

A szakorvosi vizsgálatnak akkor van értelme, ha az alapvizsgálatok adatai rendelkezésre állnak, ha a szakorvos áttekintheti az előző orvosi dokumentumokat és természetesen, ha a beteg tisztában van gyógyszerelésével.

Milyen betegségek tartoznak a kardiológiához?

A szívgyógyászat a következő, főbb betegségcsoportokkal foglalkozik: szívbelhártya betegségek, szerzett billentyűhibák, veleszületett szívbetegségek, szívelégtelenség, a szívizombetegségek, szívizomgyulladás, szívburokgyulladás, koszorúér-betegség, szívritmuszavarok, magas- és alacsony vérnyomás, és ezek heveny és idült szövődményei.

A kivizsgálás

A kardiológiai vizsgálat célja, hogy az alapos kikérdezés után a szakorvos egyénre szabottan meghatározza a rizikófaktorokat, diagnosztizálja vagy kizárja a szívbetegségeket, azokra valamilyen kezelést előírjon, továbbá segítse a beteget a helyes életvitel kialakításában.

A szakorvos az általános állapotfelmérés után egy sor fizikális vizsgálatot végez (sztetoszkóp, a mellkas megkopogtatása stb.), a diagnosztikai vizsgálatok során pedig a következő eszközöket, műszereket alkalmazhatja:

  • EKG
  • terheléses EKG
  • 24 órás vizsgálatok (ABPM, ambuláns vérnyomás monitorizálás; Holter-EKG)
  • mellkasröntgen (MRTG)
  • echocardiographia (szívultrahang)
  • transoesophagealis echocardiographia (TEE, nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang)
  • szívkatéterezés
  • MRI (mágneses rezonancia)
  • spiroergometria
  • kardio-CT
  • nukleáris kardiológiai vizsgálatok

Kezelés

A kardiológia gyógymódjai többféleképp csoportosíthatók. Lefolyás szerint: A kórképek lefolyása szerint: megelőzés, akut ellátás, krónikus kórképek gyógyítása-gondozása, rehabilitáció. Invazivitás: A kezelési mód lehet invazív (mint pl. a szívkatéterezés vagy a szívműtét), lehet nem-invazív ( szokványos EKG , echocardiogrphia, izotópmódszerek) és félig-invazív mint pl. a nyelőcsövön át végzett szív-ultrahang vizsgálat.

Gyógyszeres vagy eszközös: Pl. a ritmuszavarok kezelésében adhatunk gyógyszereket, más esetben katéteres ablációt vagy pacemakert alkalmazunk.

"Nem orvosi" módszerek: A kezelés részének lenne ajánlatos tekinteni a megelőzésre irányuló nem orvosi módszereket (egészséges táplálkozás, életmód, ennek gazdaságpolitikai, szociológiai szempontjaival) illetve a ma még nem kellő elfogadottságú, populációs szintű gyógyszeres megelőzést (Polypill). A szakorvosi munkaerő kihasználtságát, sőt az ellátás hatékonyságát is számos országban nagymértékban javítják az orvos jelenléte nélkül működő szakambulanciák (pl. szívelégtelenség-ambulanciák), de a közvetlen orvosi jelenlét nem szükséges már a Wi-Fi-kapcsolattal automatikusan történő pacemaker ellenőrzésekhez sem.

Dr.Asbot Richárd Kardiológus, 1976-ban a budapesti orvosegyetemen diplomázott, belgyógyászatból 1981-ben, kardiológiából 1983-ban szerzett szakképesítést. A Nemzeti Echocardiographiás Akkreditációs Bizottság elnöke, a Magyar Ultrahang Társaság alelnöke, az MKT Echocardiographiás Munkacsoport helyettes vezetője és Elnöki Tanácsadó Tesületének tagja. Jelenleg részlegvezető főorvos az Euromedic Diagnostics Magyarországnál.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23 °C
Minimum: +14 °C

Erőteljes marad a felhőképződés. Az északkeleti harmadban átmenetileg csökken a csapadékgócok számossága, miközben délnyugat felől további záporok, zivatarok érkeznek, képződnek. Éjjel egyre inkább az eső, záporeső válik jellemzővé. Az északkeleti szelet főleg északkeleten kísérik élénk széllökések, de záporok, zivatarok környezetében előfordulhatnak erős széllökések is. Hajnalban általában 10 és 15 fok között alakul a hőmérséklet. Fronthatás napközben nem okoz kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra