Mivel foglalkozik a kardiológia?

Azok közé tartozik, akik a kardiológiát az EKG-val azonosítják? Akkor érdemes elolvasnia a szakterületet bemutató cikkünket, melyben a többi diagnosztikai módszerrel és a kezelési lehetőségekkel is foglalkozunk.

A kardiológia (szívgyógyászat) elsősorban a szív betegségeinek megelőzésével, diagnosztikájával, kezelésével foglalkozik, de a kardiológusok munkája jelentős részét a megelőzésre fordított erőfeszítés teszi ki. A kardiológia mint orvosi szakvizsga 1981 óta létezik Magyarországon. A terület specialistái nem összetévesztendők a szívsebészekkel, akik a szegycsont átmetszésével műtenek.

A nem közvetlenül a szíven keletkező betegségek diagnózisa és kezelése során a kardiológusnak más szakterületek orvosaival is együtt kell működnie, például az angiológussal, a neurológussal vagy a pulmonológussal.

Mikor forduljunk kardiológushoz?

Elsősorban akkor, ha az alapvető vizsgálatok (labor, mellkas rtg, EKG) alapján háziorvosa, belgyógyásza javasolja. Szívbetegség gyanúját keltheti az, ha olykor-olykor mellkasi fájdalmat, diszkomfortérzést, légszomjat tapasztalunk, vagy alsó végtagjaink duzzanatára, esetleg rendszertelen szívverésre leszünk figyelmesek. Kifejezett rizikónak számít a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása tekintetében a magas vérnyomás, a jelentős túlsúly, a dohányzás , a fokozottan stresszes, mozgásszegény életmód, illetve az is, ha volt már szívbetegség a családban.

Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a szívbetegségek gyakran a kórkép egészen késői szakáig tünetmentesek, amikor is katasztrofális esemény következhet be. Ezért rendkívül fontos a megelőzés, a korai diagnózis. A rizikófaktorok szűrése mindenkinek ajánlott tehát 35 év felett, de ennél fiatalabbaknak is, komolyabb sportolás vagy fizikai munka esetén, vagy a fentebb is említett tünetek jelentkezésekor.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A szakorvosi vizsgálatnak akkor van értelme, ha az alapvizsgálatok adatai rendelkezésre állnak, ha a szakorvos áttekintheti az előző orvosi dokumentumokat és természetesen, ha a beteg tisztában van gyógyszerelésével.

Milyen betegségek tartoznak a kardiológiához?

A szívgyógyászat a következő, főbb betegségcsoportokkal foglalkozik: szívbelhártya betegségek, szerzett billentyűhibák, veleszületett szívbetegségek, szívelégtelenség, a szívizombetegségek, szívizomgyulladás, szívburokgyulladás, koszorúér-betegség, szívritmuszavarok, magas- és alacsony vérnyomás, és ezek heveny és idült szövődményei.

A kivizsgálás

A kardiológiai vizsgálat célja, hogy az alapos kikérdezés után a szakorvos egyénre szabottan meghatározza a rizikófaktorokat, diagnosztizálja vagy kizárja a szívbetegségeket, azokra valamilyen kezelést előírjon, továbbá segítse a beteget a helyes életvitel kialakításában.

A szakorvos az általános állapotfelmérés után egy sor fizikális vizsgálatot végez (sztetoszkóp, a mellkas megkopogtatása stb.), a diagnosztikai vizsgálatok során pedig a következő eszközöket, műszereket alkalmazhatja:

  • EKG
  • terheléses EKG
  • 24 órás vizsgálatok (ABPM, ambuláns vérnyomás monitorizálás; Holter-EKG)
  • mellkasröntgen (MRTG)
  • echocardiographia (szívultrahang)
  • transoesophagealis echocardiographia (TEE, nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang)
  • szívkatéterezés
  • MRI (mágneses rezonancia)
  • spiroergometria
  • kardio-CT
  • nukleáris kardiológiai vizsgálatok

Kezelés

A kardiológia gyógymódjai többféleképp csoportosíthatók. Lefolyás szerint: A kórképek lefolyása szerint: megelőzés, akut ellátás, krónikus kórképek gyógyítása-gondozása, rehabilitáció. Invazivitás: A kezelési mód lehet invazív (mint pl. a szívkatéterezés vagy a szívműtét), lehet nem-invazív ( szokványos EKG , echocardiogrphia, izotópmódszerek) és félig-invazív mint pl. a nyelőcsövön át végzett szív-ultrahang vizsgálat.

Gyógyszeres vagy eszközös: Pl. a ritmuszavarok kezelésében adhatunk gyógyszereket, más esetben katéteres ablációt vagy pacemakert alkalmazunk.

"Nem orvosi" módszerek: A kezelés részének lenne ajánlatos tekinteni a megelőzésre irányuló nem orvosi módszereket (egészséges táplálkozás, életmód, ennek gazdaságpolitikai, szociológiai szempontjaival) illetve a ma még nem kellő elfogadottságú, populációs szintű gyógyszeres megelőzést (Polypill). A szakorvosi munkaerő kihasználtságát, sőt az ellátás hatékonyságát is számos országban nagymértékban javítják az orvos jelenléte nélkül működő szakambulanciák (pl. szívelégtelenség-ambulanciák), de a közvetlen orvosi jelenlét nem szükséges már a Wi-Fi-kapcsolattal automatikusan történő pacemaker ellenőrzésekhez sem.

Dr.Asbot Richárd Kardiológus, 1976-ban a budapesti orvosegyetemen diplomázott, belgyógyászatból 1981-ben, kardiológiából 1983-ban szerzett szakképesítést. A Nemzeti Echocardiographiás Akkreditációs Bizottság elnöke, a Magyar Ultrahang Társaság alelnöke, az MKT Echocardiographiás Munkacsoport helyettes vezetője és Elnöki Tanácsadó Tesületének tagja. Jelenleg részlegvezető főorvos az Euromedic Diagnostics Magyarországnál.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Ma változóan felhős lesz az ég, az ország döntő részén többórás napsütés várható, majd délutántól nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között alakul. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.